Az Egri Törvényszék Bf.149/2019/33. számú határozata. [2017. évi XC. törvény (Be.) 590. § (1) bek.]

Az Törvényszék, mint másodfokú bíróság

Másodfokú bírósági ügyszám1.szám

Az Törvényszék, mint másodfokú bíróság az Városben, 2020. évi szeptember hó 29. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntette miatt vádlott1 ellen indított büntetőügyben a Elsőfokú bíróság 2019. február 5. napján kihirdetett Elsőfokú bírósági ügyszámszámú ítéletét megváltoztatja.

A vádlott születésének hónapját hónapról hónap1ra helyesbíti.

A felmentő rendelkezést mellőzi,

vádlott1 vádlott

bűnös

folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntettében (Btk. 332. § b) és c) pont).

Ezért őt a másodfokú bíróság 1 (egy) év szabadságvesztésre ítéli.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 (kettő) évi próbaidőre felfüggeszti.

A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a végrehajtás esetleges elrendelése esetén börtön, a vádlott a büntetésből annak 2/3 része kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható.

A bűnjelekről szóló rendelkezést úgy változtatja meg, hogy az 1 - 3.sorszám alatti 3 db. memóriakártyát az iratoknál rendeli elhelyezni, a 4.sorszám alatti 1 db A/3-as méretű plakát, az 5.sorszám alatti 4 db A/3-as méretű idegen nyelvű szöveg, a 6.sorszám alatti 3 db ácsoltfa összekötve, a 7.sorszám alatt 1 db ácsolt keresztalapú talpfa, a 8.sorszám alatt 1 db ácsolt gerenda, a 9.sorszám alatt 1 db ácsolt gerenda, a 10.sorszám alatt 1 db ácsolt gerenda, a 11.sorszám alatti 8 db fa, a 12.sorszám alatti 1 db keresztalapú ácsolt talpfa, a 13.sorszám alatti 1 db keresztalapú ácsolt talpfa, a 14.sorszám alapú ácsolt talpfa, a 14.sorszám alatt 1 db a nyakán kötéllel rendelkező bábu és a rajta lévő A/3-as szövegfelirat, a 15.sorszám alatti 1 db kötéllel a nyakán található bábu és a rajta lévő A/3-as szövegfelirat és a 16.sorszám alatti 1 db fekete színű szövet csuklya elkobzását elrendeli, egyben megállapítja, hogy azok jelenleg már a Elsőfokú bíróságon Bj.Bűnjel számszám alatt vannak bevételezve.

Elrendeli webhely, webhely1, webhely2, webhely3, webhely4, webhely5 elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét.

A bűnügyi költségről szóló rendelkezést úgy változtatja meg, hogy kötelezi a vádlottat 159.125.- (egyszázötven-kilencezer-egyszázhuszonöt) Ft büntetőeljárásban felmerült bűnügyi költség Magyar Állam javára történő megfizetésére, s megállapítja, hogy 219.293.- (kettőszáztizenkilencezer-kettőszázkilencvenhárom) Ft bűntetőeljárásban felmerült bűnügyi költség a Magyar Állam terhén marad.

Megállapítja, hogy a vádlott jelenlegi lakóhelye és értesítési címe irányítószám Város1, cím1 szám, érvényes tartózkodási helye irányítószám1 Város2, cím2 szám, a vádlott korábbi bejelentett községi lakóhelye megszűnt.

Indokolás

[1] A Elsőfokú bíróság 2019. február 05. napján kihirdetett Elsőfokú bírósági ügyszámszámú ítéletével vádlott1 vádlottat az ellene emelt folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntette miatt emelt vád alól - bűncselekmény hiányában - felmentette. Az eljárás során lefoglalt, bűnjelként kezelt tárgyak lefoglalását megszüntette és azokat vádlott1 vádlott részére kiadni rendelte. Az eljárás során felmerült 382.736,- Ft bűnügyi költség tekintetében úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

[2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a Járási Ügyészség jelentett be fellebbezést az ítélet kihirdetését követően a vádlott terhére, a felmentése miatt, vádlott1 vádlott bűnösségének megállapítása és a büntetés kiszabása végett.

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletét vádlott1 vádlott tudomásul vette.

[4] Az elsőfokú ügyészség ügyészségi számszám alatt előterjesztett írásban indokolt fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság anyagi jogszabályt sértő, helytelen következtetést vont le az irányadó tényállásból, ezért tévesen mentette fel a vádlottat a folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntette miatt emelt vád alól. Vitatta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a vádlott a vád tárgyává tett két beszédében csupán a véleménynyilvánításnak az alkotmányos alapjogával élt. Álláspontja szerint a vélemény mindaddig szabadon kinyilvánítható, amíg az nem csap át gyűlöletbe, uszításba. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert, szélsőjobboldali és antiszemita eszmékkel azonosuló vádlottnak a vád tárgyává tett nyilatkozatai túlmutatnak a szabad véleménynyilvánításon. A vád tárgyává tett beszédeiben vádlott1 ellenségként jelölte meg a zsidóságot, a liberális gondolkodású embereket, a homoszexuálisokat és a kisebbségeket, így a bűncselekmény passzív alanya körül határolható. Az ügyészség kifejti, hogy bár a vádlott tesz olyan megállapítást, hogy a zsidóság és a cigányság esetében csak a bűnös gondolkodásúak az ellenségek, de hogy ezek kik, nem határozta meg, ugyanakkor a "megjegyzés" megjegyzés, vagy az általa, többször hangoztatott szabadkőműves, liberális Ország állam szófordulatok, valamint az ezt imitáló zászló általánosítást takar. A beszédekben a vádlott a jogtalan támadás képzetét keltette a hallgatóságban, hangsúlyozta, hogy neki és a vele azonosuló embereknek joguk van fellépni az ellenséggel szemben. A zsidóság és a nép szabadkőműves, liberális gondolkodású csoportjai ellen gyűlöletre uszító kifejezéseket használ: ránk támadnak, elpusztítanak, megszállnak, leigáznak, veszélyt jelentenek, bennünket gyilkolnak és buzdított is a velük szembeni erőszakos cselekmények elkövetésére a harc, a csapat, a sereg, a küzdeni fogunk a végsőkig és a takarodjanak szavak használatával. Az a tény, hogy nem felszító módot használ, pusztán a felelősség alóli mentesülés érdekében történt. Vitatja az elsőfokú bíróság indokolásából (9. oldal 2. bekezdés) kitűnő azon álláspontot, mely szerint a bíróság kizárólag azt az uszító magatartást tartja alkalmasnak a bűncselekmény megvalósítására, amely konkrét erőszakos cselekedetre hív, ahol az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget. Álláspontja szerint uszításnak minősülhet az is, ha az elkövető a hallgatóságban heves, ellenséges, a józan megfontolást nélkülöző érzelem kialakítását célozza az érintettekkel szemben. Kifejtette továbbá, hogy a vád tárgyává tett beszédekben nemcsak a szavaknak, kifejezéseknek, mondatrészleteknek van jelentőségük, hanem a szövegkörnyezetnek és a dramaturgiának az községi beszéd közben. Az elsőfokú bíróságnak a nagyközségi beszéd kapcsán tett megállapításaira vonatkozóan előadta, hogy bár ott a dramaturgia nem volt olyan látványos, azonban a rövid időn belül elhangzó két beszédben közös jellemző az, hogy vádlott1 veszélyesként jelöli meg Ország államot, a Ország1i liberális gondolkodású embereket, a homoszexuálisokat, akik célja Ország1 leigázása, megsemmisítése. Utal arra, hogy a két beszédet a vádlott kezelte egységként, mivel azok az interneten egy időben, egy kontextusban voltak elérhetőek a vádlott szándéka szerint. Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a jogi következtetésre, hogy a vád tárgyává tett beszédek nem alkalmasak arra, hogy a hatásukra a hallgatóság erőszakos cselekményt kövessen el azért sem, mert az községi rendezvényen jelen lévő tanúk közül többen azt nyilatkozták, hogy rájuk a beszéd különösebb hatást nem gyakorolt. Az ügyészség fentiekre kifejtette, hogy ennek megítélésénél nem a tanúként kihallgatott személyek vallomásának van jelentősége, hanem annak, hogy a beszédekről készült felvételek feltöltésre kerültek az internetre, és az azokat megtekintő szélsőséges gondolkodású, pusztán a nemzeti, illetőleg faji hovatartozásra tekintettel másokat megvető, velük szemben ellenségesen fellépő személyek az interneten újabb fenyegető kijelentéseket tettek közzé. Az ügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a jogi következtetésre is, hogy a vádlott nem volt tudatában annak, hogy szavai erőszakos cselekményre csaphatnak át, figyelemmel arra, hogy a közösség elleni uszítás bűntettének tényállása célzatot, egyenes szándékot nem követel meg. Mindezekre tekintettel az ügyészség azt indítványozta, hogy a helyes jogi következtetések levonásával a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtassa meg, hogy vádlott1 vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk. 6. § (2) bekezdése szerinti folytatólagos egységben elkövetett, a Btk. 332. § b) és c) pontjaiban meghatározott és aszerint büntetendő közösség elleni uszítás bűntettében és vele szemben a Btk. 36. § és 37. § (2) bekezdés a) pontja alapján, illetve a Btk. 85. § (1) és (2) bekezdései alapján végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetést szabjon ki.