A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30569/2014/25. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.30.569/2014/25.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. László M. Jenő ügyvéd (cím) által képviselt felperes (cím) - a dr. Francia Mercédesz jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím) I. rendű és a dr. Keszthelyi Eleonóra ügyvéd (cím) által képviselt IBudapest Főváros Kormányhivatala (cím) II. rendű alperesek ellen kisajátítási ügyeben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság az I. rendű alperes ... számú 2009. május 29-én kelt és jogerős határozatát részben megváltoztatja és kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 317.927,- Ft (Háromszáztizenhétezer-kilencszázhuszonhét forint) többletkártalanítást, továbbá a bíróság az I. rendű alperes .... számú 2009. május 29-én kelt és jogerős határozatát részben megváltoztatja és kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.117.975,- Ft (Egymillió-száztizenhétezer-kilencszázhetvenöt forint) többletkártalanítást.

Egyebekben a bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant elutasítja.

A peres felek a részleges pernyertesség-pervesztesség szabálya alapján a felmerült perköltségeiket saját maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

I. rendű alperes jogelődje, II. rendű alperesnek, mint kisajátítást kérőnek a kérelmére közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célból felperes tulajdonában álló "kivett út" ingatlannyilvántartási megjelölésű területrészek kisajátításáról rendelkezett; a ... számú 2009. május 29. napján kelt határozatával kisajátította a .... hrsz.-ú ingatlan teljes területét. A kisajátításért az eljárásában kirendelt személy 1 igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján 2.869,- Ft/m² korrigált egységár figyelembe vételével 2.412.800,- Ft-ot állapított meg. A .... számú 2009. május 12. napján meghozott határozatával a .... hrsz.-ú ingatlanból 664 m² nagyságú területet sajátított ki és szintén az eljárásában kirendelt személy 1 igazságügyi szakértő véleménye alapján 3.654,- Ft/m² korrigált egységár figyelembe vételével a kisajátításért 2.426.300,- Ft kártalanítást állapított meg. A .... számú 2009. május 29-én kelt határozatával a .... hrsz.-ú ingatlan teljes területét kisajátította és az eljárásban kirendelt személy 2 igazságügyi szakértő szakvéleménye figyelembe vételével 3.764,- Ft/m² korrigált egységár alapján 1.614.800,- Ft kártalanítást határozott meg. A .... számú 2009. május 29-én kelt határozatával a .... hrsz.-ú ingatlan területéből 843 m² nagyságú területet sajátított ki és a kisajátítási eljárásban kirendelt személy 2 igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján 2.823,- Ft/m² korrigált egységár figyelembe vételével 2.379.800,- Ft kisajátítási kártalanítást állapított meg a tulajdonos számára.

A határozatok ellen a tulajdonos önkormányzat (felperes) keresetet terjesztett elő és többlet- kártalanítás megállapítását kérte. Érvelése szerint a kisajátítási eljárásba bevont szakértők által megállapított alacsony érték nem tükrözi a reális forgalmi értéket, melynek tisztázása végett a perben igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére tett indítványt.

Az elsőfokú bíróság a perben ingatlanforgalmi szakértőként személy 3 rendelte ki, a szakvéleményben foglaltakat ítélkezése alapjául elfogadta és a 2010. október 1. napján kelt és jogerős ... számú ítéletével az elsőrendű alperes ... számú határozatát részben megváltoztatta és további 1.707.200,- Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest, úgyszintén az I. rendű alperes .... számú határozatát részben megváltoztatta és 1.313.700,- Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest, továbbá az I. rendű alperes .... számú határozatát részben megváltoztatta és 805.200,- Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte a II. rendű alperest, valamint az I. rendű alperes .... számú határozatát részben megváltoztatta és a II. rendű alperest 1.750.200,- Ft többletkártalanítás megfizetésére kötelezte felperes javára.

személy 3 igazságügyi szakértő a szakértői véleményében megállapította, hogy az ingatlanok közúti jellegük miatt forgalomképtelenek és más módszer nem lévén a perbeli ingatlanok forgalmi értékét a környezetükben lévő termőföld művelési ágú ingatlanok illetékhivatali értékeinek alapulvételével határozta meg. Így a külterületi termőföldek összehasonlító adatként történő figyelembe vételével a szakértő a .... hrsz.-ú belterületi ingatlan forgalmi értékét 2.420.000,- Ft-ban, a .... hrsz.-ú belterületi ingatlan forgalmi értékét 4.120.000,- Ft-ban, a ....-ú belterületi ingatlan forgalmi értékét 3.740.000,- Ft-ban és a.... hrsz.-ú belterületi ingatlan forgalmi értékét 4.130.000,- Ft-ban véleményezte. A jogerős ítélet ellen a II. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a legfelsőbb bírósághoz, amelynek alapján a Legfelsőbb Bíróság a .... számú végzésével a Fővárosi Bíróság ... számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem részben alapos; az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenysége a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközött, mert nem adta indokát annak, hogy a másodrendű alperesnek a szakértői véleménnyel szemben támasztott kifogásai ellenére miért fogadta el a szakértői véleményt, amely a közigazgatási eljárásban beszerzett szakértői véleményben foglaltaktól az összegszerűséget tekintve lényegesen eltér. Rögzítette a Legfelsőbb Bíróság, hogy az ítélet alapjául elfogadott szakvélemény nem volt megalapozott és elfogadható, mert csak azonos művelési ágú és rendeltetésű ingatlanok vehetők figyelembe az összehasonlítás során. Ehhez képest a szakértő a forgalmi értéket termőföld művelési ágú ingatlanok alapján állapította meg. Kifogásolta továbbá a felülvizsgálati bíróság, hogy az ítélet nem ad választ arra sem, hogy az értékelésbe bevont ingatlanok egyáltalán alkalmasak-e az összehasonlításra, kétségesnek ítélte a korrekciós tényezők alkalmazását is.

A megismételt eljárásban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság meghallgatta a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértőket, valamint a perben kirendelt szakértőt is, majd a ... számú 2013. évi április hó 02. napján kelt és jogerős ítéletében a korábbi ítélettel azonos döntést hozott. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a kisajátított ingatlanok mind kivett közterületek és mint ilyenek miként ezt valamennyi meghallgatott szakértő kifejtette, forgalomképtelenek, nincs tényleges piaci értékük, éppen ezért összehasonlításra alkalmas ingatlanként csak a környező (külterületi termőföld) ingatlanokat lehetett figyelembe venni, tekintettel arra, hogy területileg ezek esnek a kisajátított területekhez legközelebb, minőségük és jellemzőik megegyeznek. Hangsúlyozta, hogy a kisajátított, kivett utak valójában föld és nem beton vagy aszfalt utak, tehát a mezőgazdasági földdel való összehasonlításuk kézenfekvő. Kifejtette, hogy a közigazgatási eljárásba bevont szakértők ugyan azt a módszert alkalmazták, az eltérés köztük és a perbeli szakérő között abból adódott, hogy a perben kirendelt szakértő sokkal nagyobb mennyiségű összehasonlító adatra támaszkodott a véleménye kialakításánál, továbbá egyenként értékelte a kisajátított földterületeket, ezrét véleménye megalapozottabb. A szakértő által alkalmazott 15%-os korrekcióval kapcsolatban rögzítette, hogy arra a belterületre tekintettel került sor. Az elsőfokú bíróság az ítéletében rögzítette az is, hogy a szakértő a Kstv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerint járt el. A jogerős ítélet ellen a II. rendű alperes terjesztett elő ismételten felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítást kérte. Érvelése szerint az összehasonlító adatok alkalmatlanok a valós forgalmi érték megállapítására, mert a kisajátított ingatlanokkal nem azonos a művelési águk, a szakértő nem kísérelt meg útra vonatkozóan adatot beszerezni, holott van ilyen adat, de ezt a tényt a bíróság nem vette figyelembe. A bíróság túl tágan értelmezte a bizonyítás szabadságát, döntése logikátlan és kirívóan okszerűtlen, kellően nem indokolt. Kifogásolta, hogy a Legfelsőbb Bíróság iránymutatása ellenére nem azonos művelésű ingatlanokat hasonlított össze. A szakértő nem alkalmazott korrekciókat és erre az elsőfokú bíróság nem hívta fel, holott a kivett út, mint forgalomképtelen terület a jelentős korrekciót megkívánta volna, mivel nem azonos a termőfölddel. A II. rendű alperes támadta a perben kirendelt szakértő által alkalmazott értékelési módszert is, újfent hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság végzésére, arra, hogy az értékelés sérti a Kstv. 9. § (3) bekezdését, melyen a szakértő nem változtatott, így a jogsértés továbbra is fennáll. A szakértő szemben a jogerős ítéletben rögzítettekkel nem a Kstv. 9. § (3) bekezdés b) pontja, hanem a a) pontja szerinti módszert alkalmazta.