A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20569/2018/12. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §, 26. §, 29. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk, (2) bek., (5) bek., (5) bek., (6) bek., (7) bek.] Bírók: Hercsik Zita, Kepesné dr. Bekő Borbála, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.569/2018/12/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt I.r.alperes neve (I.r.alperes címe) I. rendű és jogtanácsos neve jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. február 20. napján kelt 62.P.21.256/2017/19. számú ítélete ellen a felperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 15.000 (Tizenötezer), a II. rendű alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes pontosított keresetében az I. rendű alperest arra kérte kötelezni, hogy adja ki részére az I. rendű alpereshez ... és ... közötti időszakban érkezett, az ... ... által Magyarország vonatkozásában lefolytatott valamennyi vizsgálat során keletkezett jelentéseket, doc és/vagy excell és/ vagy pdf kiterjesztésű fájlban rögzítve, a felperes nevére megküldve.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását indítványozta, hivatkozva arra, hogy a kiadni kért jelentések kapcsán nem adatkezelő szerv, csak az ... jogosult az adatkiadás tárgyában dönteni.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes.

Ítéletének indokolásában ismertette Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (2) bekezdését, az Info.törvény 1. §-át, 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, 29. § (2a) bekezdését, 31. § (2) bekezdését, a Pp. 206. § (1) bekezdését, 164. § (1) bekezdését, az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i, az ... által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, EURATOM rendelet 1. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 10. cikkének (1), (2), (3), (5) bekezdését, 11. cikk (1), (3), (4) bekezdését, az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendeletének 2. cikk (1) bekezdését, 4. és 5. cikkét.

Rögzítette, hogy a felperes által kiadni kért ... jelentések nem vitásan az alperes kezelésében állnak, azokat az alperes nem csupán tárolja, hanem megteszi az adatokat érintő szükséges intézkedéseket is.

Kifejtette, hogy az ... ... az Európai Unió olyan szervezete, amelyet az Európai Bizottság hozott létre az UNIÓ pénzügyi érdekei védelme érdekében, abból a célból, hogy az EU-s források felhasználása szigorú, átlátható és szabályszerű módon történjen meg.

Az ... által lefolytatott vizsgálatokról szóló 883/2013/EU, EURATOM rendelet 1., 9., 10. és 11. cikkei alapján megállapította, hogy az alperes a vizsgálati jelentések tekintetében csupán koordinációs tevékenységet lát el, ami nem egyezik meg az ... egyik tevékenységével sem. A kért adat tehát nem az alperes tevékenységére vonatkozik és nem is a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, így nem köteles azokat megismerhetővé tenni.

Az 1049/2001. EK rendelet 2., 4. és 5. cikkei az Európai Unió polgárainak az intézmények dokumentumaihoz történő hozzáférésére tartalmaznak szabályokat. Az 5. cikkben rögzített konzultációs kötelezettséget az Info.törvény 2015. június 16. napjától hatályos 29. § (2a) bekezdése is megfogalmazza, mely szerint ha az igénylés olyan adatra vonatkozik, amelyet az Európai Unió valamely intézménye vagy tagállama állított elő, az adatkezelő haladéktalanul megkeresi az Európai Unió érintett intézményét, vagy tagállamát és erről az igénylőt tájékoztatja. A tájékoztatás megtételétől az Európai Unió érintett intézménye vagy tagállama válaszának az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.

A per tárgyát képező adatigénylést érintően az alperes - az Info.törvény 29. § (2a) bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére - elmulasztotta megkeresni az ...-ot, így az Európai Unió intézménye tekintetében fenálló, az 1049/2001/EK. rendelet 5. cikkében is rögzített konzultációs kötelezettség teljesítése nem történt meg.

Mivel a felperes által igényelt adatok kiadásának jogszabályban előírt feltételei nem valósultak meg, így a felperes keresete nem alapos.

Rámutatott arra, hogy az Info.törvény nem tartalmaz szankciót arra az esetre, ha az adatkezelő az Info.törvény 29. § (2a) bekezdésében előírt kötelezettségének nem tesz eleget. Ezen jogszabályhelyet a szankció hiánya ellenére sem lehet akként értelmezni, hogy a jogszabályban rögzített kötelezettség elmulasztása automatikusan az adatok kiadását eredményezné. Az adatok nyilvánosságáról - a kötelező konzultáció és az arra adott válasz hiányában - az ... jogosult dönteni, figyelemmel a 883/2013/EU, EURATOM rendelet 10. cikkére. Ezt támasztja alá az Európai Bíróság EUB T-110/15. számú ítélete is.

A Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a perköltség viseléséről.

Az alperes személyében az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, a másodfokú eljárás során jogutódlás történt, az alperes jogutódja az II.rendű alperes neve. Ezt a Fővárosi Ítélőtábla 9. sorszámú végzésével megállapította azzal, hogy az II.rendű alperes neve a perben a továbbiakban II. rendű alperesként vesz részt.

Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.

Álláspontja szerint az első fokon eljárt bíróság a helyesen felállított tényállásból mérlegelése során téves, anyagi jogot sértő jogi álláspontra jutott, így ítélete az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésébe, az Info.törvény 3. § (5) bekezdésébe, 26. § (1) bekezdésébe, 31. § (1)-(7) bekezdéseibe, továbbá a Pp. 206. § (1) bekezdésébe ütközik.

Fenntartotta azt az álláspontját, miszerint az Info.törvény 29. § (2a) bekezdése alapján az alperesnek mint adatkezelőnek kellett volna a érintett uniós intézményt megkeresnie.

Amennyiben a kiadni kért adatokkal többen rendelkeznek, jogosult eldönteni, hogy kihez fordul a közérdekű adat kiadása iránti kérelemmel. Az alperes nem hivatkozhat alappal arra, hogy a kért adatok más szerveknek is rendelkezésére állnak és az adatkérőnek ezen másik szervhez kellett volna fordulnia kérelmével. Az alperes eljárása eleve törvénybe ütköző volt, tekintettel arra, hogy az Info.törvény 29. § (2a) bekezdésében foglalt törvényi kötelezettsége ellenére nem kereste meg az ...-ot, mint a kért adatok előállítóját.

Az adatkiadási kérelemmel érintett ügyekben született jelentésekkel kapcsolatos vizsgálatok lezárultak, hiszen 3-10 évvel ezelőtti jelentések kiadását kérte, így nincs olyan védendő érdek, amely az adatok nyilvánosságra hozatalát megakadályozná. Az alperes egyébként nem hivatkozott az egyes jelentések kapcsán konkrét döntéshozatali eljárásokra, folyamatban lévő vizsgálatokra, amelyek lefolytatásához, és így az adott jelentésben foglaltak titokban maradásához fűződő érdeket sem tudott igazolni, ami a megtagadás jogszerűsége körében bizonyítási kötelezettsége lett volna.