A Fővárosi Törvényszék P.22919/2010/17. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 78. §, 84. §] Bíró: Salamon Laura

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

...P. .../2010/17.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

felperes neve (felperes címe) felperesnek -

a dr. Váczi Judit ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése és egyéb iránt indított perében meghozta és kihirdette az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy 2005. május 14. napján 1 személy és 2 személy, a peres felek lányai látogatására érkezett felperest a lakásába nem engedte be, se azt nem engedte meg, hogy felperessel máshol találkozzanak, és ezért az alperes szomszédai az ablakokban megjelentek, fényképet készítettek, a felperes személyi jogait megsértette.

A bíróság a jövőben az alperest a fenti magatartástól eltiltja.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy 2005. október 30. napján 1 személy és 2 személy lányok látogatására érkezett felperest se a lakásába nem engedte be, se azt nem engedte meg, hogy a felperessel máshol találkozzanak és ezért a lépcsőházban több lakó is megjelent, valamint utána az alperes a rendőrséget is kihívta, ezzel a felperes személyi jogait megsértette.

A bíróság a jövőben az alperest a fenti magatartástól eltiltja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 400.000 ( négyszázezer)Ft nem vagyoni kárt és 261.946 ( kettőszáz-hatvanegyezer-kilencszáz-negyvenhat) Ft vagyoni kárt.

A bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.

A költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Bíróságon kell 4 példányban benyújtani.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, illetve ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának az alátámasztására irányul. Amennyiben a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének a kérésére tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezését a bíróság hivatalból elutasítja, kivéve ha a fellebbező a jogi segítségnyújtó szolgálatnál pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, és ennek tényét igazolja, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a fellebbezést.

A jogi képviselővel eljáró felek az ítélet ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték, illetve a Pp. 24.§ alapján megállapított értéke az 500.000.-Ft-ot meghaladja.

Indokolás

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2000. május 2-án kelt ítéletével a peres felek Budapesten 1984. május 29. napján kötött házasságát felbontotta. A bíróság rendelkezett a házasságból 1990. március 9-én született 1 személy utónevű és 1996. augusztus 16. napján született 2 személy utónevű gyermekek elhelyezéséről, kapcsolattartásáról, illetve tartásdíjáról is, valamint a peres felek ingatlan címe. szám alatti öröklakás használatáról.

Az ítélet ellen a kapcsolattartásra vonatkozóan, illetve az öröklakás használatára vonatkozóan a jelen per felperese terjesztett elő fellebbezést, amelynek folytán a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2001. március 8. napján kelt ...Pf. .../2000/28. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét részben megváltoztatta.

A jelen per felperese és az 1990. március 9-én született 1 személy, valamint 1996. augusztus 16-án született 2 személy utónevű gyermekek közötti kapcsolattartást az alábbiak szerint szabályozta:

Az apa jogosult a gyerekekkel minden páros hétvégén péntek délután az óvodai, iskolai foglalkozás végétől vasárnap este 18,00 óráig kapcsolatot tartani, jogosult a gyermekeket az óvodába, illetve az iskolába átvenni, és köteles a gyermekeket vasárnap este 18,00 órára az anyja tartózkodási helyére visszavinni. Ha a kapcsolattartás napján a gyermek óvodába, illetve iskolába nem mennek, erről az anya előzetesen köteles az apát értesíteni, ebben az esetben a gyerekek átvétele, átadása az anya tartózkodási helyén történik. A folyamatos kapcsolattartás esetleges akadályáról a felek kötelesek egymást előzetes hitelt érdemlő módon értesíteni, és az apának fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a következő hétvégén azonos időtartamban pótolni kell.

Az időszakos kapcsolattartást az apa kettős ünnepek húsvét, pünkösd, karácsony másnapján 9,00 - 18,00 óráig, továbbá a tavaszi, téli, őszi iskolai szünetek második felében a kezdő nap 9,00 órától a záró nap 18,00 óráig illeti meg a kapcsolattartás. Az időszakos kapcsolattartásnál a gyerekek átadásának, átvételének helye az anya tartózkodási helye.

A ingatlan címe szám alatti öröklakás használatát akként osztotta meg, hogy az anyát a nappali szoba és a gyermekszoba, az apát pedig a hálószobaként használt félszoba kizárólagos használatára jogosította fel azzal, hogy a mellékhelyiségeket a felek közösen jogosultak használni. Kötelezte a feleket, hogy a kizárólagos használatukban adott lakrészeket 15 nap alatt bocsássák egymás rendelkezésére, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A bíróság megállapította, hogy a házastársak közötti viszony 1999-ben szakadt meg.

2001. nyarán az alperes a kiskorú gyermekekkel Németországba távozott, onnan a mai napig nem tért vissza.

A jelen per alperese a jelen per felperese ellen kiskorú gyermekek végleges külföldre távozásának engedélyezése és kapcsolattartás újraszabályozása iránt pert indított a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság ...P. .../2002/10. szám alatt, amely keresetet a bíróság elutasított.