A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27322/2014/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 12. §, 18. §, 43. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 4. §, 43. §, 2010. évi LXXX. törvény 2. §] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3. K. 27.322/2014/15.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a dr. Incze András Péter (....) ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek a dr. Szalai Renáta ügyintéző által képviselt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (alperes címe) alperessel szemben közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal Illeték Főosztály külön felhívására 800.388.- (nyolcszázezer-háromszáznyolcvannyolc) forint illetéket a Magyar Állam részére fizessen meg.

Ezt meghaladó perköltségüket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevelek, az alperes ellenkérelmei, az ide csatolt 4.K.27.073/2015. számú ügyirat, továbbá a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A ...-i belterületi .../1 és .../2 hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosa 2005. január 10-től a felperes. Ezen ingatlanokra haszonélvezeti jogot alapító szerződést kötött a felperes 2010. december 17-én ...-n, a ... Alapítvánnyal. Ennek megfelelően a szerződés szerint a perbeli ingatlanok haszonélvezője, 2010. december 17. napjától 2020. december 31-ig (10 évig) az alapítvány. A haszonélvezeti jog bejegyzését a ...-i Körzeti Földhivatal 2011. január 19-én eszközölte. Ezt követően a szerződést a felek felbontották, majd a haszonélvezeti jogot a ...-i Járási Földhivatal 2014. 10. 28-án törölte. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 12.§ és 18.§-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja, az adó alanya. Ennek megfelelően a ... Alapítvány az adóbevallási kötelezettségének eleget is tett. 2012. évi, 2013. évi és 2014. félévi előírt adókra azonban az alapítvány adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért ellene az elsőfokú adóhatóság végrehajtási cselekményt kezdeményezett, ez csak részben vezetett eredményre. Mindezért az elsőfokú adóhatóság 2013. és 2014. első félévére a 9/.../2014 számú ...-án, 2014. szeptember 22-én kelt határozattal 10.611.524.- Ft telekadó, építményadó és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a Kft-t, mint az ingatlan tulajdonosát. A határozat indokolása szerint a 2013. január 1-től hatályos Htv. 43.§ (4) bekezdés értelmében, eredménytelen végrehajtás esetén a tulajdonos köteles az adót megfizetni. Az elsőfokú adóhatóság ugyanezen indokok alapján 9/.../2015. számú ...-n, 2015. január 6-án kelt határozattal 2014. második félévi építményadó, telekadó, késedelmi pótlék és végrehajtási költség, összesen 3.383.296.- Ft megfizetésére kötelezte az ingatlan tulajdonosát, ugyanezen indokok alapján. Mindkét elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be a tulajdonosi Kft. A fellebbezés szerint a határozatok az Alaptörvénybe és más jogszabályokba is ütközik. Kérte, hogy a másodfokú hatóság mellőzze a kötelezést. Hivatkozott továbbá arra, hogy a döntés a 2010. évi LXXX. tv. 2. § (2) bekezdését is sérti. A késedelmi pótlék vonatkozásában is véleménye szerint jogszabálysértés következett be, amikor a hatóság ezt megállapította. A másodfokon eljárt alperes KEB/004/00911-2/2014 számú ...-n, 2014. november 6-án kelt, valamint a második elsőfokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezést elbíráló másodfokú hatóság KEB/004/00244-2/2015 számú ...-n, 2015. február 5-én kelt határozatokkal a fellebbezéseket elutasította, és helybenhagyta az elsőfokú döntéseket. Álláspontja szerint az adó megfizetésére a Htv. 43. § (4) bekezdés értelmében az ingatlan tulajdonosa a köteles, továbbá kifejtette azt is, hogy az Art. 1. § (2) bekezdés értelmében a hatóságnak a hatályos jogszabályok alapján kötelességük eljárni. Amennyiben egy jogszabály Alaptörvénybe ütközik, azt csak és kizárólag az Alkotmánybíróság semmisítheti meg, erről a hatóság nem dönthet. Kifejtette továbbá, hogy az Art. 4. § (3) bekezdés a./ pontja alapján a pótlék előírása is jogszerű volt.

*/*/*/*/*/*

A felperes kereseti kérelmeket nyújtott be az alperes határozatai ellen, amelyben kérte, hogy a bíróság a határozatokat helyezze hatályon kívül az elsőfokú határozatokra is kiterjedőleg, mivel a határozatok az Alaptörvény I. Cikk 3. §-ába, továbbá a XII. Cikk (1) bekezdésébe ütközik, ezen túlmenően sérti a 2010. évi LXXX. törvény 2. § (2) bekezdését. A Htv. 43. § (4) bekezdése 2013. január 1. napján lépett hatályba, ezért a tulajdonos mögöttes felelőssége nem alkalmazható, hiszen a haszonélvezeti jog alapítása ez előbb keletkezett. A tulajdonosra terhesebb jogot ad a haszonélvezet alapítását követően, ezzel a tulajdonjogát korlátozza a hatóság. A Htv. 43. § (2) bekezdése tehát Alaptörvénybe, és a jogalkotási törvény 2. § (2) bekezdésébe ütközik. Ugyancsak hangsúlyozta, hogy a pótlék megfizetésére való kötelezés is jogszabály ellenes.

Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogszabálysértés nem történt. A ... Alapítvány a ..., .../1 és .../2 ingatlan vonatkozásában bejegyzett határozott idejű haszonélvezeti joga állt fenn az ingatlanokra, az alapítvány a bevallási kötelezettségének eleget tett ugyan, de az adót nem fizette meg csak részben, 2012. december 31-ét követően már nem fizette meg az adót, ezért a Htv. 43. § (4) bekezdés értelmében azt a tulajdonos köteles megfizetni. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság semmisíthet meg jogszabályt, erre a hatóság nem kötelezhető, egyébiránt hivatkozott az Alaptörvény XXX. Cikk (1) bekezdésére is, azaz a közteherviselésre, valamint arra, hogy az Art. 4. § (3) bekezdés a./ pontja alapján jogszerű volt az adó előírás és a pótlékfizetésre kötelezés is.

*/*/*/*/*/*

A felperes a 2013. és 2014. első félévére hozott döntés, valamint a 2014. év második félévi kötelezésben született másodfokú határozatok ellen kereseti kérelmeket nyújtott be a bírósághoz. A bíróság ezeket külön-külön iktatta, egyrészt 3.K.27.322/2014, továbbá 4.K.27.073/2015 számon. Ezt követően a bíróság egyesítette a kereseti kérelmeket, és ezt követően az eljárás 3.K. 27.322/2014. számon folytatódott tovább.

*/*/*/*/*/*

A bíróság értesítette a Pp. 332. § (5) bekezdése alapján ... Alapítványt a beavatkozás lehetőségéről, aki azonban a perbe beavatkozni nem kívánt.

A felperes kérelmet terjesztett elő a bírósághoz, az ügyben, hogy az 1952. évi III. törvény (Pp.) 155/B. § (1) bekezdés alapján indítványozta a bíróság kezdeményezését arról, hogy az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll keretében a Htv. 43. § (4) bekezdésének Alaptörvény-ellenességét állapítsa meg. A bíróság a felperes Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló indítványát 13-as sorszámú végzésével elutasította. A 2015. július 3-án kelt végzésében a bíróság kifejtette álláspontját azzal kapcsolatosan, hogy miért nem találta megalapozottnak az egyedi normakontroll iránti kérelmet. A végzésből a bíróság kiemeli, hogy a Pp. 155/B. § alapján, továbbá a 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) értelmében az Alkotmánybíróság eljárásnak bíróság útján történő kezdeményezésére kizárólag Alaptörvény-ellenesség, illetve nemzetközi szerződés jogcímén van lehetőség. E körülményre tekintettel a Htv. 43. § (4) bekezdés, valamint a Jat. 2. § (2) bekezdés rendelkezésébe ütközése nem Alkotmánybírósági normakontroll tárgya. Hivatkozott továbbá a bíróság az Alaptörvény XXX. Cikk (1) bekezdésére, azaz a közteherviselésre is. Mindezek alapján mivel a bíróság álláspontja szerint a jelen ügyben alkalmazandó Htv. 43. § (4) bekezdés nem vet fel alkotmányossági aggályokat, az az eljárás során alkalmazható, ezért ennek megfelelően járt el az ügyben.