A Pécsi Ítélőtábla Bf.352/2013/14. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 37. §, 40. §, 274. §, 317. §, 319. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 4. §, 321. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 386. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 36. §, 38. §, 80. §, 85. §] Bírók: Halász Etelka, Krémer László, Túri Tamás

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.II.352/2013/14. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2014. évi április hó 17. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlottés 2 társa ellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 6.B.430/2011/139. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

- I.rendű vádlott cselekményeit az 1978. évi IV. törvény 319.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (tényállás 1/a. pontja) és az 1978. évi IV. törvény 317.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének (tényállás 1/b-c. pontjai) minősíti;

- II.rendű vádlott cselekményeit az 1978. évi IV. törvény 319.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének (tényállás 1/a. pontja); az 1978. évi IV. törvény 317.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettének (tényállás 1/b-c. pontjai) és az 1978. évi IV. törvény 274.§ (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott bűnsegédként és folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének (tényállás 3. pontja) minősíti;

- IV.rendű vádlott a terhére megállapított bűncselekményt helyesen tettesként követte el;

- I.rendű vádlott büntetését - mely helyesen halmazati büntetés - a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett 3 (három) év börtönre enyhíti;

- II.rendű vádlott halmazati büntetését - a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett - 2 (kettő) év 6 (hat) hó börtönre enyhíti;

- I.rendű és II.rendű vádlott ak a büntetésük fele részének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az abban Btk.-ként megjelölt jogszabályon helyesen az 1978. évi IV. törvényt kell érteni.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész I.rendű és II.rendű vádlott ak terhére a tényállás 1/b. és 1/d. pontjaiban írt cselekmény bűnösség köréből történő kirekesztése és a vagyoni hátrány összegének szűkebb körben történő meghatározása miatt, a váddal egyező elítélés és hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása végett, míg I.rendű vádlott és védője, II.rendű vádlott, valamint IV.r. vádlott és védője a büntetőjogi felelősség megállapítása miatt, felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészi fellebbezést módosított tartalommal tartotta fenn, így azzal, hogy a tényállás 1/b. és 1/c. pontjaiban írt cselekményeket folytatólagosan elkövetett, az 1978. évi IV. törvény 317.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntetteként indítványozta értékelni. Perbeszédeikben a védők a jogorvoslati kérelmeikkel egyezően szólaltak fel, mégis azzal, hogy I.rendű és II.rendű vádlott ak védői - a bizonyítási indítványok elutasítása után - másodlagosan hatályon kívül helyezést is kezdeményeztek.

A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése alapján - a Be.348.§ (2) bekezdésében írt korlátok között - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Nem volt tehát annak tárgya a magánokirat-hamisítás vétsége tekintetében hozott, a tényállás 4., 5., 6., 7. és 8. pontjaihoz kapcsolódó felmentő rendelkezés, miután azt fellebbezés eredetileg sem támadta. Ugyanakkor ehhez hasonló megállapítás tehető a tényállás 1/d. pontját érintően is, mivel e cselekménynek a büntetőjogi felelősség köréből történő kirekesztését a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában már nem sérelmezte.

A fentiek szerint korlátozott terjedelmű felülbírálat során a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdés a) pontjára - az iratok tartalma, valamint ténybeli következtetés alapján az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette:

- Az elsőfokú bíróság ítéletének 17. oldalán található táblázat helyesen nem millió-, hanem ezer forint nagyságrendben tartalmazza az kft1 2006. és 2007. évi gazdálkodásának adatait. (Ténybeli következtetés, az elsőfokú bíróság ugyanis átvette a nyomozati iratok IV/1269. oldalán található, szakértő1 szakvéleményében szereplő téves adatokat.)

- Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítetteken túlmenően az kft1 és a kft2 között - I.rendű vádlott és tanú1 aláírásával - 2008. július 23-án is létrejött egy bérleti szerződés, melyben a bérbeadó 4.200 forint/hektár bérleti díj ellenében talajmunka végzése céljából 1 db JD 8120-as traktort és 1 db KM-7 mélylazítót bocsátott a bérbevevő rendelkezésére (nyomozati iratok II/545. oldal).

- A 2008. október 16-án értékesített és a határozat 24. oldalán 2-14. pontban felsorolt mezőgazdasági gépek vételárának összege 10.123.200 forint volt, míg a 2008. október 30-án eladott és a határozat 25. oldalán 1-23. pontban felsorolt mezőgazdasági gépek vonatkozásában ugyanez az érték 24.417.600 forintot tett ki. A gépek vételárának együttes összege tehát - figyelembe véve a 2009. március 31-ei szerződésben szereplő traktor 11.560.800 forintos árát is - 46.101.600 forint volt (ténybeli következtetés).

- Mellőzte a határozat 27. oldal 1. bekezdésének utolsó mondatát - "A két összeg közötti különbözet 15.962.243 forint, amely az kft1-nél nyereség volt" -, illetve a 27. oldal 3. bekezdését.

- Az elsőfokú bíróság ítéletének 28. oldal 2. bekezdésében szereplő komplex 3×15 (NPK) típusú műtrágya mennyisége helyesen 100 tonna volt (Szállítási szerződés a nyomozati iratok I/119. oldalán).

- A mezőgazdasági gépekre vonatkozó első adásvételi szerződések megkötésének az időpontjában, 2008. október 16-án a kft2 zrt1 ... számláján a nyitóegyenleg 17.102.282 forint volt. (Ez szinte teljes egészében a ... által - a ... ügyvédi iroda letéti számláján keresztül - rendelkezésre bocsátott tőketartalékból származott.)

A kft2 a korábban megvásárolt - az elsőfokú bíróság ítéletének 24. oldal utolsó és 25. oldal 1. bekezdésében 2-14. sorszám alatt felsorolt - gépek 10.123.200 forintos vételárát 2008. október 28-án utalta át az kft1 nyrt1.-nél vezetett számlájára.

A mezőgazdasági gépekre vonatkozó második adásvételi szerződések megkötésének az időpontjában, 2008. október 30-án a kft2 számláján a nyitóegyenleg mindössze 7.376.970 forintot mutatott. Ekként az elsőfokú bíróság ítéletének 25. oldal 3. bekezdésében 1-23. sorszám alatt felsorolt gépek mintegy 24 millió forintos vételárának nem volt meg a fedezete. A vételár kifizetése közel egy hónappal később vált lehetővé, akkor is úgy, hogy 2008. december 2-án előbb az kft1 - a 2008/202., 203. és 204. sorszámú számlák kiegyenlítésének címén - átutalt 11.811.239 forintot. Ezzel a jóváírással a kft2 számlájának a záróegyenlege 20.336.559 forintra emelkedett, melyből másnap, 2008. december 3-án már ki lehetett fizetni 15.027.600 forintot. A vételár fennmaradó 9.390.000 forintos részét a kft2 2008. december 19-én utalta át, már azt követően, hogy a ... tőketartalék címén 6.827.213 forintot vezetett át a számlájára.