A Fővárosi Törvényszék P.20199/2012/17. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 75. §, 76. §, 78. §, 84. §, 339. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

....P.../2012/17.

AFővárosiTörvényszék

a dr. Szemes Marianna ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a dr. Dobozy Csaba ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) I. r. alperes,

Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálat (1032 Budapest, Vörösvári út 88) III. r. alperes ellen,

személyiségi jog iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes költségmentessége folytán le nem rótt 30.000,- (harmincezer) Ft illetéket a felperes költségmentessége folytán a magyar állam viseli.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r., III. r. alperesnek 18.000 - 18.000,- (tizennyolcezer-tizennyolcezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 4 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálat kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet elllen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a flek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A felperes és X.Y. közös gyermeke a 2009-ben született 1-es személy. A felperes és az édesanya között számos jogi eljárás folyt a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása kapcsán.

Az I. r. alperes, mint védőnő a III. r. alperes alkalmazásában áll és 1-es személy volt a gondozottja.

X.Y. 2009-ben feljelentést tett a rendőrségen amiatt, mert álláspontja szerint a felperes az e-mail postafiókját feltörte és onnan erotikus tartalmú képeket küldözgetett. A feljelentés nyomán büntetőeljárás indult, amelynek során a felperest gyanúsítottként kihallgatták.

A felperes, mivel sérelmezte, hogy az anya nem biztosítja a láthatást, védelembe vételi eljárást kezdeményezett a gyámhatóság előtt.

2011. január 10-én a Gyermekjóléti Központi családgondozója az eljárás keretében megkereste az I. r. alperest, mint a III. r. alperes védőnőjét szakvélemény adása iránt. Tájékoztatta, hogy 1-es személyval kapcsolatban az apa ismét védelembe vételi eljárást kezdeményezett a II. Kerületi Gyámhatóságnál, ezért felkérték szolgálatukat javaslattételre. A javaslattételhez a címzett tapasztalataira is szüksége van, ezért felkérte, hogy készítsen szakvéleményt, amelyben elsősorban arra kíváncsi, hogy az anya hogyan látja el gyermekét, megfelelőek-e a körülményeik, illetve hogy milyen, az anya együttműködése a védőnői szolgálattal (9/A/1).

Az I. r. alperes 2011. január 17-én Környezettanulmány című dokumentumot készített, amelyben tájékoztatta ...-t megkeresésére reagálva közös gondozottjukról és családjáról. Beszámolt arról, hogy 1-es személy és családja milyen lakásban él, és hogy 2011. január 5-én hozta az édesanya utoljára egészséges tanácsadásra és kötelező oltásra a gyermeket. Beszámolt arról is, hogy az anya panaszkodott az édesapára, a felperesre, miszerint ismét kompromittáló képeket és információkat tett fel az internetre róla.

Közölte, hogy kóros személyisége miatt alkalmatlannak találja, hogy bármikor is felügyeleti joggal rendelkezhessen 1-es személy felett. Közölte, hogy a kislány legmegbízhatóbb és legmegalapozottabb helye jelenlegi családjában édesanyjánál és nagyszüleinél van.

Az édesanya a felperessel szemben közös szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt is pert indított. Ebben a perben eljáró bíró megkereste az I. r. alperest a Védőnői Szolgálat címzése alatt arra, hogy 20.. .. ..-án született 1-es személy kiskorú gyermek egészségi állapotára, ellátottságára vonatkozó részletes szakmai véleményt szíveskedjen részükre soron kívül megküldeni. (2009. január 15-i megkeresés 9/A/2.)

Az I. r. alperes 2011. január 25-én Környezettanulmány cím, és védőnői szakmai vélemény tárgy alatt a megkereső bírót .. 1-es személy kisded gondozottja körülményeiről az alábbiak szerint.

Beszámolt a lakásról, ahol él, arról, hogy a családdal való viszonya a kezdetektől fogva kiegyensúlyozott, rendszeresen látogathatók, tanácsait megfogadják és aszerint gondozzák 1-es személyt. Közölte egyebek közt, hogy az anyuka körültekintően, jól gondozza, neveli gyermekét. Védőnői, orvosi szempontból semmi kifogásolni való nincs, a kisded fizikai és szellemi fejlettsége abszolút a korának megfelelő. Tájékoztatott arról, hogy az anyuka többször jelezte, hogy a láthatások alkalmával 1-es személy zaklatottá, síróssá válik, éjszakánként is gyakran felsír. Közölte, hogy sajnos az apuka továbbra is zaklatja a családot és főleg az anyukát. Együttműködni a gyermek érdekében sem akar. Igyekszik az anyukát különböző fórumokon lejáratni, kompromittálni, de megítélése szerint alaptalanul. Közölte, hogy az apukával való személyes találkozásakor jó benyomást keltett, de minden megnyilvánulása cáfolja ezt, tehát elég képmutatónak tartja, amit a gyermekére nézve veszélyesnek talál.

Közölte, hogy az anyai gondoskodás megfelelő, a környezet szeretetteljes, a kisded testi-lelki fejlődése biztosított jelen környezetben.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság .. 2-es személy szülői felügyelet megszüntetése iránti keresetét elutasította.

A felperes az I. r. alperes által közölteket sérelmesnek tartotta, ezért keresetet terjesztett elő.