A Debreceni Ítélőtábla Bhar.625/2020/32. számú határozata. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 104. § (1) bek., 269. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. § (3) bek., 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) 12/A. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. § (1) bek., (2) bek., 63. § (1) bek., 77. § (1) bek., 79. §, 80. §, 85. § (1) bek., 102. § (1) bek., 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 324. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 336. §, 337. § (1) bek., 452. § (1) bek., 561. § (3) bek., 564. § (4) bek., 570. § (1) bek., 574. § (1) bek., 590. § (1) bek., (2) bek., 592. § (2) bek., 593. § (1) bek., (3) bek., 599. § (1) bek., (2) bek., 615. § (1) bek., (3) bek., 617. §, 618. § (1) bek., 619. § (1) bek., 620. § (1) bek., 623. § (1) bek., 624. § (1) bek., 2020. évi LVIII. törvény (Vmt.) 210. § (7) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (5) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (Üdr.) 7. § (1) bek., (3) bek., 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 69. §] Bírók: Balla Lajos, Gömöri Olivér, Nagy Éva

Kapcsolódó határozatok:

Gyöngyösi Járásbíróság B.170/2018/11., Egri Törvényszék Bf.149/2019/33., *Debreceni Ítélőtábla Bhar.625/2020/32.*

***********

Debreceni Ítélőtábla

Bhar.I.625/2020/32. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben, 2021. június 8. napján megtartott nyilvános ülés alapján, 2021. június 14. napján tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A közösség elleni uszítás bűntette miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2020. szeptember 29. napján kihirdetett 4.Bf.149/2019/33. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint.

A bűnjelek körében a 7., 12., 13. sorszám alatti bűnjeleknél a "keresztalapú" megjelölés helyett a "kereszt alakú" megnevezés tüntetendő fel.

A "14. sorszám alapú ácsolt talpfa" kitétel mellőzendő.

A 14. és 15. sorszámú bűnjeleket érintően A/3-as lapon található a szövegfelirat.

Az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét illetően a 3. helyen szereplő URL helyesen: link

Az állam terhén maradó bűnügyi költség összege: 219.593,- (kettőszáztizenkilencezer-ötszázkilencvenhárom) forint.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A harmadfokú eljárásban 30.000,- (harmincezer) forint a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s

I.

[1] A Gyöngyösi Járásbíróság 2019. február 5. napján kihirdetett 9.B.170/2018/11. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 332. § b) pontja és c) pontjában meghatározott, aszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntettének vádja alól felmentette.

A bűnjelek lefoglalását megszüntette és a vádlott részére kiadni rendelte azokat. Az eljárás során felmerült bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy az az állam terhén marad.

[2] Az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2020. szeptember 29. napján meghozott 4.Bf.149/2019/33. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott születésének hónapját júniusról júliusra helyesbítette. A felmentő rendelkezést mellőzte. A vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntettében (Btk. 332. § b) pont és c) pont). Ezért őt 1 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a végrehajtás esetleges elrendelése esetén börtön, a vádlott a büntetésből annak kétharmad része kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Határozott a bűnjelek sorsáról. Elrendelte az ügyben érintett elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről is. Megállapította a vádlott jelenlegi lakóhelyét és értesítési címét, rögzítette, hogy érvényes tartózkodási helye megváltozott, a korábbi bejelentett helység lakóhelye megszűnt.

II.

[3] A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést bűncselekmény hiányában történő felmentése végett.

[4] A vádlott az eljárás folyamatban léte alatt végig hangsúlyozta, hogy nem a zsidósággal és a cigánysággal van problémája, mint homogén réteggel, hanem annak a bűnöző, jogtipró rétegével, mint ahogy ezt a gázai konfliktussal kapcsolatban is kifejtette. Álláspontja szerint az általa előadott beszédekkel és performance-val a politikai véleményét fogalmazta meg, bűncselekmény törvényi tényállási elemeit nem valósított meg, ezen eljárás is egy ellene folytatott politikai indíttatású koncepciós per.

[5] A fellebbviteli főügyészség átiratában jelezte, hogy az ügy bíróságai perjogi hibáktól mentes eljárást folytattak le. A járásbíróság a bizonyítás eredményeként érdemben megalapozott tényállást állapított meg, amely a törvényszék általi kiegészítéssel teljeskörű és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 619. § (1) bekezdésének rendelkezésére tekintettel a harmadfokú eljárásban irányadó. A másodfokú bíróság az ítéletében törvényesen határozott a vádlott bűnösségéről, indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

[6] A fellebbviteli főügyészség hivatkozott Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (5) bekezdésére, továbbá a 30/1992. (V. 26.) AB határozatra, valamint a 12/1999. (V. 21.) AB határozatra.

[7] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az akasztófa, szégyenfa, az akasztás a végletes erőszak jelképe. Szimbolizálja a vádlotti gyűlöletbeszéd törekvését, amely - a véleménynyilvánítás Alaptörvényben biztosított jogát sértve - egyben más nemzeti, etnikai, illetve szexuális irányultságú csoport tagjai elleni gyűlöletre buzdítva azok kirekesztését célozza.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja értelmében a vádlott alaptalanul hivatkozik arra, hogy folytatólagos cselekményével nem merítette ki a közösség elleni uszítás bűntettének a Btk. 332. § b) pontja és c) pontjában rögzített törvényi tényállását. Uszító magatartásának törvényes jogkövetkezménye a másodfokú bíróság által vele szemben kiszabott büntetés, valamint alkalmazott intézkedések, ezért a másodfellebbezés eredményre nem vezethet.

A fellebbviteli főügyészség indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

[8] Az ítélőtábla az ügyben a Be. 620. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött ki.

[9] A vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a vádlott felmentését indítványozta. Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén előzetes mentesítésre tett indítványt.

A vádlott a nyilvános ülésen fenntartotta a felmentésre irányuló fellebbezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Lényegét tekintve kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával élt, amikor felhívta a figyelmet a gázai konfliktussal kapcsolatban. A szabad véleménynyilvánítás magában foglalhatja a túlzások, provokatív módszerek alkalmazását is (18/2004. (V.25.) AB határozat).