A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32863/2014/34. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32863/2014/34.*, Kúria Kfv.35222/2016/5. (AVI 2018.5.32), 3107/2017. (V. 8.) AB végzés

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.32.863/2014/34.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Tóth István ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) - a dr. Szabó Erzsébet jogtanácsos (hiv.sz.:2889277973) által képviselt Nemzeti Adó és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím) alperes ellen adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes ... számú határozatát az elsőfokú a Nemzeti Adó és Vámhivatal Kelet Budapesti Adóigazgatósága ... iktatószámú elsőfokú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) Ft. perköltséget.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Alperes elsőfokú adóhatósága felperesnél a ... számú megbízólevél alapján 2007. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás és magánszemélyek különadója adónemekben valamint 2010. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

A 2013. október 25-én kel ... iktatószámú határozatával az elsőfokú adóhatóság adózó terhére a 2007. évre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben 2.714.699 Ft adókülönbözetet, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 922.991 Ft adókülönbözetet, magánszemélyek különadója adónemben 65.679 Ft adókülönbözetet, mindösszesen 3.703.369 Ft adókülönbözetet, ugyanennyi adóhiányt, az adóhiány után 1.851.683 Ft adóbírságot, továbbá 1.614.789 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

Az elsőfokú határozat ellen felperes fellebbezést nyújtott be, amelynek folytán a másodfokú hatóság a 2013. december 16-án kelt ... iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot a 2007. évre vonatkozó személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás és magánszemélyek különadója adónemekben tett megállapításai tekintetében megsemmisítette és az elsőfokú adóhatóságot ezen körben új eljárás lefolytatására kötelezte, míg a 2010. évre vonatkozó személyi jövedelemadó adónemben tett megállapításokat helybenhagyta.

A 2007. évre vonatkozó személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás és magánszemélyek különadója adónemekben lefolytatott új eljárásban az ellenőrzés megállapításait a 2014. március 13-án kelt ... iktatószámú jegyzőkönyv tartalmazta, melyre adózó képviselője útján észrevételt tett. Adózó észrevételét az elsőfokú adóhatóság nem fogadta el.

Az elsőfokú adóhatóság a 2014. május 05-én kelt ... iktatószámú határozatával adózó terhére 2007. évre személyi jövedelemadó adónemben 4.154.163 Ft százalék különbözetet, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 1.362.828 Ft adókülönbözetet, magánszemélyek különadója adónemben 225.620 Ft adókülönbözetet, mindösszesen 5.742.611 Ft adókülönbözetet állapított meg melyet teljes egészében adóhiánynak minősített. Az adóhiány után 2.871.305 Ft adóbírságot szabott ki és 2.504.447 Ft késedelmi pótlék került felszámításra.

Az elsőfokú adóhatóság, tekintettel arra, hogy adózó 2007. év folyamán nagy összegű befizetéseket teljesített bankszámlájára, illetve nagy értékű ingó és ingatlan vásárlásokat bonyolított le, azt vizsgálta, hogy adózó adóköteles, adómentes, valamint bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmi fedezetet nyújtottak-e vagyongyarapodására, az életvitelére fordított kiadásokra, valamint az egyéb készpénzben felmerülő kiadásaira.

Az új eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy adózó nem bizonyította hitelt érdemlő módon, hogy a vizsgált időszakot megelőzően szerzett bevételeiből a vizsgált időszak kezdetén megtakarításokkal rendelkezett. A csatolt bizonyítékok alapján sem a bevételek megszerzése, sem azok rendelkezésre állása nem került hitelt érdemlő módon bizonyításra. Az elsőfokú adóhatóság kronológikus készpénzforgalmi mérleg alapján felállította adózó vagyonmérlegét, és megállapította, hogy adózónak a 2007. évi vagyongyarapodásával és az életvitelre fordított, valamint egyéb kiadásaival nincs arányban az adómentes, a bevallott és bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmeinek együttes összege. Az aránytalanságra tekintettel a becslést alkalmazta .

Az elsőfokú adóhatóság a 2007. január 01-jei nyitó tétel összegét az új eljárás során 297.633 Ft-ban állapította meg. Az elsőfokú adóhatóság adózó ingatlan értékesítésekből származó bevételeit nem fogadta el, mert adózó nem bizonyította hitelt érdemlő módon, hogy a vizsgált időszakot megelőzően szerzett bevételeiből a vizsgált időszak kezdetén megtakarításokkal rendelkezett volna. Ugyanis adózónak nemcsak a bevételek megszerzését, hanem azok rendelkezésre állását is hiteltérdemlő módon bizonyítania kell.

Az elsőfokú határozat ellen felperes fellebbezéssel élt. Hivatkozott arra, hogy a becslés feltételei nem állnak fenn, mivel a megelőző években kimagasló nagyságrendű bevételt szerzett, melynek vizsgálata elmaradt. Az elsőfokú adóhatóság nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2014. június 19-én kelt ... számú határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta. Döntése indokolásában kifejtette, hogy adózó álláspontjával szemben nem jelenti a bizonyítékok figyelmen kívül hagyását, ha az adóhatóság a bizonyítékok okszerű mérlegelését követően azt állapítja meg, hogy azok bizonyító ereje nem felel meg a jogszabályban előírt és a bírósági jogalkalmazási gyakorlatban kimunkált követelményeknek. A bizonyítékok adózói állásponttól eltérő értékelése nem minősül a bizonyítékok figyelmen kívül hagyásának. Adózó által az új eljárásban csatolt bizonyítékok tekintetében a másodfokú hatóság hangsúlyozta, hogy hitelt érdemlőnek az olyan adat minősül, amely ellenőrizhető, egyértelműen azonosítható, valóságtartalma kellően alátámasztott, tartalmánál jellegénél fogva, vagy más adatokkal is egybevetve alkalmas a vele igazolni kívánt konkrét tényállás alátámasztására.

Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóság megvizsgálta a becslés alkalmazásának feltételeit, és a becslés jogalapját az aránytalanság megállapítása már önmagában megteremtette. Adózó a csatolt dokumentumokkal azok hitelt érdemlősége esetén nem a becslés jogalapját tudta volna megcáfolni, hanem a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést tudta volna igazolni. A másodfokú hatóság egyezően az elsőfokú adóhatóság érvelésével kifejtette, hogy sem egy teljes bizonyító erejű magánokirat, sem egy nyilatkozat nem alapozhatja meg saját bizonyító erejét, így önmagában egyik sem minősül hitelt érdemlő bizonyítéknak. Hitelt érdemlő adatnak csak az az adat tekinthető, amely az adatközlő nyilatkozatán túl egyéb, a valóságban ellenőrizhető adatokkal igazolható és egybevethető.