A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27681/2014/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. §, 7. §, 11. §, 52. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 62. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 165. §, 170. §, 171. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Béri András

Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

1.K.27.681/2014/3.szám

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Koczka Ügyvédi Iroda (üi.: dr. Koczka Ákos György ügyvéd, 6721 Szeged, József A. sgt. 4. I/3.) által képviselt felperes nevefelperes címe szám alatti székhelyű felperes által - a ... jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - helyi adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes ... ügyiratszámú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 236.700,-(Kétszázharminchatezer-hétszáz) forint eljárási illetéket az állam viseli.

Kötelezi alperest, hogy 15 (tizenöt) nap alatt fizessen meg felperesnek 150.000,-(Százötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok, valamint a peres felek előadása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi adózónál Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője (továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2009-2014. évekre ellenőrzést folytatott építményadó adónemben. Az ellenőrzés során megállapította, hogy a felperesi adózó tulajdonát képezte 2000. október 12. és 2013. március 14. között a Szeged, .... hrsz.-ú ... szám alatti 867 m2 hasznos alapterületű múzeumként nyilvántartott ingatlan (perbeli ingatlan). A perbeli ingatlanról felperesi adózó bevallást nem tett, a perbeli ingatlant soha, semmilyen célra nem használta. A perbeli ingatlan helyi, egyedi védelem alatt áll, melyen az új tulajdonos a ... Zrt. teljes felújítást végez egy 2012. évi nevére szóló építési engedély alapján.

Az elsőfokú adóhatóság 2014. április hó 02. napján hozott .... iktatószámú határozatával a felperesi adózó számláján 2009. évre 910.350,-Ft, 2010. évre 910.350,-Ft, 2011. évre 1.040.400,-Ft és 2012. évre 1.083.750,-Ft építményadó adóhiány előírást rendelte el és annak megfizetésére kötelezte azzal, hogy az adóbírság és a késedelmi pótlék előírásától eltekintett. Fentieken túl a perbeli ingatlan helyi egyedi védelem alatt álló építmény után 2013. évre 1.209.465,-Ft építményadó előírását rendelte el, melyre adómentességet biztosított azzal a feltétellel, hogy a felújítást végző új tulajdonos a felújítást a biztosított 3 év mentesség utolsó napjáig - 2011. december 31-ig - befejezi.

Döntését az alábbiak szerint indokolta. A felperesi adózó tulajdonát képezte a perbeli ingatlan 2000. október 12. és 2013. március 14. között, az múzeumként nyilvántartott ingatlan, melyet soha, semmilyen célra nem használt, arról helyi adóbevallást nem tett. Rögzítette azt is, hogy az ingatlan helyi, egyedi védelem alatt áll, melyen az új tulajdonos építési engedély alapján teljes felújítást végez.

Döntésének jogszabályi alapjaként hivatkozott a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. (Htv.) és Szeged Megyei Jogú Közgyűlése építményadóról szóló 38/2012. (XII. 02.) Kgy. számú rendeletére (R.). A jogszabályok alapján ismertette, hogy adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Mentes minden olyan építmény, amely nem a vállalkozás célját szolgálja azzal, hogy az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. Vállalkozási célú építmény haszonszerzés céljára, üzletszerű gazdasági tevékenység végzésére szolgál és az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, míg mértéke 2009. január 1-től 1.050,-Ft m2/év, 2011. január 1-től 1.200,-Ft m2/év, 2012. január 1-től 1.250,-Ft m2/év és 2013. január 1-től 1.395,-Ft m2/év.

Nem fogadta el a felperesi adózó azon észrevételét, mely szerint a perbeli ingatlan után nem keletkezett építményadó fizetési kötelezettsége, mert az nem a vállalkozás célját szolgálta, üresen áll.

Ezzel kapcsolatosan felhívta az R. 6. §-ában írt vállalkozási célú építmény fogalmát és azt összevetve a Htv. 7. § e) pontjával arra a következtetésre jutott, hogy az a mentességek köréből kizárja az olyan épületet, amely építményadó köteles vagyis a vállalkozó épületei után építményadó fizetési kötelezettség fennáll, arra mentesség e) pont alapján nem adható. E pont Magyarország uniós csatlakozására tekintettel 2003. január 1. napjától szűkíti a Htv. 6. § d) pontjában nyújtott jogalkotási szabadságot a képviselő-testületek számára. A vállalkozó "üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze" normaszöveg rész alatt minden olyan lakás, nem lakás céljára szolgáló - használatbavételi engedély, ingatlannyilvántartási állapot szerinti - épület, épületrész értendő, amelynek a vállalkozó tulajdonosa vagy vagyoni értékű jogának jogosultja. Az építményadó vagyoni típusú adó, ami azt jelenti, hogy az adókötelezettséget az önkormányzat illetékességi területén lévő építmény tulajdonjoga alapozza meg, nem pedig az, hogy azt hasznosítják e vállalkozás céljára vagy sem.

Az adóbírság és a késedelmi pótlék vonatkozásában felhívta az adózás rendjéről szóló módosított 2003. évi XCII. tv. (Art.) 170. § (1), (2), 171. § (1) bekezdését, amelyre figyelemmel a jegyzőkönyvben rögzített körülményekre tekintettel mellőzte az adóbírság előírását, míg az Art. 165. § (1)-(4) bekezdéseire figyelemmel a késedelmi pótlék kezdő napját a jegyzőkönyv átvételének napjára tette.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő az alpereshez, amelyben az elsőfokú határozat megsemmisítését kérte. Jogorvoslati kérelmét azzal indokolta, hogy a perbeli ingatlan üresen állt, a Htv. 11. § (1) bekezdésének fogalommeghatározására tekintettel az nem minősül lakásnak, tekintettel arra, hogy az ingatlannyilvántartásba múzeumként van nyilvántartva és ilyenként sem vár feltüntetésre. A Htv. 52. § 47. pontjában meghatározott egyéb, nem lakás céljára szolgáló épülettel kapcsolatban álláspontja az volt, hogy az ingatlannyilvántartásba múzeumként bejegyzett ingatlan nem felel meg ennek a fogalomnak sem, ezért nem tartozik az adóköteles vagyontárgyak körébe. Az R. 2. és 6. §-át felidézve álláspontja az volt, hogy a múzeum nem vállalkozási célt szolgál, erre tekintettel sem jogszerű az építményadó fizetési kötelezettség megállapítása.

A fellebbezés folytán eljárt alperes 2014. július hó 21. napján hozott és a felperes által 2014. augusztus hó 05. napján átvett .... ügyiratszámú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését azzal indokolta, hogy felülvizsgálta az elsőfokú határozatot és az azt megelőző eljárást és az elsőfokú hatóság határozatát megalapozottnak találta. Hangsúlyozta, hogy az építményadót a Htv. a vagyoni típusú adók körébe sorolja, ami azt jelenti, hogy az adókötelezettséget az önkormányzat illetékességi területén lévő vállalkozási célú építmény tulajdonjoga határozza meg.