A Fővárosi Törvényszék P.21256/2017/19. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, (1) bek., 206. §, (1) bek., 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 5., 26. §, (1) bek., 28. §, (1) bek., 29. §, 31. §, (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) VI. cikk (2) bek.] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/19.

A Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: dr. Fodor Tímea) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

-

a Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes

ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft perköltséget.

Az eljárás illetékmentes.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a peres felek előadásai és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2017. február 21. napján közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben kérte, hogy az alperes a 2008. január 01. és 2015. december 31. közötti időszakban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által Magyarország vonatkozásában lefolytatott valamennyi vizsgálat során keletkezett jelentéseket küldje meg számára. Az alperes az adatok kiadását megtagadta. Válaszlevelében előadta, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, EURATOM rendelet 9. cikkének (1) bekezdése, valamint 10. cikkének (5) bekezdése szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatója gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tiszteletben tartsák a vizsgálatok bizalmas jellegét, illetve az eljárási garanciákat, különös figyelemmel az ártatlanság vélelmére. Hivatkozott továbbá a 1049/2001 EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésére, amely szerint az intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná többek között a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját, kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Alperes javasolta a felperesnek, hogy igényemmel közvetlenül az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz forduljak.

A felperes pontosított keresetében kérte a bíróságtól, hogy kötelezze alperest részére kiadni a 2008. január 01. és 2015. december 31. közötti időszakban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által Magyarország vonatkozásában lefolytatott valamennyi vizsgálat során keletkezett jelentéseket, doc és/vagy excell és/vagy pdf kiterjesztésű fájlban rögzítve, a felperes nevére, a felperes címe címre megküldéve. A felperes perköltsége megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. A felperes úgy nyilatkozott, hogy azon OLAF jelentésekre vonatkozik az adatkérése, amelyek 2008. január 01. és 2015. december 31. között érkeztek meg az alpereshez. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését, az Infotv. 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését, 28. § (1) bekezdését, valamint a 31. § (1)-(7) bekezdéseit jelölte meg. Előadta, hogy tárgybeli ügyekben a vizsgálatok lezárultak, álláspontja szerint nincs olyan védendő érdek, amely az adatok nyilvánosságra hozatalát megakadályozná. Az európai pénzek felhasználásának átláthatósága olyan nyomós közérdek, amely mindenképpen megalapozza a nyilvánosságra hozatalt. A közérdekű adat megismerése iránti igény megtagadását szűkén kell értelmezni.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a peresített időszakot érintően mindösszesen 24 db OLAF jelentés van nála. Hangsúlyozta, hogy az OLAF jelentések kapcsán az alperes nem adatkezelő szerv, csak az OLAF jogosult az adatok kiadásáról dönteni. Kiemelte, hogy az OLAF jelentések, dokumentumok főszabály szerint nem nyilvánosak. Hivatkozott a 883/2013/EU, Euratom rendelet, az 1049/2001/EK rendelet és a 2185/96/EURATOM, EK rendelet vonatkozó szabályaira, valamint az Európai Bíróság esetjogára és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.935/2017/4. számú ítéletére.

A per tárgyát képező adatigénylés körében az alperes nem kereste meg Európai Csalás Elleni Hivatalt, így az OLAF álláspontja nem ismert.

A felperes keresete nem alapos.

Magyarország Alaptörvénye VI. cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Infotv.) 1. §-a szerint a törvény célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

Az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adat az állami, vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó, vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett - a személyes adat fogalma alá nem eső - bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.