A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32244/2014/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.32.244/2014/17.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Halász Gábor Ügyvédi Iroda (fél címe ., ügyintéző: dr. Halász Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (cím) , a dr. Illés László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság (cím.) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bírság az alperes ...számú módosító határozatát részben a ...számú másodfokú és a ...számú elsőfokú határozatok vonatkozó részére is kiterjedően a 2008. évre vonatkozó adómegállapítások tekintetében, kizárólag felperesi bizonyítási indítvánnyal érintett részben hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú adóhatóság felperesi adózónál a ... számú megbízólevéllel 2004-2008. évekre vonatkozó személyi jövedelemadó adónemre kiterjedő bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le, melynek során vizsgálta, hogy adózó vagyongyarapodásával vagy életvitelére fordított kiadásaival arányban áll-e az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Az ellenőrzési és kiegészítő jegyzőkönyvek alapján az adóhatósági megállapításokat a ... számú elsőfokú határozat realizálta. Határozatában megállapította, hogy az adózó jövedelmei és kiadásai között aránytalanság áll fenn, így adózó adókötelezettségének megállapítását a becslés módszerével végezte el, melynek során adózó terhére összesen 30.314.956 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből az adóhiány összegét 30.292.206 Ft-ban határozta meg. Az adóhiány után 15.146.103 Ft adóbírságot szabott ki és 11.320.135 Ft. késedelmi pótlékot számított fel.

Adózó a határozat ellen személy 1 ügyvéd - jogi képviselő útján - fellebbezést nyújtott be, akinek adózó 2010. május 10-én tárgyi megbízólevéllel elrendelt adóellenőrzés, továbbá az ahhoz kapcsolódó első és másodfokú adóigazgatási eljárás teljes jogkorú vitelére és adózói képviseletére adott írásbeli - visszavonásig érvényes meghatalmazást. A fellebbezés folytán eljárt alperes másodfokú jogkörében elvégzett teljes körű felülvizsgálata eredményeként a ... számú 2012. január 23-án kelt és jogerős határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette és az illetékes elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Másodfokú eljárása során megállapította, hogy az elsőfokú adóhatóság a tényállást a szükséges mértékben nem tisztázta, azonban e körben rámutatott arra, hogy a becslés módszerét az adóhatóság helyesen választotta meg, mivel az irányadó bírói gyakorlat alapján már önmagában a kiadások és az adóbevallás szerinti jövedelmek közötti ellentmondás feltárása elegendő (azaz ha a kiadások meghaladják a bevételeket) alapot ad a becslés módszerének alkalmazására.

Az új eljárás kapcsán az elsőfokú adóhatóságnak az alábbi részletezett útmutatást adta:

1.

Az új eljárás során az elsőfokú adóhatóságnak az üzletszerű ingatlanértékesítéssel érintett időszak vizsgálata során meg kell állapítania adózó általános forgalmi adó kötelezettségét, és ezen megállapításokra tekintettel kell megállapítania adózó önálló tevékenységéből származó bevételeit, illetve ezzel összefüggő költségeit figyelemmel az SZJA tv. 4 számú mellékletében foglaltakra.

2.

Az elsőfokú adóhatáságnak fel kell tárnia, hogy adózó a 2006. augusztus 9-i ingatlan vásárláshoz kapcsolódóan az Kft. 1.-nek keletkezett-e bevétele. E körben meg kell vizsgálni a jogutód Kft. 2.-nél végzett ellenőrzés során beszerzett iratokat és szükség esetén meg kell keresnie az iratőrzésre köteles felszámolót. E bizonyítás felvétele után lehetséges a megalapozott döntés meghozatala.

3.

Az Kft. 1. iratanyagát - a 3641-es és a fellebbezésben megjelölt 361-es számlák adatait - a körben is meg kell vizsgálni, hogy azok igazolják-e, hogy adózó 2008. október 20-án saját készpénz igényének finanszírozására 20.000.000 Ft-ot felvett a társaságtól, hogy adózó ezen összeggel elszámolt-e a társaság felé. Amennyiben a társaság könyvelése alátámasztja a 20.000.000 Ft. készpénz kifizetését, úgy azt az elsőfokú adóhatóságnak forrásként kell figyelembe vennie a forráshiány meghatározásakor.

A fellebbezéshez csatolt átvételi elismervényben rögzített 25.000.000 Ft-os kölcsön visszafizetés kapcsán is szükséges a felszámoló megkeresése az adózó által csatolt okirati bizonyíték értékelése körében.

4.

A személy 2 által nyújtott 16.000.000 Ft-os kölcsön visszafizetése időpontjának megállapítása érdekében az elsőfokú adóhatóságnak ismételten meg kell keresnie a kölcsönadót, illetve szükség szerint az elsőfokú adóhatóságnak be kell tekintenie a földhivatali nyilvántartásba, annak az okiratnak beszerzése érdekében mely alapján sor került a jelzálogjog törlésére.

5.

A 2005. év vizsgálata során az elsőfokú adóhatóságnak be kell szereznie adózó és személy 3 nyilatkozatát illetve a nyilatkozatokat alátámasztó bizonylatokat az személy 3 által adózó bankszámlájára befizetett összesen 600.000 Ft jogcímének meghatározása érdekében.

6.

Az új eljárás során az elsőfokú adóhatóságnak meg kell hallgatnia személy 4, adózó feleségét annak tisztázása érdekében, hogy a felek házastársi vagyonközösségükre tekintettel hozzájárultak-e egymás kiadásaihoz, és ha igen milyen mértékében. E körben bevallásuk utólagos vizsgálatára irányuló kapcsolódó vizsgálat lefolytatása szükséges személyi jövedelemadó adónemre.

7.

Mindezek után az elsőfokú adóhatóságnak a teljes vizsgált időszakra fel kell állítani adózó készpénzforgalmi mérlegét a forráshiányok meghatározása érdekében. A nyitó tétel meghatározásakor kizárólag olyan források vehetők figyelembe, melyek megszerzését és rendelkezésre állását a vizsgált időszak kezdő időpontjára az adózó kétséget kizáróan, hitelt érdemlő bizonyítékkal igazolja. Amennyiben a nyitó tétel meghatározásához szükséges, ellenőrizni kell az Kft. 1. iratanyagában, hogy a 2003. július 21-én kelt ingatlan adásvételi szerződésben szereplő 27.000.000 Ft-os ellenérték megfizetése tagi kölcsön elengedésével történt-e.

8.

Az elsőfokú adóhatóságnak a feltárt adóhiányok után megállapított jogkövetkezmények megállapításakor az Art. 170. § (6) bekezdésének rendelkezéseit szem előtt tartva kell eljárnia.

9.

Tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelemmel megtámadott elsőfokú határozat jelen ügyben jogszabálysértőnek bizonyult, az elsőfokú adóhatóság az új eljárás során megtehet minden olyan eljárási cselekményt, ami a tényállás teljes körű tisztázásához szükséges, és a feltárt tényállás alapján más jogi következtetésre is juthat.