A Kecskeméti Törvényszék P.20582/2011/115. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 220. §, 234. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 210. §, 236. §, 237. §, 301. §, 305. §, 319. §, 320. §, 355. §] Bíró: Kárpátiné dr. Erdődi Andrea

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK

3. P. 20.582/2011/115. szám

A törvényszék felperesi ügyvéd (fél címe 3) által képviselt I.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos felperesnek, - alperesi ügyvéd (alperesi ügyvéd címe által képviselt alperes nevefél címe 8 földszint 1. szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése, stb. iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.747.950 (négymillió-hétszáznegyvenhétezer-kilencszázötven) forintot, annak 2.700.000 (kettőmillió-hétszázezer) forint részösszege után 2010. október 12. napjától, 1.150.000 (egymillió-egyszázötvenezer) forint részösszege után 2010. november 23. napjától, 887.750(nyolcszáznyolcvanhétezer-hétszázötven) forint részösszege után 2010. október 12. napjától 2013. június 30. napjáig a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű, 2013. július 1. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelmemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

Felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A törvényszék kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 373.500 (háromszázhetvenháromezer-ötszáz) forint eljárási illetéket, valamint 197.536 (százkilencvenhétezer-ötszázharminchat) forint állam által előlegezett költséget.

A törvényszék megállapítja, hogy a felperes részleges költségmentessége folytán 373.400 (háromszázhetvenháromezer-négyszáz) forint eljárási illetéket, valamint 197.536 (százkilencvenhétezer-ötszázharminchat) forint állam által előlegezett költséget a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, de a K városi Törvényszéknél, 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. Az ítélőtábla előtti eljárásban fellebbezést előterjesztő fél számára kötelező a jogi képviselet.

I N D O K O L Á S :

Alperes tulajdonát képezi a K város külterület 01369/8.hrsz. alatt felvett, természetben K város, x szám.szám alatt található 952 m2 nagyságú kivett tanya, valamint a K város külterület 01369/10.hrsz. alatt nyilvántartott 5695 m2 nagyságú kivett gyümölcsös és legelő megnevezésű ingatlanok. Alperes a perbeli ingatlanok eladására megbízta 2010. április 22. napján a OM nevű város Ingatlanforgalmazó Kft.-t. Az ingatlanközvetítő hirdetése szerint K várostől 15 km-re, M nevű város községtől 3 km földút szép erdős környezetben 1200 m2 telken lévő kitűnő állapotú tanyás ingatlanról van szó, ahol két halastó, kemence, grillező, pince, társalkodó található, valamint antik bútorokkal, kandallós fűtéssel őrizték meg a régi idők hangulatát (83/F/46). Felperes 2010.nyarán eladta a kunszentmártoni ingatlanát és annak az árából K város környékén kívánt állattartásra is alkalmas azonnal beköltözhető ingatlant vásárolni. Felperes 2010. október 7. napján az ingatlanközvetítőnél megjelent a hirdetésre, és még ezen a napon Ő nevű élettársával, valamint az ingatlanközvetítő tanú 2val a helyszínen meg is tekintette az ingatlant. Ezt követően a perbeli ingatlant 2010. október 10. napján szüleivel, élettársának nagynénjével B nével együtt ismét megtekintette, amikor az alperes szülei is jelen voltak. Ekkor felmerült az eladó szülei részéről, hogy az ingatlant ott található berendezési, felszelési tárgyakkal együtt adnák el. Peres felek 2010. október 11. napján adásvételi előszerződést kötöttek a perbeli ingatlanokra vonatkozóan, melyet tanú 1 ügyvéd készített és jegyzett ellen. Az előszerződés 2.pontjában külön-külön ingatlanonként rögzítették azok vételárát, így a K város külterület 01369/8.hrsz. alatti ingatlan vételáraként 8.000.000 forintot, a 01369/10.hrsz.alatt nyilvántartott ingatlan vételáraként 500.000 forintban állapodtak meg, mely vételárból a felperes az előszerződés aláírásával egyidejűleg kifizetett alperesnek 1.350.000 forint foglalót. Megállapodtak, hogy az adásvétel tárgyát képező kettő ingatlan csak együttesen vásárolható meg. Az előszerződés 4.pontjában foglaltak szerint az eladó 6.500.000 forint vételárrész megfizetésével egyidejűleg köteles az ingatlanokat a vevő birtokába bocsátani. A felek nyilatkoztak az adásvételi előszerződés 5.pontjában arról, hogy egymással 2011. október 16. napján adásvételi szerződést kötnek. Ennek megfelelően 2010.október 16. napján végleges adásvételi szerződés jött létre a felek között a perbeli ingatlanok vonatkozásában, melyet tanú 1 ügyvéd készített és jegyezett ellen. A szerződés 1.pontjában rögzítették az adásvétel tárgyát képező perbeli ingatlanok ingatlannyilvántartási adatait, továbbá azt, hogy a vevő megtekintett állapotban vásárolja meg azokat azzal, hogy a tanyaingatlant lakás céljára vásárolja meg. A szerződés 2.pontjában meghatározták külön-külön a két ingatlan vételárát, egyezően az adásvételi előszerződésben foglaltakkal. Rögzítésre került az is, hogy a két ingatlan vonatkozásában összesen 1.350.000 forint foglaló megfizetése megtörtént. A szerződés 3.pontjában megállapodtak, hogy az eladó az ingatlanokat akkor köteles birtokba bocsátani, amikor a két ingatlan megvásárlására tekintettel - eltérően az előszerződés 4.pontjában foglaltaktól - összesen 4.750.000 forint vételárrész megfizetése megtörténik. A szerződés 6.pontjában eladó kijelentette, hogy mindkét ingatlanra vonatkozó teljes vételár kiegyenlítéséig, de legkésőbb 2011.október 16. napjáig a tulajdonjogát fenntartja mindkét ingatlanra és hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kerüljön a vevő javára vétel jogcímén. A szerződés 2.1. és 2.2. pontjában foglaltak szerint a fennmaradó 3.400.000 forint, illetve a 350.000 forint vételár hátralékot a felperes 2011. október 16. napjáig volt köteles megfizetni a felperesnek. A peres felek 2010. október 16. napján megállapodtak abban is, hogy a perbeli tanya bútorzatát és a benne lévő felszerelési tárgyakat a személyes ingóságok kivételével felperes megvásárolja 1.750.000 forint vételárért, mely megállapodást alperes édesanyja N né saját kezűleg írt meg és azt két tanú is aláírt. Az adásvételi szerződések aláírását követően 2011. október 22. napján a felperes átutalt az alperes bankszámlájára ingatlan vételára címén 3.400.000 forintot, továbbá ingóság vételára címén 600.000 forintot. A felperes ugyanezen a napon elment Ő nevűnal együtt az alperes szüleihez, K város Őz u. 9. szám alatti lakásba, ahol az ingók vételára címén átadott az alperes szüleinek további 4000 eurót, valamint 56.000 forintot, ami az euró napi 274 forintos árfolyamát figyelembevéve 1.150.000 forintot tett ki. Ekkor az ingatlan kulcsait megkapta és az ingatlan birtokába lépett. Felperes az ingatlan kulcsainak kézhezvételét követően megpróbálta a tanyát felfűteni, 1 hétig rendszeresen naponta járt ki az élettársával Ő nevűnal, azonban azt tapasztalta, hogy a kemence az eltüzelt fa mennyiségéhez és méretéhez képest minimális hőt ad le a lakásban és egy hét tüzelés után sincs a kemencével közvetlenül fűtött helységben 15-18 Celsius foknál melegebb, ezért felkérte F nevű kemenceépítő mestert, - aki 2010. december 1. napján megjelent az ingatlanban és megvizsgálta a kemencét - annak tisztázása érdekében, hogy miért nem fűti be a tanyát. F nevű megállapítása szerint a kemence fűtésre alkalmatlan, annak teljes lebontását, illetve új építését javasolta, melyről felperes telefonon tájékoztatta az alperes szüleit, akik először 100.000 forintot, majd 150.000 forintot ajánlottak fel, amit nem fogadott el, mivel a kemenceépítő tájékoztatása szerint a javítás ennél többe került. Ezt követően 2010. december 7. napján kihívta a C nevű Kft. Kft. részéről a kémények műszaki felülvizsgálatát végző U nevűt, aki 66828.számú szakvéleményében azt a megállapítást tette, hogy az ingatlanban található kémény tűz-és életveszélyes, használni tilos. Ezután Á nevű igazságügyi szakértőt kérte fel az ingatlan állapotának felmérésre, aki 2010. december 11. napján helyszíni szemlét tartott a perbeli ingatlanon és 2010. december 14. napi keltezéssel magánszakvéleményt adott a felperes részére, melyben a tanya állapotának felmérése, a hibák megállapítása és rögzítése mellett megállapította, hogy a tanyaépület lakás céljára alkalmatlan, komfortfokozatba a fűtés hiánya miatt nem sorolható, személyi biztonságot veszélyeztető hibák miatt nem lakható és rendeltetésszerűen nem használható. Erre figyelemmel a felperes telefonon és személyesen is megpróbálta a kemence hibájával kapcsolatosan az ingatlan eladásában közreműködő alperes szüleit felkérni, hogy a kemence javításának költségét fizessék ki, azonban a felek megállapodni a kijavításában, illetve a javítási költségben nem tudtak, ezért ügyvédhez fordult és jogi képviselő útján az ingatlan hiányosságaira, hibás teljesítésére, illetve alperes félrevezető, megtévesztő tájékoztatására hivatkozással 2010. december 23. napján kelt levelével elállt az adásvételi szerződéstől. Kérte, hogy a foglaló címén kifizetett összeget, a kifizetett vételár előleget, továbbá az egyéb hibás teljesítésből eredő kárát az alperesi eladó fizesse meg. Ezen elállási szándékát megerősítette a 2011. január 13. napján kelt szintén jogi képviselővel írt levelében, melyhez csatolta az általa beszerzett kemence, kémény és ingatlan állapotával kapcsolatos szakvéleményeket is és azokat megküldte az alperes részére, miután alperes jogi képviselővel eljárva 2011. január 4. napján kelt levelével arról tájékoztatta a felperest, hogy az ingatlanokat a felperes megtekintett állapotban vásárolta meg. Felszólította továbbá a felperest az adásvételi szerződésből fennmaradó további vételár szerződésszerűen teljesítésére. Felperes 2011. január 14. napján postai úton visszaküldte az alperesnek az ingatlan kulcsait. Ezt követően a felperes jogi képviselővel eljárva 2011. február 25. napján kelt levelével arra hivatkozással, hogy az eladó teljes mértékben szándékosan félretájékoztatta a szerződéskötést megelőzően - melynek következtében tévedésben volt az ingatlan lényeges tulajdonságai tekintetében - a Ptk.236.§ /1/ bekezdése alapján megtámadta a szerződést. Hivatkozása szerint alperes teljes mértékben félretájékoztatta az ingatlan állapotával kapcsolatosan, mert azt a tájékoztatást kapta, hogy az ingatlan felújított állapotú, illetve fűtése megfelelő. Miután felperes és élettársa Ő nevű az ingatlanba beköltözni nem tudott, ezt követően ideiglenesen rokonokhoz költöztek, majd 2010. január 20. napjától albérletbe, melynek havi díja havi 27.000 forint, majd 2012.november 12.napjától 30.000 forint volt. Tekintettel arra, hogy felperesnek háziállatai vannak, 4 kutyája és lova, ezek elhelyezéséről is gondoskodnia kellett, mivel az albérletbe elhelyezni őket nem tudta. Ezzel kapcsolatosan kutyatartás címén 80.000 forint kiadása keletkezett, valamint lótartás címén havonta 20.000 forint, amiben a takarmány nincs benne. Felperes az ingatlanvásárlás idején gyermeket várt, aki 2011. március 14. napján megszületett. A sikertelen ingatlanvásárlást követően megromlott a kapcsolata gyermeke apjával, élettársával, majd a kapcsolatuk megszakadt. Ezt követően a lakáskörülmények és az állandó létbizonytalanság következtében kialakult nagyfokú feszültség, állandó stresszhelyzet miatt rendszeres pszichiátriai kezelésre szorul és gyógyszereket szed. Kóros lehangoltságban szenved, mely állapota összefüggésbe hozható a sikertelen lakásvásárlással, annak következtében alakult ki. Miután alperes visszakapta az ingatlan kulcsait 2011. márciusában a 2010. december 7. napján megtartott ellenőrzés során feltárt hibák kijavítása a kéményeknél megtörtént, a rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tétel érdekében mindkét kéménynél a kéménytisztító ajtó és koromzsák ajtó beépítése megtörtént, melyet a 2011. március 23. napján C nevű Kft. Kft. által kiállított szakvélemény (29/A/2) is igazol, melynek következtében 2011. március 28. napján kelt tűzoltóság által kiadott nyilatkozat szerint az ingatlanon kémények vonatkozásában tűzvédelmi jogszabállyal ellentétes állapot nem áll fent és a kémények a perbeli ingatlanon a C nevű Kft. Kft. által kiállított szakvélemény alapján használhatók (29/A/1). Alperes a peres eljárás során 2012. április 3. napján visszautalta a felperesnek 4.000.000 forint vételár előleget.