A Kúria Kfv.35198/2015/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a jogszabály egy definíciót egyértelmű taxációban ad meg, az további elemekkel a jogértelmezés körében nem bővíthető. A nem lakás céljára szolgáló építmény fogalmát a helyi adótörvény szabályozási rendszerében való megjelenítése 2015-ig.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.198/2015/4.szám

A Kúria a dr. Koczka Ákos György ügyvéd által képviselt felperes neve) felperesnek a dr. Kazy Zoltán jogtanácsos által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. január 7-én kelt 1.K.27.681/2014/3. sorszámú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.681/2014/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesi adózónál Szeged Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője (továbbiakban elsőfokú helyi adóhatóság) 2009-2014-ig terjedő évekre építményadó adónemben ellenőrzést folytatott. Megállapította, hogy a felperes tulajdonát képezte 2000. október 12-től 2013. március 14-ig a .... helyrajzi számú ... szám alatti 867 m² hasznos alapterületű, múzeumként nyilvántartott ingatlan. Erről az ingatlanról bevallást nem tett, semmilyen célra nem használta. Az ingatlan helyi egyedi védelem alatt áll, amelyen az új tulajdonos, a D. Zrt. végzi a teljes felújítást egy 2012-ben kiadott nevére szóló építési engedély alapján.

Az elsőfokú adóhatóság határozatával a felperes terhére 2009 évre 910.350 Ft, 2010 évre 910.350 Ft, 2011 évre 1.040.400 Ft, 2012 évre pedig 1.083.750 Ft építményadó hiányt állapított meg, és ennek megfizetésére kötelezte, az adóbírság előírásától eltekintett. A 2013. évi 1.209.465 Ft építményadóra pedig adómentességet biztosított azzal a feltétellel, hogy a felújítást végző új tulajdonos a felújítást a biztosított 3 év mentesség utolsó napjáig befejezi. Hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban Htv.) és a Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése építményadóról szóló 38/2012. (XII.2.) Kgy. számú rendeletére (továbbiakban Ör.), és kifejtette, hogy adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Mentes ugyanakkor minden olyan építmény, amely nem a vállalkozás célját szolgálja azzal, hogy az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. Vállalkozási célú az építménynek haszonszerzés céljára, üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére hasznosítása, és az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Nem fogadta el a felperes azon érvelését, hogy azért nem keletkezett építményadó fizetési kötelezettség a perbeli ingatlanon, mert az nem a vállalkozás célját szolgálta, mivel üresen állt. Ezzel kapcsolatban felhívta az Ör. 6. §-ában írt vállalkozási célú építmény fogalmát és azt összevetette a Htv. 7. § e) pontjával, melynek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vállalkozó épületei után építményadó fizetési kötelezettség fennáll, arra mentesség nem adható.