A Miskolci Törvényszék Mf.20367/2014/4. számú határozata közalkalmazotti jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §]

...i Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Mf.20.367/2014/4. szám

A ...i Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ... ... ..., ... szám alatti ügyvéd) által képviselt felperes neve (... szám alatti lakos) felperesnek, - a dr. ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. ... .... alatti ügyvéd) által képviselt alperes neve (... szám alatti) alperes ellen közalkalmazotti jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és járulékai iránti perében a ...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által 2014. január 9. napján meghozott 2.M.766/2012/44. sorszám alatti ítélete ellen a felperes által Mf.3. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés, az alperes 45. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti,

fellebbezett részét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy 260.000.- (kettőszázhatvanezer) forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket az állam visel.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek tizenöt nap alatt 90.000.- (kilencvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes emberi méltósághoz fűződő jog megsértése miatti nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti kereseti kérelme vonatkozásában az alperes permegszüntetése iránti kérelmét elutasította. Megállapított, hogy a Széchenyi István Szakképző Iskola a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2012. július 9. napján kelt felmentéssel jogellenesen szüntette meg. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül bruttó 603.163.- forintot elmaradt illetmény jogcímén járó kártérítés címén. Meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 114.700.- forint részperköltséget. Az alperest az állam javára 590.000.- forint előlegezett költség megfizetésére kötelezte, megállapította, hogy 250.-forint előlegezett költséget és 274.000.- forint eljárási illetéket az állam visel.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.

Az alperes fellebbezésében elsődlegesen kérte az ítélet megváltoztatását a felperes keresetének teljes elutasítását. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az intézmény és az egyház közötti átvételi megállapodást tévesen értelmezte, kizárólag a rögzített szöveget tette vizsgálódása középpontjába, nem vette figyelembe a perben meghallgatott dr. ... tanú vallomásában foglaltakat.

A pedagógusok előzetes nyilatkozatainak értelmezése feltételezésen nyugszik, ez pedig a döntés alapjául nem szolgálhat.

Megalapozatlannak vélte a bíróság megállapítását atekintetben, hogy a felperes és Kötelesné felmentése az alperesre komoly anyagi terhet rótt anélkül, hogy ennek vállalására alperesnek kötelezettsége lett volna. Utalt a Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) 54.§ (1) bekezdésében megfogalmazott követelményekre.

Álláspontja szerint tévesen értékelte az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és az intézmény igazgatója között személyes ellentét volt, amely már csak azért is megalapozatlan, mert a 2006. évi igazgató választáskor keletkezett ellentétek az időmúlásra tekintettel sem képezhették a felperes felmentésének alapját.

Az ítélet hatályon kívül helyezésére tett másodlagos indítvánnyal összefüggésben arra hivatkozott, hogy súlyosan sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát az a körülmény, hogy az elsőfokú bíróság az okirati bizonyítékokat önkényesen értelmezte és az alperes bizonyítási indítványait részleges mellőzte.

A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását akként kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes jogelődjének közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedése azért is jogellenes, mert megsértette a közalkalmazotti tanács tagjaira vonatkozó munkajogi védelemre vonatkozó szabályokat, továbbá, mert nem valós okot jelölt meg az intézkedés alapjaként ugyanis 2 kollegája nyugdíjba vonulására tekintettel nem kellett 3 fős létszámcsökkentést megvalósítani.

A peres felek az ellenérdekű fél fellebbezése, illetőleg csatlakozó fellebbezése kapcsán az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását indítványozták.

A törvényszék álláspontja szerint a fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján állapította meg az irányadó tényállást, abból a jogszabályi rendelkezések helyes alkalmazásával vonta le a jogkövetkeztetést, az általa kifejtett indokokra a törvényszék visszautal, az ítéletet ezért a Pp.253.§ (2), 254.§ (3) bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben.

A fellebbezéssel összefüggésben a törvényszék a következőkre kíván rámutatni:

Az alperes fellebbezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az első fokú bíróság tévesen értelmezte az átadás-átvételi megállapodásban foglalt nyilatkozatot, amelyet a törvényszék nem oszt.

A Ptk.207.§ (1) bekezdése értelmében: