A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20426/2013/11. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.426/2013/11.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szemes Marianna (címe) pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Dobozy Gábor (címe ) ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2012. december 14. napján kelt 31.P.20.199/2012/17. számú ítélete ellen a felperes részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperesnek az I. rendű alperes részére járó 18.000 (Tizennyolcezer) forint elsőfokú perköltség megfizetésére részletfizetést engedélyez akként, hogy a felperes 2014. január 1. napjától kezdődően minden hónap 15. napjáig esedékesen havi 500 (Ötszáz) forintos részletekben köteles a perköltséget megfizetni, azzal, hogy egy havi részlet elmaradása esetén a fennmaradó tartozás egy összegben válik esedékessé.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

A felperest képviselő pártfogó ügyvéd, dr. Szemes Marianna (címe) pártfogó ügyvédi díját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ügyben felmerült 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I. és III. rendű alperes az I. rendű alperes által 2011. január 17-én készített Környezettanulmányában írt azon kijelentésével, miszerint

- a felperes ismét kompromittáló képeket és információkat tett fel az internetre az anyáról,

- kóros személyisége miatt alkalmatlannak tartja őt, hogy bármikor is felügyeleti joggal rendelkezhessen ... felett,

valamint a 2011. január 25-én kelt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt ... szám alatt folyamatban volt perben becsatolt környezettanulmányban leírt alábbi állításaival:

- "...a láthatások alkalmával ... zaklatottá, síróssá válik, éjszakánként is gyakran felsír."

- "Sajnos az apuka továbbra is zaklatja a családot és főleg az anyukát. Együttműködni a gyermek érdekében sem akar. Igyekszik az anyukát különböző fórumokon lejáratni, kompromittálni",

- "Az apukával való személyes találkozáskor jó benyomást keltett, de minden megnyilvánulása cáfolja ezt." Elég képmutatónak tartja, amit a gyermekére nézve veszélyesnek talál

megsértette a jóhírnév, a becsület és az emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogait.

Kérte az alperesek eltiltását a környezettanulmányokban leírtak hangoztatásától, elégtételadásra kötelezésüket magánlevélben történő bocsánatkérés formájában, valamint kötelezésüket 500.000 forint nem vagyoni kártérítés és annak a 2011. január 20. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére.

Előadta, hogy valójában a kereset tárgyává tett, a III. rendű alperes alkalmazásában álló I. rendű alperes által készített iratok egyike sem környezettanulmány, hanem védőnői jelentés. Annak ellenére, hogy az csupán kislánya egészségi állapotára, ellátottságára vonatkozóan tartalmazhatna védőnői megállapításokat, abban a személyére vonatkozó valótlan és sértő állítások szerepelnek. A leírtakról az I. rendű alperesnek, aki vele mindössze háromszor találkozott, személyes ismeretei nincsenek, közvetlen tapasztalat hiányában véleményformálásra sem lehet jogosult, a "kóros személyiség" és a "képmutató" jelző használata az emberi méltóságát és a becsületét különösen sérti.

A nem vagyoni kártérítés iránti igényét arra alapította, hogy az I. rendű alperes az ügyében eljáró gyámhatóság és a családjogi perét tárgyaló bíróság előtt lejáratta, hátrányos helyzetbe hozta.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a sérelmezett állítások megtételére az I. rendű alperes védőnői feladatainak ellátására során, munkaköri kötelezettségével összefüggésben került sor. Hivatkoztak arra, hogy az I. rendű alperessel szemben a felperes feljelentése alapján rágalmazás és becsületsértés miatt indult büntetőeljárás bűncselekmény hiányában megszüntetésre került.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes költségmentessége folytán le nem rótt 30.000 forint illetéket a Magyar Állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. és III. rendű alperesnek 18.000-18.000 forint perköltséget.

Ítéletének indokolásában hivatkozott a Ptk. 75. § (1), (2), (3) bekezdésében, 76. §-ában, 78. § (1)-(2) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében foglaltakra.

A becsatolt okiratok alapján tényként állapította meg, hogy az I. rendű alperestől a gyermekjóléti szolgálat, valamint a bíróság kérte szakvélemény elkészítését. Az I. rendű alperes ekként hivatalos eljárás keretében tett bizonyítékként értékelhető nyilatkozatot, amely tapasztalatait, szakmai véleményét tükrözte, függetlenül attól, hogy nem igazságügyi szakértőként járt el. Nincs ügydöntő jelentősége annak, hogy az I. rendű alperes igazságügyi szakértőként vagy ilyen minőség hiányában készít hivatalos megkeresésre véleményt, mint ahogy annak sem, hogy a védőnői feladatok körébe tartozik-e a kereset tárgyává tett vélemények készítése vagy sem. Miután az I. rendű alperes a sérelmezett nyilatkozatokat hivatalos eljárásban történt megkeresésekre szakmai vélemény keretében tette, az egységes bírói gyakorlat alapján arra volt figyelemmel, hogy a szakmai vélemény annak helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül jogszerű véleménynyilvánításnak minősül mindaddig, amíg nem lépi túl a szabad véleménynyilvánítás kereteit, kifejezésmódjában indokolatlanul nem bántó, sértő, gyalázkodó lealázó. Kétségtelen, hogy az I. rendű alperes a megkeresésekben foglalt kérdéseken túlmenően adott véleményt és a felperesre vonatkozóan is megállapításokat tett, ezzel azonban nem lépte túl az eljárás megengedett kereteit, miután azok tárgya szülői felügyelet megszüntetése, illetve a felperes által kezdeményezett védelembe vételi eljárás volt. Ekként a felperes személyére vonatkozó vélemény a gyermek gondozásával, szülői kapcsolattartással, szülői felügyeleti jogával, azaz az eljárásokkal összefüggött. A felperes, mint apa a gyermek környezetéhez tartozik, mint ahogy a gyermek környezetének része volt az anya felperessel kapcsolatos konfliktusa is, csakúgy, mint ennek keretei között a vélt vagy valós anyai sérelmek. Az, hogy az I. rendű alperes helyesen ítélte-e meg vagy sem ezt a konfliktust, annak ténybeli alapját, csupán a vélemény megalapozottsága vagy megalapozatlansága körében értékelhető. A helytelen, téves szakmai vélemény is vélemény, amennyiben az hivatalos eljárásban készült, személyiségi jogsértés megállapítására nem ad alapot, leszámítva a szándékosan hamis véleménynyilvánítás esetét. Rámutatott arra, hogy a felperes keresetlevelében maga is arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes az anyától származó információkat kész ténynek vette, vagyis az anyától származó információkra alapozva készített vélemény legfeljebb téves, de nem szándékosan hamis véleményadás lehet.