A Szegedi Törvényszék P.20855/2007/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 139. §, 141. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.20.855/2007/9.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság Dr. Kertész József ügyvéd (6720 Szeged, Széchenyi tér 5.) által képviselt felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - OIT Hivatal Jogi Képviseleti Főosztály (1363 Budapest, Pf. 24.) által képviselt alperes neve ... szám alatti székhelyű alperes ellen - kártérítés iránt indult perében - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság e l u t a s í t j a a felperes keresetét.

A pártfogó ügyvéd munkadíját 6.000,- (Hatezer) Ft-ban állapítja meg és felhívja a bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően ezen díjat utalja ki a pártfogó ügyvéd részére.

A le nem rótt eljárási illeték és a pártfogó ügyvéd munkadíja az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

· ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

· ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték van az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 16.P.21.880/2005. számú iratai, a felperes személyes meghallgatása, valamint jelen per során keletkezett iratok alapján állapította meg.

A felperes keresetet nyújtott be a ...-Megyei Bírósággal szemben, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze a bíróságot, hogy fizessen meg vagyonmegosztás miatt 445.000,- Ft-ot és ezen összeg után 2003. augusztus 25. napjától járó kamatot, valamint 8.000.000,- Ft-ot és ezen összegnek az infláció miatt emelkedését és kamatát 1997. április hónap 1. napjától kezdődően, továbbá 32.722,- Ft-ot és ennek kamatát 1997. április hónap 22. napjától. A hobbikert miatt kérte a Békéscsabai Városi Bíróságot 150.000,- Ft megfizetésére kötelezni. Előadta, hogy a Békéscsabai Városi Bíróság előtt bontóper volt folyamatban közötte, illetőleg volt felesége között P.21.544/1993. szám alatt. A perben született ítéletet jogtalannak és alkotmánysértőnek tartja. Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíró befolyásolta a tanúkat, a bíróság megváltoztatta a tanúvallomásokat, a költségmentességi jogosultságot is megsértette a bíróság, egyértelmű bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül hagyta és megmásította. A bíróság jogellenesen "léptette hatályba" az 5.P.21.544/1993/55. számú ítéletet. A többlethasználati díj megfizetésére törvénytelenül kötelezte a bíróság a felperest, mert a lakást nem használta abban az időben többet, mint a volt felesége. A bíróság durván megsértette a vagyonmegosztás szabályait, figyelmen kívül hagyva a különvagyont képező ifjúsági takarékbetétkönyvet. Az ítélet sérti az Alkotmány 13.§-ában írt tulajdonhoz való jogát, illetőleg megsértette az Alkotmány 57.§ (1) bekezdésében írtakat, mivel nem valósult meg az az ügyben, hogy független és pártatlan bíróság tárgyalja az ügyet igazságos tárgyaláson. Megsértette a bíróság az Alkotmány 57.§ (5) bekezdésében írtakat is azzal, hogy nem élhetett jogorvoslattal az alapítélettel szemben, illetőleg élt, azonban értesítették arról, hogy a fellebbezést nem időben adta be. A kár abból adódik, hogy a felesége a bontóper előtt és a bontóper után két alkalommal vitte el a közös ingóságok nagy részét és a különvagyont is. A felperes a keresetlevelet a Békéscsabai Városi Bírósághoz nyújtotta be.