A Szegedi Ítélőtábla Pf.20591/2007/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Hámori Attila, Kissné dr. Koch Ágnes, Simonné dr. Gombos Katalin

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.III.20.591/2007/5. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Szegedi Ítélőtábla a ... pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - az OIT Hivatal Jogi Képviseleti Főosztály (ügyintéző: ... 1363 Budapest, Pf. 24.) által képviselt BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG 6000 Kecskemét, Rákóczi út 7. szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság 2007. október hó 16. napján kelt 2.P.20.855/2007/9. számú ítéletével szemben a felperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A ... pártfogó ügyvéd díját 7.200,-(Hétezer-kettőszáz) Ft-ban állapítja meg.

Felhívja a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy pártfogó ügyvéd neve (címe) pártfogó ügyvéd díját a költségmentes felperes pervesztességére figyelemmel - számla ellenében - az ellátmány terhére utalja ki azzal, hogy ezen összeg a költségjegyzék 3. tételszáma alatt szerepel.

A le nem rótt 180.200,-(Egyszáznyolcvanezer-kettőszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték és az állam által előlegezett pártfogó ügyvéd díja az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A Békéscsabai Városi Bíróság 5.P.21.544/1993/55. számú ítéletével a felperes házasságát felbontotta és - egyebek mellett - rendelkezett a házastársi közös vagyon megszüntetéséről is.

Az előbbi eljárásra hivatkozással a felperes keresetet terjesztett elő a Békés Megyei Bírósággal szemben 13.427.722,-Ft államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt. A Szegedi Ítélőtábla a Pkk.II.20.381/2005/2. számú végzésével a per lefolytatására a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot jelölte ki. Az eljárás iratai 2005. október 28. napján érkeztek meg a kijelölt bírósághoz. A költségmentesség

-2-

engedélyezéséhez szükséges kérelem hiányosságainak pótlását, valamint a szükséges iratok beszerzését követően az elsőfokú bíróság 2006. január 18. napján tartott először tárgyalást, melyen a felperes keresetét felemelte, illetőleg a bíróság kézbesítette részére az alperes ellenkérelmét. A tárgyalást követően 2006. január 21-én a bíróság a felperes részére személyes költségmentességet engedélyezett és részére pártfogó ügyvédet rendelt ki. A 2006. március hó 8. napján megtartott második tárgyalásig a pártfogó ügyvéd - a bíróság felhívása ellenére - nem terjesztette elő a pontosított kereseti kérelmet arra hivatkozással, hogy az ehhez szükséges tényeket a felperes nem közölte vele. A tárgyaláson személyesen megjelent felperest a bíróság meghallgatta, majd a tárgyalást elhalasztotta azzal, hogy ismételten felhívta a pártfogó ügyvédet a pontosított kereset benyújtására. A 2006. április 19. napján megtartott harmadik tárgyalást megelőzően a pártfogó ügyvéd a pontosított kereseti kérelmet benyújtotta, azonban az alperes tárgyaláson előterjesztett elévülési kifogására figyelemmel az elsőfokú bíróság a tárgyalást ismét elhalasztotta és beszerezni rendelte a Békéscsabai Városi Bíróság Pk.52.813/1999. számú iratait. A felperes pártfogó ügyvédje útján 2006. május 24-én a keresetét ismét módosította.

Az elsőfokú bíróság a 2006. május hó 31. napján megtartott negyedik tárgyaláson hozott ítéletével a keresetet elutasította. A Szegedi Ítélőtábla a 2006. november 22. napján kelt Pf.II.20.353/2006/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság a 2007. május hó 10. napján kelt Pfv.V.20.468/2007/6. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 9.744,-Ft vagyoni- és 3.000.000,-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes a P.21.880/2005. számú eljárása során nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, ezzel vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. Előadta, hogy több mint egy évvel keresetének benyújtását követően került csak bíró elé az ügy, aki figyelmen kívül hagyta a pártfogó ügyvéd kijelölése és személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét. Az ügyben megtartott első tárgyalás felesleges volt, mivel az alperesi ellenkérelmet csak a tárgyaláson adta át a bíró, így értelmetlenül kellett Békéscsabáról Kecskemétre utaznia, amely költséggel, fáradtsággal és stresszel járt. A második tárgyalás alkalmával sem a pártfogó ügyvéd, sem az alperes nem jelent meg; a bíróság elfelejtette értesíteni, hogy a tárgyalás nem kerül megtartásra, ugyanakkor ismételten költsége merült fel a megjelenéssel kapcsolatban. A harmadik tárgyalási napon az alperes rosszhiszeműen hivatkozott elévülésre, melyet a tárgyaláson iratokkal cáfolt. Többször kérte, hogy valamennyi periratról készítsen a bíróság másolatot, ezt azonban nem teljesítették. A negyedik tárgyalási napon a bíróság bizonyítékait figyelmen kívül hagyva hozott ítéletet. Véleménye szerint rendes munkavégzés esetén már az első tárgyalási napon döntés születhetett volna ügyében, a bíróság hozzáállása miatt azonban utazási költsége, mint vagyoni kára, illetőleg nem vagyoni kára keletkezett azzal, hogy egészségileg tönkretették.

-3-

Pf.III.20.591/2007/5. szám

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította a bírósági jogkörben okozott kár Ptk. 349. § (1) és (3) bekezdésében foglalt feltételeit. Az eljáró bíróság késedelmes ügyintézése nem állapítható meg: a szükséges, jogszabályokban előírt eljárási intézkedéseket elvégezte, a bizonyítási eljárást lefolytatta. Önmagában abból, hogy a felperes a bírósági tárgyalásokon történő megjelenéseit szükségtelennek ítéli, nem következik, hogy az alperes jogellenesen járt volna el. A felperes pervesztessége okán viselni kényszerül a tárgyalásokon történő megjelenéssel kapcsolatos utazási költségeit. Az eljárás iratai a bíróság polgári irodáján korlátozás nélkül megtekinthetőek voltak, másolat kiadása iránti igényt ugyanakkor a felperes nem terjesztett elő. Végül utalt rá, hogy a felperes semmilyen módon nem igazolta azt a tényt, hogy a bírósági eljárás számára egészségkárosodást okozott, ezért nem vagyoni kártérítés iránti igénye is alaptalan.

Az elsőfokú bíróság ítéletében elutasította a keresetet. Indokolásában megállapította, hogy az eljáró bíró a Pp. 125. § (3) bekezdésében foglaltakat betartotta, az ügy megérkezésétől számított 4 hónapon belül tárgyalást tűzött ki, a felperes részére személyes költségmentességet engedélyezett, továbbá pártfogó ügyvédet rendelt ki. Az egyes eljárási cselekményeket vizsgálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartás szabályainak betartása mellett járt el. Az első tárgyalást megelőzően előterjesztett alperesi ellenkérelem tárgyaláson történő kézbesítésére, valamint az ott történt felperesi keresetmódosításra figyelemmel indokolt volt e tárgyalás elhalasztása. A kereset pontosítása érdekében szükséges volt a második tárgyalás elhalasztása is. Megjegyezte, hogy a bíróság a felperest nem személyes megjelenés kötelezettségével idézte a tárgyalásra, erre figyelemmel megjelenése nem volt kötelező. Amennyiben számára az utazás nehézségekkel és költségekkel járt, kérhette volna, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, ilyen kérelmet azonban nem terjesztett elő. A harmadik tárgyaláson előterjesztett alperesi elévülési kifogásra figyelemmel szintén indokolt volt a tárgyalás elhalasztása. Nincs nyoma az eljárási iratokban, hogy a felperes a periratokról másolatot kért volna, erre egyébként pártfogó ügyvédjén keresztül - költségmentességére figyelemmel - ingyenesen lehetősége lett volna. Végül utalt arra, hogy a sérelmezett elsőfokú bírósági ítéletet a másodfokon eljáró bíróság helybenhagyta, azt a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban hatályában fenntartotta. A felperesnek, mint pervesztes félnek az eljárási költségeit magának kell viselnie. Mivel az eljáró bíróság részéről felróható jogellenes magatartás az eljárással összefüggésben nem volt megállapítható, a felperes vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényét alaptalannak ítélte.