A Kúria Kfv.37955/2019/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. §, 265. §, 317. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 17. §, 78. §, 85. §] Bírók: Balogh Zsolt, Horváth Tamás, Kiss Árpád

A határozat elvi tartalma:

I. A közigazgatási bíróságnak a semmisségi okok megvalósulása kapcsán objektív jogvédelmi feladatai vannak, melyek túlmutatnak a fél perbeli rendelkezési jogán. A bíróságnak szükség esetén hivatalból is vizsgálnia kell a semmisségi ok fennállását, ennek érdekében hivatalból is bizonyítást folytathat le.

II. A szomszédos ingatlannal rendelkezni jogosult fél perbeli kereshetőségi joga nem korlátlan. Kizárólag azokat az összefüggéseket és határozati rendelkezéseket teheti vitássá, amelyek a saját ingatlana használatát és hasznosítását közvetlenül érintik, ezt meghaladóan az alperes határozatát nem sérelmezheti. A fél kereshetőségi jogát az egyes hivatkozott jogsértésékhez képest és nem komplex módon szükséges vizsgálni.

III. A bíróságnak a bizonyításra szoruló tényeket az adott ügyben, a felek hivatkozásira tekintettel konkrétan kell meghatároznia, egyúttal megjelölve azt is, hogy az adott tény bizonyítására melyik fél köteles. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy egy adott - ténybeli - kérdés eldöntésére különleges szakértelem szükséges, úgy erről a feleket köteles tájékoztatni. Az ügyben releváns, bizonyítandó ténybeli kérdések meghatározása az alkalmazandó jogszabálytól és a felek perben tett nyilatkozataitól függ.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.IV.37.955/2019/6.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Horváth Tamás bíró

A felperes: dr. S. B.

A felperes képviselője: dr. Bedő Katalin ügyvéd

Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal

Az alperes képviselője: dr. Bordás Ügyvédi Iroda

A per tárgya: építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 44.K.28.080/2018/46.számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 44.K.28.080/2018/46. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja.

- a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 75.000 (hetvenötezer), az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének összegét 63.500.- (hatvanháromezer-ötszáz) forintban állapítja meg.

Ezen végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Vác Város Önkormányzat jegyzője mint elsőfokú hatóság 7/1080-33/2017. számú, 2017. szeptember 29-én kelt határozatával építési engedélyt adott a V., L. .... szám alatt található, ... hrsz-ú ingatlanon földszint+2 emeletszint+részleges tetőtér beépítésű hatlakásos lakóépületre.

[2] A felperes a szomszédos V., L. .... szám alatti épület tulajdonosa, aki az elsőfokú határozattal szemben - ezen minőségére alapítva - fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2018. augusztus 14. napján kelt PE/EH/00034-13/2018. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A kereseti és az alperes védirata

[3] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, melyben elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és a Vác Város jegyzője által 7/1080-33/2017. számú jóváhagyott építési engedély iránti kérelem elutasítását, másodlagosan az alperesi határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, továbbá perköltségének megtérítését kérte.

[4] A kereset szerint az engedélyezett épület védett területen van, az Vác városkép látványvédelmi előírásaiba ütközik, a Dunai látképet sérti, megtöri a kialakult házsort. A felperes állította, hogy nagyvízi mederben fekszik az épület és ezt az építési engedély megadásakor a hatóság nem vette figyelembe. Kifogásolta, hogy a szomszéd otthonába az épületből nagy beláthatóság nyílik, illetve hátrányos be- és átlátást okoz. A véleménye szerint az épület második szintjét nem lehetett volna megépíteni, a szomszédos épületek gerincmagassága között 3,54 méteres kiugrás van, továbbá az engedélyezett épület robusztus, a tömegformálása nem megfelelő. A keresetben kifogásolta a kialakult magasság számítását, az épültetek közötti telepítési távolságot. Állította, hogy az építtető a tűztávolságot nem tartotta be, valamint a szennyvízcsatornák kialakítása egészségkárosító hatású lehet.

[5] Hivatkozott arra a felperes, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság nem alkalmazta a Vác Város Önkormányzatának az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 9/1992. (IV.13.) számú rendeletét (a továbbiakban: HVR), amelynek alkalmazása esetén az épület nem lett volna engedélyezhető. Utalt az elsőfokú építési hatósághoz általa benyújtott igazságügyi szakértői véleményre és a fellebbezéséhez csatolt tűzvédelmi szakvéleményre.

[6] A felperes szerint jogszabályba ütköző módon nem kérte az elsőfokú hatóság a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását és az érintett folyószakasz mederkezelőjétől sem kért hozzájárulást a nagyvízi mederben fekvő ingatlan engedélyezéshez.