A Fővárosi Ítélőtábla Bf.320/2012/13. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 83. §, 274. §, 289. §, 310. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 348. §, 351. §, 352. §, 361. §, 362. §, 371. §, 372. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék B.535/2009/65., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.320/2012/13.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.320/2012/13.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2013. év február hó 12. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í t é l e t e t

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 5.B.535/2009/65. számú ítéletét I. r., II. r. és III. r. vádlottakkal szemben megváltoztatja.

A III. r. vádlott bűnösségét számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pontja, (3) bekezdés b) pontja] is megállapítja.

A gazdasági bűncselekmény jogszabályi felhívását I. r. vádlott esetében a Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pont, (3) bekezdés b) pontjára, míg II. r. vádlott esetében a Btk. 289. § (1) bekezdés a) és b) pont, és (4) bekezdés b) pontjára pontosítja.

Az I. r. vádlott közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti, ellenben 5 (öt) év gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől eltiltás mellékbüntetést is kiszab.

A II. r. vádlott börtönbüntetését 6 (hat) évre, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 6 (hat) évre mérsékli.

A III. r. vádlott börtönbüntetését - halmazati büntetésként - 1 (egy) év 8 (nyolc) hónapra súlyosítja, a végrehajtás felfüggesztésének próbaidejét 5 (öt) évre felemeli, és vele szemben 5 (öt) év gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől eltiltás mellékbüntetést is kiszab.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I. r., II. r. és András III. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja.

A másodfokú eljárás során felmerült 20.430,- (húszezer-négyszázharminc) forint bűnügyi költségből 9.000,- (kilencezer) forintot II. r. vádlott, 11.430,- (tizenegyezer-négyszázharminc) forintot III. r. vádlott köteles az államnak megfizetni.

Az ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, III. r. vádlott és védője fellebbezhet.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék 5.B.535/2009/65. számú 2012. év március hó 21. napján kihirdetett ítéletével I. r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett adó- és társadalombiztosítási csalás bűntette [Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés] és 1 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. § (1) a) pont (4) bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II. r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés] és 2 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. § (1) a) pont (4) bekezdés b) pont] miatt halmazati büntetésül 7 évi börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III. r. vádlottat 2 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. § (1) és (3) bekezdés] miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Ezzel szemben az ellene 14 rb. közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bekezdés b) pont] és 1 rb. számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. § (1) a) pont (4) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről.

A kihirdetett ítélettel szemben I. r. és III. r. vádlott terhére az ügyész I. r. vádlott esetében a kiszabott büntetés súlyosítása, míg III. r. vádlott esetében a részfelmentés miatt bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása végett jelentett be fellebbezést.

I. r. vádlott és védője felmentés érdekében, távollevő II. r. vádlott védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, míg III. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.929/2012/1. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezését fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság - II. r. vádlott távollétében lefolytatott - perrendszerű eljárásban ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen is értékelve állapította meg a tényállását, amely mentes a Be. 351. § (2) bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ily módon a felülbírálatra alkalmas.

A megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, törvényesen minősítette az elbírált pénzügyi bűncselekményeket, és I. és II. r. vádlott gazdálkodás rendjét sértő cselekményeit. Az I. r. vádlott felmentését célzó vádlotti és védői fellebbezés nem foghat helyt a másodfokú eljárásban, továbbá alappal mentette fel az elsőfokú bíróság III. r. vádlottat az ellene közbizalom elleni bűncselekmények elkövetése miatt emelt törvényes vád alól. A III. r. vádlott strómanként adta nevét az 1. társaság képviseletéhez, amikor III. r. vádlott a társaság képviseletét ellenszolgáltatásért elvállalta, tudatának át kellett fognia, hogy gépjármű kereskedelemmel foglalkozó céghez "adja a nevét". Észlelnie kellett, hogy az általa képviselt cég működik, gépjárműveket értékesít, hiszen ezzel kapcsolatos okmányokat, dokumentumokat aláírt, ez pedig szükségszerűen okmányolási, adózási, könyvelési feladatokkal is együtt jár. A III. r. vádlott, amikor a stróman szerepét vállalta, belenyugodott abba, hogy helyette más - a jelen ügyben szereplő vádlott-társai - teljesítik, avagy sem a szükséges okmánykezelési feladatokat a társaság könyvelése, számvitele kapcsán. E feladatokat pedig valakinek teljesítenie kell, különben miért írattak volna alá III. r. vádlottal az adóbevalláshoz szükséges okmányokat. Mindezek alapján a III. r. vádlott eshetőleges szándékára vont következtetés helyes, és ezért III. r. vádlottat a másodfokú eljárásban bűnösnek kell kimondani számvitel rendje megsértésének bűntettében is.

A büntetés kiszabás során jelentkező bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság megvizsgálta, és ennek megfelelően indokoltan szabott ki I. és II. r. vádlottal szemben végrehajtandó börtönbüntetést, azonban az I. r. vádlottal szemben ennek mértéke indokolatlanul enyhe. A kiszabott büntetés nem igazodik sem a bűncselekmények tárgyi súlyához, sem e vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességhez. Szükséges továbbá I. r. vádlottal szemben az elkövetéskori szabályok alkalmazásával pénzmellékbüntetést kiszabni.

A III. r. vádlottal szemben anyagi jogszabályt sértően enyhe büntetést szabott ki az elsőfokú bíróság, a további bűncselekmény megállapítása mellett a kriminológiai bűnismétlő III. r. vádlottal szemben halmazati büntetésül kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés szolgálja a büntetési célokat. Az ítélet további rendelkezései a hatályos törvényeknek megfelelnek.

Mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, III. r. vádlott szándékán kívüliségre vonatkozó kitételt a tényállásból mellőzze, III. r. vádlottat mondja ki bűnösnek számvitel rendje megsértésének bűntettében [Btk. 289. § (1) bekezdés, (4) bekezdés b) pontja] és halmazati büntetésül végrehajtandó börtönbüntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki.