A Debreceni Ítélőtábla Bhar.625/2020/32. számú határozata. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 104. § (1) bek., 269. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 258. § (3) bek., 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) 12/A. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. § (1) bek., (2) bek., 63. § (1) bek., 77. § (1) bek., 79. §, 80. §, 85. § (1) bek., 102. § (1) bek., 332. § (1) bek., 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 324. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 336. §, 337. § (1) bek., 452. § (1) bek., 561. § (3) bek., 564. § (4) bek., 570. § (1) bek., 574. § (1) bek., 590. § (1) bek., (2) bek., 592. § (2) bek., 593. § (1) bek., (3) bek., 599. § (1) bek., (2) bek., 615. § (1) bek., (3) bek., 617. §, 618. § (1) bek., 619. § (1) bek., 620. § (1) bek., 623. § (1) bek., 624. § (1) bek., 2020. évi LVIII. törvény (Vmt.) 210. § (7) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (5) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet (Üdr.) 7. § (1) bek., (3) bek., 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet 69. §] Bírók: Balla Lajos, Gömöri Olivér, Nagy Éva

Debreceni Ítélőtábla

Bhar.I.625/2020/32. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben, 2021. június 8. napján megtartott nyilvános ülés alapján, 2021. június 14. napján tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A közösség elleni uszítás bűntette miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2020. szeptember 29. napján kihirdetett 4.Bf.149/2019/33. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint.

A bűnjelek körében a 7., 12., 13. sorszám alatti bűnjeleknél a "keresztalapú" megjelölés helyett a "kereszt alakú" megnevezés tüntetendő fel.

A "14. sorszám alapú ácsolt talpfa" kitétel mellőzendő.

A 14. és 15. sorszámú bűnjeleket érintően A/3-as lapon található a szövegfelirat.

Az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét illetően a 3. helyen szereplő URL helyesen: link

Az állam terhén maradó bűnügyi költség összege: 219.593,- (kettőszáztizenkilencezer-ötszázkilencvenhárom) forint.

Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A harmadfokú eljárásban 30.000,- (harmincezer) forint a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel.

I n d o k o l á s

I.

[1] A Gyöngyösi Járásbíróság 2019. február 5. napján kihirdetett 9.B.170/2018/11. számú ítéletével Terhelt1 vádlottat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 332. § b) pontja és c) pontjában meghatározott, aszerint minősülő és büntetendő folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntettének vádja alól felmentette.

A bűnjelek lefoglalását megszüntette és a vádlott részére kiadni rendelte azokat. Az eljárás során felmerült bűnügyi költség vonatkozásában megállapította, hogy az az állam terhén marad.

[2] Az Egri Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2020. szeptember 29. napján meghozott 4.Bf.149/2019/33. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott születésének hónapját júniusról júliusra helyesbítette. A felmentő rendelkezést mellőzte. A vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett közösség elleni uszítás bűntettében (Btk. 332. § b) pont és c) pont). Ezért őt 1 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Kimondta, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a végrehajtás esetleges elrendelése esetén börtön, a vádlott a büntetésből annak kétharmad része kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. Határozott a bűnjelek sorsáról. Elrendelte az ügyben érintett elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét. Rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről is. Megállapította a vádlott jelenlegi lakóhelyét és értesítési címét, rögzítette, hogy érvényes tartózkodási helye megváltozott, a korábbi bejelentett helység lakóhelye megszűnt.

II.

[3] A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott jelentett be fellebbezést bűncselekmény hiányában történő felmentése végett.

[4] A vádlott az eljárás folyamatban léte alatt végig hangsúlyozta, hogy nem a zsidósággal és a cigánysággal van problémája, mint homogén réteggel, hanem annak a bűnöző, jogtipró rétegével, mint ahogy ezt a gázai konfliktussal kapcsolatban is kifejtette. Álláspontja szerint az általa előadott beszédekkel és performance-val a politikai véleményét fogalmazta meg, bűncselekmény törvényi tényállási elemeit nem valósított meg, ezen eljárás is egy ellene folytatott politikai indíttatású koncepciós per.

[5] A fellebbviteli főügyészség átiratában jelezte, hogy az ügy bíróságai perjogi hibáktól mentes eljárást folytattak le. A járásbíróság a bizonyítás eredményeként érdemben megalapozott tényállást állapított meg, amely a törvényszék általi kiegészítéssel teljeskörű és a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 619. § (1) bekezdésének rendelkezésére tekintettel a harmadfokú eljárásban irányadó. A másodfokú bíróság az ítéletében törvényesen határozott a vádlott bűnösségéről, indokolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

[6] A fellebbviteli főügyészség hivatkozott Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (5) bekezdésére, továbbá a 30/1992. (V. 26.) AB határozatra, valamint a 12/1999. (V. 21.) AB határozatra.

[7] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az akasztófa, szégyenfa, az akasztás a végletes erőszak jelképe. Szimbolizálja a vádlotti gyűlöletbeszéd törekvését, amely - a véleménynyilvánítás Alaptörvényben biztosított jogát sértve - egyben más nemzeti, etnikai, illetve szexuális irányultságú csoport tagjai elleni gyűlöletre buzdítva azok kirekesztését célozza.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja értelmében a vádlott alaptalanul hivatkozik arra, hogy folytatólagos cselekményével nem merítette ki a közösség elleni uszítás bűntettének a Btk. 332. § b) pontja és c) pontjában rögzített törvényi tényállását. Uszító magatartásának törvényes jogkövetkezménye a másodfokú bíróság által vele szemben kiszabott büntetés, valamint alkalmazott intézkedések, ezért a másodfellebbezés eredményre nem vezethet.

A fellebbviteli főügyészség indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

[8] Az ítélőtábla az ügyben a Be. 620. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tűzött ki.

[9] A vádlott védője az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a vádlott felmentését indítványozta. Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén előzetes mentesítésre tett indítványt.

A vádlott a nyilvános ülésen fenntartotta a felmentésre irányuló fellebbezését, az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Lényegét tekintve kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával élt, amikor felhívta a figyelmet a gázai konfliktussal kapcsolatban. A szabad véleménynyilvánítás magában foglalhatja a túlzások, provokatív módszerek alkalmazását is (18/2004. (V.25.) AB határozat).

[10] Több helyen a világban akasztófával vezető politikusokat hoztak összefüggésbe, mégsem lett belőlük bírósági eljárás. Sokszor sajtóban megjelenő nyilatkozatokban sokkal durvább megfogalmazások hangzanak el, de felelősségre vonásuk másoknak emiatt nem volt tudomása szerint. A jelenkori holokausztot akarja megelőzni, felháborodást váltott ki benne a 2014-es "gázai mészárlás". A világban mindenhol tüntetések voltak, elítélték az emberek elleni véres támadást, a nemzetközi szervezetek a helyzetet mindkét fél részéről elkövetett háborús bűncselekményeknek minősítették. A vádlott szerint segíteni kell a megnyomorítottakon, ezért emelte fel szavát. Aggodalomra okot adó gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, nem hangulatkeltő módon. Az emberek értelmét szólította meg, hogy gondolkodjanak el a történteken, nem az érzelmükre hatott. A performance alkalmazása a meghökkentést szolgálta, provokatív elem, hogy mindenki jobban elgondolkozhasson azon, amit mondott. Nincs a beszédeiben nagyfokú ellenséges indulat, ellenséges, kárt okozó tevékenységre biztatás, mert csak ez lehetne uszítás. Az izgatás az érzelem felszabadítása, mely az értelem munkáját megbénítja. Lázítás az, amikor valaki az értelmi belátás elhomályosítása által, feszültségen keresztül akarja szítani az érzelmeket. Nem elítélendő a tette, hanem enyhítő körülmény, miszerint polgármesterként felemelte szavát a borzasztó események miatt.