A Kúria Kfv.35051/2016/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2010. évi LXXX. törvény 2. §, 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 25. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk, (3) bek., XIII. cikk (1) bek.] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a bíró mellőzi az AB-hez fordulást, mert az adott jogszabállyal kapcsolatban nem merült fel alkotmányossági aggály, ezen döntés ellen nincs jogorvoslatra lehetőség. Jövőre nézve meghozott adójogszabály változás, nem jelenti a visszamenőleges hatályú jogalkotást attól, hogy már folyó jogviszonyt érinti.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.051/2016/7.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: alperes neve (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: helyi adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 16.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 17-én kelt 3.K.27.322/2014/15. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.322/2014/15. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000.- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.399.500.- (egymillió-háromszázkilencvenkilencezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A tatabányai, belterületi ... és ... hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosa 2005. január 10-től a felperes. Ezen ingatlanokra haszonélvezeti jogot alapító szerződést kötött a ... Alapítvánnyal 2010. december 17-én tíz évi időtartamra. A haszonélvezeti jogot a Tatabányai Körzeti Földhivatal 2011. január 19-én bejegyezte. Ezt követően azonban a szerződést a felek felbontották és a haszonélvezeti jogot a földhivatal 2014. október 28-án törölte. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 12. § és 18. § alapján az Alapítvány az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultjaként, mint az adó alanya az adóbevallási kötelezettségének eleget tett, azonban 2012., 2013. évi és 2014. félévi előírt adókra adófizetési kötelezettségét nem teljesítette. Ellene az elsőfokú adóhatóság végrehajtást kezdeményezett, amely azonban csak részben vezetett eredményre. Erre tekintettel az elsőfokú adóhatóság 2013. évre és 2014. első félévére a 9/26803/2014. számú határozatával 10.611.524.- forint telekadó, építményadó és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperesi Kft.-t, mint az ingatlan tulajdonosát. A határozat indokolása szerint a 2013. január 1-től hatályos Htv. 43. § (4) bekezdés értelmében eredménytelen végrehajtás esetén a tulajdonos köteles az adót megfizetni. Ugyanezen indokkal a 9/808/2015. számú határozatával a 2014. második félévi építményadó, telekadó, késedelmi pótlék és végrehajtási költség, azaz összesen 3.383.296.- forint megfizetésére kötelezte az ingatlan tulajdonosát.

[2] A felperes mindkét elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő, de az alperes KEB/004/00911-2/2014. számú határozatával 2014. november 6-án, valamint a KEB/004/00244-2/2015. számú határozatával 2015. február 5-én helybenhagyta az elsőfokú döntéseket, arra hivatkozva, hogy az adó megfizetésére a Htv. 43. § (4) bekezdés értelmében az ingatlan tulajdonosa köteles. Kifejtette, hogy az Art. 1. § (2) bekezdése alapulvételével a hatóságoknak a hatályos jogszabályok alapján kötelességük eljárni. Amennyiben egy jogszabály Alaptörvénybe ütközik, azt csak és kizárólag az Alkotmánybíróság semmisítheti meg, erről a hatóság nem dönthet. Az Art. 4. § (3) bekezdés a) pontja ismeretében a késedelmi pótlék előírását is jogszerűnek tartotta.

A kereseti kérelem

[3] A felperes mindkét határozattal szemben keresetet nyújtott be, melyeket a bíróság egyesítette és egy eljárásban bírálta el.

[4] A felperes a kereseteiben először is kérte a határozatoknak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, mivel a határozatok az Alaptörvény I. cikk 3. §-ába, továbbá a XII. cikk 1. §-ába ütköznek, ezen túlmenően pedig sértik a Jat. 2. § (2) bekezdését. A Htv. 43. § (4) bekezdése 2013. január 1-jén lépett hatályba, ezért a tulajdonos mögöttes felelőssége nem alkalmazható, hiszen a haszonélvezeti jog alapítása ez előtt történt. A Htv. 43. § (2) bekezdése az Alaptörvénybe és a Jat. 2. § (2) bekezdésébe ütközik.