A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20114/2019/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:45. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk, IX. cikk] Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Virág Csaba

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.21087/2017/23., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20114/2019/6.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.114/2019/6/I.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: dr. Kovátsits László ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Tóth Balázs ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, valamint a képviselő által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. május 25. napján kelt 23.P.21.087/2017/23. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 24. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és az I. rendű alperessel szembeni keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 45.000 (Negyvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperesek az ... ...-i ... című műsorában valótlanul állították azt, hogy létezik ... ... és ezzel megsértették a felperesnek a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

Az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta.

Egyetemlegesen kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül az ... internetes oldalon 30 napra tegyék közzé az alábbi nyilatkozatot: "Valótlanul állítottuk, hogy létezne ... .... I.rendű alperes neve és ...."

Kötelezte az alpereseket egyetemlegesen, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 400.000 forint tőkét és ennek 2015. szeptember 30. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát és 31.240 forint perköltséget.

Kötelezte a felperest, hogy a le nem rótt 36.000 forint eljárási illetékből 6.480 forintot, míg az alpereseket egyetemlegesen, hogy 29.520 forintot fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra.

A fentieket meghaladóan a keresetet elutasította.

Ítéletének indokolásában idézte a Ptk. 2:43. § d) pontjában, 2:41. §-ában, 2:45. § (1) és (2) bekezdésében, 2:51. §-ában, 2:52. §-ában, 6:544. § (2) és (3) bekezdésében, 3:3. § (3) bekezdésében foglaltakat, utalt továbbá a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatban, továbbá a PK 12. számú állásfoglalásban írtakra.

Rámutatott arra, hogy mivel a felperes elsődleges kereseti kérelme a jóhírnév megsértésének megállapítására irányult, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a Ptk. 2:45. § (2) bekezdésében írt tényállási elemek megvalósultak-e.

A felperes nem vitásan közéleti szereplő, az a téma pedig, aminek tárgyában az I. rendű alperes a perbeli kijelentéseket tette, a ... vagyonának részét képező ingatlanok eladásából származó vételár, és a valós forgalmi érték viszonya, közéleti kérdésnek tekinthető. Így az alperesi magatartás megítélésénél figyelemmel kellett lenni a Ptk. 2:44. §-ában foglaltakra is.

A véleménynyilvánítás joga kiemelt védelmet élvező alkotmányos alapjog, ami azonban annyiban korlátozható, amennyiben valamely más alapjog, így a jóhírnévhez és becsülethez való jog védelme érdekében szükséges.

Az ún. bizonyíthatósági teszt alkalmazásával, valamint a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat (37) bekezdésében írtak alapján azt rögzítette, hogy a maffia valaha Szicíliában, Dél-Itáliában vert gyökeret, egyebek mellett védelmi pénzek beszedése jellemezte a tevékenységét, és kisebb-nagyobb intenzitással működött évszázadokon keresztül és működik minden bizonnyal jelenleg is. Ezzel a szóval az Olaszországon kívüli egyéb országok titkos bűnszervezeteit is szokták illetni, valamint átvitt, tágabb értelemben vett jelentése is van, szervezett bűnözésre utal.

Önmagában a perbeli "maffia" kijelentés - a mögötte lévő pontos jelentéstartalom és definiálhatóság hiánya miatt - nem lenne tényállításként értékelhető.

Az I. rendű alperes ugyanakkor maga is tényállításként értékelte a kijelentését, megjelölve azt, hogy milyen tényszerű jelentéstartalomra utalt a maffia megnevezéssel.

A kifogásolt szöveget a PK 12. számú állásfoglalás alapján egészében vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy az alperesi kijelentés tényállítás, azzal a jelentéstartalommal, hogy a felperes - együttműködve ... - a ... tulajdonában állt ingatlanoknak a reális értékűknél lényegesen olcsóbban történő eladását segítette elő, aminek eredményeként az önkormányzatot kár kérte, és az ingatlanvagyona egyharmadával csökkent.

A sérelmezett közlés, az ahhoz kapcsolódó, az ... műsorából kiderülő magyarázó tartalommal a felperes társadalmi megítélését jelentősen hátrányosan befolyásolta, különös tekintettel arra is, hogy a felperes politikus, akinek a karrierje alakulásában kiemelten fontos szerepet játszik az, hogy a választópolgárok bizalommal viseltetnek-e iránta.

A tényállítás valóságának bizonyítása az alpereseket terhelte. Az alperesi állítások és gondolatmenet egyik alappillére az volt, hogy tanú1 és ... között szoros kapcsolat állt fenn. A Fővárosi Törvényszék előtt ... számon folyamatban volt ügyben 47. és 67. szám alatt keletkezett és beszerzett jegyzőkönyvekben szereplő vallomások azonban nem támasztották alá, hogy ... és tanú1 élettársi kapcsolatban álltak volna, azt tanú1 tanúkénti meghallgatása során jelen perben is cáfolta. Tagadta azt is, hogy ... bármiféle közös ingatlanügylete lett volna, előadása szerint sem közvetve, sem közvetlenül nem kapcsolódtak egymáshoz semmilyen ingatlanügylet intézése során, közös céges ügyletük nem volt, és közösen semmilyen gazdasági vállalkozásban nem vettek részt, nem vásároltak egymástól, nem adtak el egymásnak cégbeli tulajdonrészeket, üzletrészeket, pénzügyi kapcsolatuk sem volt, kölcsönt sem nyújtottak egymásnak, közös befektetéseik sem voltak.

Az élettársi kapcsolat fennálltát nem támasztja alá ... a ... című hetilap ... számában szereplő kijelentése sem, hiszen a ...-i keltű írásbeli nyilatkozatában azt rögzítette, hogy a cikkben szereplő kijelentését az akkori közbeszédre alapította, arról csupán többektől, hallomásból volt tudomása, annak valóságalapjáról nem győződött meg.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint hiányzik így az a logikai láncszem, aminek révén az I. rendű alperes igyekezett összefüggésbe hozni és összekapcsolni a felperes és ... tevékenységét, magyarázva ezzel az ... megjelölést.

Amennyiben akár üzleti, akár élettársi, vagy mindkét kapcsolatban is állt volna ... és tanú1, emellett igazolást nyert volna az is, hogy a felperes és ... is kapcsolatban voltak egymással, ez még mindig nem támasztaná alá az ... kijelentés alapját képező azon alperesi állítást és álláspontot, hogy kedvezményes áron történő ingatlaneladásokra került sor.