A Kúria Mfv.10449/2014/6. számú precedensképes határozata közalkalmazotti jogviszony JOGELLENES megszüntetése tárgyában. Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

Mfv.II.10.449/2014/6.szám

A Kúria a Kovács Zoltán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Zoltán ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Bán Gergely Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bán Gergely ügyvéd) által képviselt alperes ellen közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2.M.766/2012. szám alatt megindított és másodfokon a Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.367/2014/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem és a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán a 2014. december 3-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.367/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint és 5400 (ötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 1996. augusztus 16-ától állt közalkalmazotti jogviszonyban a m.- ... Szakképző Iskolában könyvtáros, majd tanár munkakörben, 2001-től 2006-ig az igazgatóhelyettesi teendőket is ellátta. A 2011. október 14-i közalkalmazotti tanácsi választásokon a felperes a legtöbb szavazatot kapott póttag lett. A Közalkalmazotti Tanács egyik tagja 2012. áprilisában elhunyt, a felperest azonban nem hívták be a kiesett tag pótlására. Az önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 28-án határozatot hozott az iskola fenntartói jogának az ... részére történő átadására irányuló szándéknyilatkozatról. Az egyház a megállapodás-tervezet szerint vállalta, hogy az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottait tovább foglalkoztatja.

2012. május 30-án az önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyta az intézmény fenntartói jogának átadását az ...-nek, illetve az ehhez kapcsolódó közoktatási és átadás-átvételi megállapodást. A közoktatási megállapodás rögzítette, hogy az önkormányzat 2012. augusztus 31-i hatállyal jogutód nélkül megszünteti az intézményt, a munkajogi jogutódlás azonban megvalósul.

Az iskola igazgatója 2012. június 14-én előterjesztést készített a képviselő-testület számára, amelyben rögzítette, hogy a szakképzési törvény változása miatt, illetve a tanulói létszámadatok alapján kevesebb osztály és csoportlétszámmal tud indulni az iskola a következő tanévben, ezért indítványozta, hogy a képviselő-testület az iskola engedélyezett pedagógus létszámkeretét három fővel csökkentse. A képviselő-testület ez alapján 172/2012.(VI.27.) számú határozatában akként döntött, hogy az iskola engedélyezett pedagógus létszámkeretét 2012. augusztus 15-i hatállyal három fővel csökkenti. Felhívta az iskola igazgatójának figyelmét a szükséges munkajogi intézkedések megtételére és kérte a létszámcsökkentés végrehajtását augusztus 1-jei határidővel. Az iskolaigazgató ez alapján 2012. július 10-én közölt intézkedésével 2012. augusztus 15-én kezdődő felmentési idővel felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, annak indokolásában a képviselő-testület által elrendelt létszámcsökkentésre hivatkozott. A felmentése közlését követően a munkáltató nyilatkoztatta az iskola pedagógusait arról, hogy vállalják-e továbbfoglalkoztatásukat az egyház által fenntartott intézményben. Két pedagógus akként nyilatkozott, hogy nem kíván a megváltozott feltételekkel tovább dolgozni.

A felperes az intézkedést sérelmezve keresetet nyújtott be, melyben annak megállapítását kérte, hogy felmentésére jogellenesen került sor. Kifogásolta, hogy az alperes a Közalkalmazotti Tanács tagsága miatti munkajogi védelmet megsértve intézkedett, valamint a felmentés indoka nem volt valós és okszerű. Állította továbbá, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló a felmentés során hátrányosan megkülönböztette, és mind ő, mind a képviselő-testület rendeltetésellenesen gyakorolta jogát.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy intézkedése megfelelt a jogszabályoknak.

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.766/2012/44. számú ítéletével megállapította, hogy a Széchenyi István Szakképző Iskola a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, és kötelezte az alperest 603.163 forint elmaradt illetmény kártérítés címén történő megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Indokolásában kifejtette, hogy a hatályos jogszabályok szerint a kieső közalkalmazotti tanácsi tag helyére a póttagot be kellett volna hívni, erre azonban a perbeli esetben nem került sor. Az igazgató részére sem jelentették be, hogy a felperes a Közalkalmazotti Tanács tagja lenne, illetve, a 2012. július 10-i megbeszélésen azt közölték, hogy a felperes még nem tag. Erre figyelemmel a közalkalmazotti tanácsi tagot megillető védelem megsértése miatt nem találta megalapozottnak a felperesi keresetet. A bíróság szerint az alperes bizonyította azt is, hogy a felmentés indoka valós és okszerű volt. Az alperes igazolta, hogy az iskolát érintő létszámleépítésről rendelkezett a képviselő-testület, s a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére ennek következtében került sor. Ugyancsak nem találta megalapozottnak a felperesnek az egyenlő bánásmód megsértésére való hivatkozását figyelemmel arra, hogy a felperes nem valószínűsítette, hogy a munkáltatója az általa megjelölt véleménye, politikai meggyőződése, ...-tagsága miatt szüntette meg a jogviszonyát. Megalapozottnak találta azonban a felperes azon hivatkozását, hogy jogviszonyának megszüntetése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött. Ezt azzal indokolta, hogy az iskolaigazgató azt követően kezdeményezte a pedagóguslétszám csökkentését, illetve a képviselő-testület azt követően rendelkezett erről, miután már megállapodást kötött az egyházzal arról, hogy teljes létszámában átveszi a foglalkoztatott összes pedagógust. Az egyház annak ismeretében vállalta mindezt, hogy tudta, a következő tanév kevesebb gyermeklétszámmal indul. A rendeltetésellenes joggyakorlást támasztotta alá megállapítása szerint az a tény is, hogy az iskolaigazgató azelőtt adta ki a felmentést az érintett pedagógusoknak, mielőtt beszerezte volna a többi pedagógus nyilatkozatát arról, hogy vállalja-e az új fenntartónál történő továbbfoglalkoztatását.

Értékelte azt is, hogy a felperes és az igazgató között 2006-ban az igazgatóválasztáskor feszült helyzet alakult ki, és a felmentés e sérelem megtorlását célozta. Közöttük komoly személyi ellentét volt, amit alátámaszt az a tény is, hogy a H. Munkaközösség vezetőjévé választása ellenére 2011-ben az igazgató először nem a felperest, hanem a szavazattal sem rendelkező kollégát bízta meg e feladat ellátásával. A felperes az iskolában a problémákra nyíltan felhívta a figyelmet, többször kifejtette véleményét, amely feszültségekhez vezetett. Erre figyelemmel azt állapította meg, hogy a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás tilalmába ütköző magatartás miatt jogellenes volt.