A Szegedi Törvényszék P.22357/2009/36. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 183. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §] Bíró: Pap János

CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG

2.P.22.357/2009/36. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság Dr. Hajász Bertalan ügyvéd (...) által képviselt I.rendű felperes neve ... szám alatti lakos I.R., II.rendű felperes neve ... szám alatti lakos II.R., III.rendű felperes neve ... címe, tartózkodási helye: ... szám alatti III.R. felpereseknek - Dr. Simon Sándor jogtanácsos (...) által képviselt alperes neve ... szám alatti székhelyű alperes ellen - kártérítés iránt indult perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozóként perbe lépett Dr. Jakab Tamás ügyvéd (...) által képviselt Alperesi beavatkozó ... szám alatti székhelyű beavatkozó - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperesek keresetét e l u t a s í t j a .

A bíróság egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 580.000,- (Ötszáznyolcvanezer) Ft perköltséget, míg a beavatkozónak ugyancsak 15 napon belül 350.000,- (Háromszázötvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 335.600,- (Háromszázharmincötezer-hatszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Az állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, négy példányban a Csongrád Megyei Bíróságnál kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A bíróság tájékoztatja a felek képviselőit, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a felperesek személyes előadása, a Bíróság-1 ... számú iratai, Tanú-1, Tanú-2, Tanú-3, Tanú-4 tanúk tanúvallomásai, az Szakértői Intézet-1 alap- és kiegészítő szakértői véleményei, igazságügyi szakértő-1 alap- és kiegészítő véleményei, továbbá az Szakértői Intézet-2 alap- és kiegészítő testületi véleményei alapján állapította meg a következők szerint:

Néhai I.rendű felperes, a felperesek közeli hozzátartozója inzulinkezelésre szoruló cukorbetegségben, cukorbetegség veseszövődményében, magasvérnyomás-betegségben, koszorúér-elmeszesedésben, szívelégtelenségben szenvedett. Részben a cukorbetegség veseszövődménye, részben a szívelégtelenség, testszerte vizenyőképződéshez vezetett. Az alperesi intézménybe kerülését megelőzően is jelentős testsúlyfelesleggel rendelkezett (utolsó kórházi észleléskor 107 kg).

Az alperesi intézménybe 2007. április hónap 13. napján került háziorvosi beutalás alapján, vérszegénység, gyomortáji panaszok, alacsony vérnyomás, testszerte észlelt vizenyő miatt. A háziorvos már korábban kérte a betegfelvétel előjegyzését, ám a beteg állapotának lényeges romlása miatt sürgősségi beutalóval soron kívül utalta a kórházba.

A néhait az alperesi intézmény belgyógyászati osztálya 2007. április 13. napján pénteken ügyeleti időben felvette. A beteg panaszait kikérdezték, a beteget megvizsgálták. Vérzés látható jelét nem észlelték, akut hasra utaló fizikális jelet sem észleltek. Ugyanakkor a vészes vérveszteség miatt sürgős laboratóriumi vizsgálatot kértek, mely igen nagyfokú vérszegénységet mutatott. A szívizomelhalást igazoló vagy kizáró laboratóriumi vizsgálatok is történtek ekkor, melyek nem utaltak heveny szívizomelhalásra. Az észlelt vérszegénység miatt 2 E vért kapott a néhai.

2007. április 14. napján vérképvizsgálat történt, néhainál vérhányás, véres széklet nem volt, ismételten vérpótlást kapott. Másnap is hasonló vizsgálat történt, illetőleg megállapították, hogy vérhányás, véres széklet nem volt. A vérszegénységet kielégítő módon korrigálták, a vörösvérsejtszám emelkedett. Ugyanakkor a fehérvérsejtszám fokozatosan, jelentősen növekedett.

2007. április 16. napján vérhányást észleltek néhainál, mellyel összefüggésben gyomortükrözést végeztek el. A délután elvégzett gyomorvizsgálat csak tájékoztató jellegű volt, miután a gyomorban talált ételmaradékok nehezítették a tájékozódást. A gyomorban tapadó haematinnal átitatott secretumot láttak, felmerült a fekély, esetleges daganat gyanúja. Heveny vérzésre utaló jelet nem találták. A vizsgálat megismétlését tervezték másnapra, éhgyomri állapotban. 2007. április 17. napján a hasi UH vizsgálat megtörtént, mely nem volt informatív. A vizsgálatra várakozva a beteg rosszul lett, majd a sürgősségi osztályra került, ahol is a néhainál rövid időn belül keringés-összeomlás következett be, kamrafibrilláció alakult ki a szívében, majd a beteg 12 óra 35 perckor elhunyt.

A boncolás nagy kiterjedésű, nem teljesen friss szívizomelhalást talált. A nyelőcsőben, a gyomorban fekélyképződés jeleit látták, az egyik gyomorfekély perforált és ez hashártya-gyulladást okozott. A gyomorban emésztett vért találtak, a bélrendszerben vért nem észleltek. A halál elsődleges oka a hashártya-gyulladás okán kialakult keringés-összeomlás következtében bekövetkezett szívizominfarktus volt. A bal szívfél elégtelenségének kialakulásában az említett gyomorperforáció, illetőleg hashártya-gyulladás mellett a már meglévő súlyos alapbetegségei is szerepet játszottak.

Az alperesnek a néhai felvételekor vagy azt követően rövid időn belül a vészes vérszegénység okával összefüggésben több vizsgálatot kellett volna elvégezni, a vészes vérszegénység okát kellett volna kutatni. Ez azonban nem történt meg.

A felperesek kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest 5.000.001,- Ft nem vagyoni, ill. 592.600,- Ft vagyoni kártérítés megfizetésére 15 napon belül, mint egyetemleges jogosultak részére, továbbá ezen tőkeösszeg után 2007. április 17. napjától járó kamat megfizetésére és perköltség megfizetésére is.

A kereset indokolásaként előadták, hogy álláspontjuk szerint az alperes nem kellő gondossággal járt el a felperesek néhai közeli hozzátartozójának ellátása során. Az alperesnek ismeretekkel kellett bírni arról, hogy a nevezett milyen betegségekben, alapbetegségekben szenvedett. Ugyanakkor rendelkezésére álltak a felvételkor készített rutin laboreredmények, amelynek a legfontosabb eltérése a csökkent haemoglobin (vörösvérsejt), ill. haematochrit értékek, melyek vérveszteségre utalnak, illetőleg a megnövekedett fehérvérsejtszám is, mely a szervezetben zajló gyulladást jelezte. Ezen eltérések nem következtek az ismert alapbetegségekből, így eredetük tisztázása függetlenül a beteg általános állapotától további vizsgálatokat igényelt volna, melyek nem vitásan nem történtek meg. A megfigyelés folyamán mind a vérvesztés, mind pedig a gyulladásos folyamat progresszióját mutatták a naponta elvégzett laborvizsgálatok, emellett a beteg hasi fájdalomra panaszkodott, ám ennek ellenére nemcsak vizsgálatokat nem végeztek, de a beteg tüneti kezelést sem kapott.