A Fővárosi Törvényszék K.34615/2011/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 3. §, 6. §] Bíró: Hajdú Ágnes

Fővárosi Törvényszék

24.K.34.615/2011/7.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Simon Attila ügyvéd (cím.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek a dr. Ádám Gabriella Katalin jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (alperes címe.) alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - mely perbe a személyesen eljárt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe.) alperesi beavatkozóként beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes HAJ-02594-3/2011. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - akként változtatja meg, hogy a jogsértés miatt a felperesre kiszabott 25.000.- Ft fogyasztóvédelmi bírságot törli, egyben az alperesi beavatkozó kérelmét - a jogsértés hiánya miatt - elutasítja.

A kereseti illeték a magyar állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 25.000.- (huszonötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az alperesi beavatkozó kérelmet nyújtott be a Budapest Főváros Kormányhivatala Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Kérelmében előadta, hogy a felperes televíziós szolgáltatását több mint 10 évig vette igénybe, és minden évben egyszeri éves befizetéssel egyenlítette ki a szolgáltatás ellenértékét. 2010-ben fontolóra vette a szolgáltató váltás lehetőségét, azonban a 2010-ben kiállított éves számla alapján nem lehetett megállapítani, hogy a befizetési időszak pontosan meddig terjed, ezért 2010 áprilisában elektronikus levélben kért információt a felperestől a számlázási időszaka vonatkozóan. A felperes azt a választ adta, hogy a legutolsó éves számla 2010. január 11-től 2011. február 10-ig terjedő időszakra vonatkozik. Az alperesi beavatkozó előadta, hogy mivel nem volt biztos abban, hogy a befizetett, de igénybe nem vett szolgáltatás ellenértékét visszafizetik-e a részére, ha az előre kifizetett szolgáltatási időszak előtt szerződést bont, ezért a szerződés felmondását a már kiegyenlített szolgáltatás utolsó napjához kívánta igazítani, ezért a felperes által adott tájékoztatásra figyelemmel 2011. február 10. napjával kérte a szerződés megszüntetését. Álláspontja szerint időben bejelentette a szerződés megszüntetése iránti szándékát, miszerint 2011. február 3. napjától nem veszi igénybe a szolgáltatását. Kiemelte, ha a társaság más időpontot adott volna, akkor ő is azt az időpontot jelölte volna meg a kikapcsolás időpontjaként. Sérelmezte azt is, hogy a kikapcsolásra 2011. február 14-én került sor, továbbá, hogy a társaság 2011. március 12-én 5.243.- forintról küldött csekket részére a 2011. február 14-ig esedékes hátralék címén.

Az elsőfokú hatóság a 2011. július 11. napján kelt BPF-5753-2/2011. számú határozatával a felperest 25.000.- Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta.

Határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a felperes az eljárás során tett nyilatkozatában elismerte, hogy valóban téves tájékoztatás történt, miszerint a panaszos utolsó éves számlája 2011. január 11. és 2011. február 10. közötti időszakra vonatkozik. A felperes az ellenőrzés során feltárt hiányossággal megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. § (1) bekezdését, a 3. § (2) és (3) bekezdését, továbbá a 6. § (1) bekezdés c) pontját. Mindezek alapján az eset összes körülményének mérlegelésével bírság kiszabását és kötelezést találta arányban állónak a megállapított jogsértés miatt.

A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt hatóság a 2011. október 10. napján kelt HAJ-02594-3/2011. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A határozat indoklásában a másodfokú hatóság arra hivatkozott, hogy az Fttv. rendelkezései alapján a vállalkozás minden egyes, a fogyasztók részére nyújtott tájékoztatásadás során - függetlenül a közlés eszközétől - köteles valós és pontos információkat közölni, és ezáltal biztosítani a fogyasztó lehetőségét az optimális, tájékozott döntésre. Az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) 11.2. pontja szerint "az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződés legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani." A téves információ következében az alperesi beavatkozónak nem volt lehetősége a 2011. január 10. napját megelőző 8 napon belül felmondani a társasággal fennálló szerződését, ugyanis a téves tájékoztatás miatt abban a hiszemben volt, hogy 2011. február 10. napjáig egyenlítette ki a szolgáltatás ellenértékét. Az éves számlán a szolgáltatás időtartama vagy arra történő utalás nem volt megtalálható, így a kérelmező bizonyítottan csak 2011. január 12-én értesült arról, hogy 2011. január 10. napjáig volt kiegyenlítve az általa igénybe vett szolgáltatás ellenértéke, így csak a számlázási időszak kezdete után kérte a társasággal fennálló szerződés megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy az átlag fogyasztótól nem várható el, hogy a vállalkozástól kapott információk valóságtartalmában kételkedjen, illetve ellenőrizze azok helyességét, így a társaság által elkövetett jogsértés kimentésre nem alkalmas, hogy az Általános Szerződési Feltételekben helyesen szerepeltek-e releváns információk.

A másodfokú hatóság arra is utalt, hogy az Fttv. 6. § alapján megtévesztőnek minősülő magatartás esetében nem kell vizsgálni a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározottakat (szakmai gondosság), mert azokat a törvény közvetetten megvalósultnak tekinti a konkrétabb tényállás (6. §) megvalósítása esetén. Amennyiben egy vállalkozás olyan kereskedelmi gyakorlatot alkalmaz, amely valótlan információt tartalmaz, egyúttal nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelveinek megfelelően elvárható gondossággal jár el (szakmai gondosság követelménye). Ha a jogalkalmazó hatóság a kérelemre indult eljárásban, vagy hatósági ellenőrzése során észleli a 6. § (1) bekezdésének megsértését, a szakmai gondosság követelményének megsértését a valótlan információközléssel megvalósultnak kell tekinteni.

Mivel az eljárás alapja az Fttv. volt, és a jogsértés megállapítására is az Fttv. anyagi jogszabályai alapján került sor, így a felperes által hivatkozott, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzése a fogyasztóvédelmi hatóság Fttv. szerinti eljárását nem érinti.

Figyelembe véve a leírtakat, a bírság összegének törlését vagy mérséklését a fellebbezésben felhozott körülményekre is figyelemmel a másodfokú hatóság nem találta indokoltnak, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

A felperes a határozat ellen kereseti kérelemmel élt, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését, illetőleg a bírság törlésével annak megváltoztatását. A felperes pernyertessége esetére perköltségigénnyel élt.