A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21100/2017/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 182. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 100. §, 172. §, 339. §, 344. §] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Pestovics Ilona, Takácsné dr. Kükálo Judit

Kapcsolódó határozatok:

Balassagyarmati Törvényszék P.20605/2017/3., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.21100/2017/7.*, Kúria Pfv.20968/2018/8.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

3.Pf.21.100/2017/7/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Koch Richárd ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes (I. rendű felperes címe) , II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe), III.rendű felperes neve (III. rendű felperes címe), IV.rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) V.rendű felperes neve (V. rendű felperes címe), VI.rendű felperes neve (VI. rendű felperes címe), VII.rendű felperes neve (VII. rendű felperes címe), VIII. rendű felperes (VIII. rendű felperes címe), IX.rendű felperes neve (IX. rendű felperes címe) X. rendű felpereseknek a dr. Lakatos Andrea jogtanácsos által képviselt I. rendű alperes (I. rendű alperes címe) I. rendű és a Juhász M. Ügyvédi Iroda (II. rendű alperesi képviselő címe , ügyintéző: dr. Juhász M. Gábor ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetési iránt indított perében a Balassagyarmati Törvényszék 2017. július 14. napján kelt 25.P.20.605/2017/3. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által 5., a II. rendű alperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyja helyben, hogy az I. rendű alperes által az államnak fizetendő illeték összegét 900.000.- (kilencszázezer) Ft-ra leszállítja és az állam által viselendő illetékről való rendelkezést mellőzi.

Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felpereseknek együttesen 1.800.000.- (egymillió-nyolcszázezer) Ft+áfa fellebbezési eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az I. és a II. rendű alpereseket egyetemlegesen kötelezte, hogy fizessenek meg 15 nap alatt az I. rendű felperesnek 5.587.700 Ft-ot, a II. rendű alperesnek (helyesen felperesnek) 12.180.115 Ft-ot, a III. rendű felperesnek 3.113.032 Ft-ot, a IV. rendű felperesnek 17.008.570 Ft-ot, az V. rendű felperesnek 17.008.569 Ft-ot, a VI. rendű felperesnek 5.652.526 Ft-ot, a VII. rendű felperesnek 21.418.299 Ft-ot, a VIII. rendű felperesnek 13.132.255 Ft-ot, a X. rendű felperesnek 21.418.298 Ft-ot, valamint a felpereseknek együttesen 5.000.000 Ft + áfa ügyvédi munkadíjat és az I., II., III., IV.,V.,VII., és a VIII. rendű felpereseknek együttesen 543.766 Ft, a VI. rendű felperesnek 149.495 Ft szakértői költséget.

Kötelesek az alperesek megfizetni a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására 47.466 Ft az állam által előlegezett szakértői költséget.

Az I. rendű alperes köteles megfizetni az államnak külön felhívásra 3.613.169 Ft illetéket, míg a további 3.613.169 Ft illeték az állam terhén marad.

Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy 2005. augusztus 16-án az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (II. rendű alperes jogelődje) mint megrendelő és a HVB S. 21 konzorcium, mint vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre, amelynek tárgya a 21-es számú főútat tehermentesítő út kiépítési munkáinak a kivitelezése volt.

2005. szeptember 28-án a II. rendű alperes jogelődje, mint beruházó és a N.M.Á.K.K.T., valamint a M.K.N. Zrt. megbízási szerződést kötött a 21-es számú főútat tehermentesítő út kivitelezési, előkészítést biztosító tervezési, területbiztosítási feladatainak lebonyolítására.

2007. augusztus 1. napjától jogszabályi rendelkezés folytán [46/2007. (IV.4) GKM rendelet] az országos közúthálózat fejlesztésével kapcsolatos állami megrendelői feladatokat a II. rendű alperes helyett a I.rendű alperes végzi.

2007. augusztusában támogatási szerződés jött létre az alperesek között a 21-es számú főútat tehermentesítő út építésére kiírt pályázati projekt elszámolható költségeinek vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozására. A megállapodás 16/2. pontja akként rendelkezik, hogy 2007. július 31-éig végzett, kedvezményezetti tevékenységért és az ebből eredő bármilyen igényérvényesítésért, követelésért illetőleg következményért a II. rendű alperes felelős. A II. rendű alperes mindezek mellett arra is kötelezettséget vállalt, hogy a 2007. augusztus 1. napját megelőzően szerződésen kívüli károkozással harmadik személyeknek okozott kárt megtéríti és helytállási kötelezettséggel is tartozik a kedvezményezett felé.

A S.t, illetve annak központi részét tehermentesítő 2112 megnevezésű elkerülő út mellett találhatóak a felperesek tulajdonában álló ingatlanok. Ezen ingatlanokkal párhuzamos az elkerülő út, amely magas vezetésű híddal keresztezi a M.Zs. utcát, ami a vasúttal párhuzamos és jelentős részben töltésen halad át. A S. K. út ... szám alatti ingatlan esetében az út és az ingatlan legközelebbi sarokpontja közötti távolság 13,29 méter, a K. út ... szám alatti ingatlan tekintetében ez a távolság 12,5 méter. A M.Zs. utca ... szám alatti épület előtt a híd járófelülete 7,28 méter magasságban van, az út és az ingatlan sarokpontja közötti távolság pedig 5,99 méter. A magas vezetésű híd megépítésével a M.Zs. utca .... és ... szám alatti ingatlanok a híd alá kerültek. Az utat zajvédő fallal határolták, azonban a K. út ... és ... számú ingatlanokat zajvédő fal sem védte.

A felperesek - illetve jogelődjeik - által az elkerülő út miatt kártérítés megfizetése iránt indított kereset tárgyában az elsőfokú bíróság többször is ítéletet hozott, ezeket az ítéleteket a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte két alkalommal is. A Balassagyarmati Törvényszék 2013. június 7-én 9.P.21.087/2012/19. szám alatti ítéletével egyetemlegesen kötelezte az alpereseket az I. rendű felperes javára 4.788.850 Ft, a II. rendű felperes javára 8.700.081 Ft, a III. rendű felperesnek 2.223.594 Ft, a IV. és V. rendű felpereseknek személyenként 10.630.356 Ft, a VI. rendű felperesnek 7.766.000 Ft, a VII. rendű felperesnek 26.772.874 Ft, az akkori VIII. és IX. rendű felpereseknek személyenként 4.690.091 Ft megfizetésére kártérítés jogcímén és rendelkezett az elsőfokú eljárás költségeiről is, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította.

A Fővárosi Ítélőtábla a 17.Pf.21.581/2013/6. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A hatályon kívül helyező végzésben kifejtettek szerint a perben rendelkezésre álló szakértői vélemények kétséget kizáróan bizonyították, hogy a perbeli ingatlanok forgalmi értéke jelentősen, az 50%-os mértéket meghaladóan csökkent. A felperesi igények elbírálása során a Ptk. 339. § (1) bekezdésében foglaltakon túl figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Ptk. 100. §-a szerinti szomszédjogi szabályok megsértéséről kizárólag akkor lehet szó, hogyha az alperesi beruházásban megvalósuló elkerülő út zavaró hatása a tehermentesítő út perbeli módon történő létesítése és folyamatos működése indokolatlanul túllépi a szükséges mértéket. A közérdekből végzett útépítés nem ad alapot a kártérítési felelősség megállapítására, ha az adott városrendezési tervnek és közlekedésfejlesztési programnak, a jogszabályi előírásoknak megfelelően a zavarás szükséges és elkerülhetetlen mértékéig történik. A zavarás csupán akkor tekinthető szükségtelennek, ha az kellő gondosság és körültekintés mellett elkerülhető, elhárítható lett volna. A perben rendelkezésre álló szakvélemények a felperesi ingatlanok értékcsökkenésének a mértékét eltérően állapították meg. E körben magánszakértői vélemény csatolására is sor került. A Pp. 3. § (5) bekezdésére és 206. § (1) bekezdésére is figyelemmel, ha a kirendelt igazságügyi szakértői vélemények hiányosságaira, ellentmondásosságára a magánszakvélemények adatot tartalmaznak, úgy a bíróság a magánszakvélemény értékelését nem mellőzheti. Lényeges eljárási szabálysértésnek tekintette a másodfokú bíróság azt, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló szakértői vélemények közötti ellentmondások ellenére, azok tisztázása nélkül hozott érdemi határozatot.