A Pécsi Ítélőtábla Bf.20/2014/8. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 352. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 2. §] Bírók: Bencze Beáta, Halász Etelka, Makai Lajos

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék B.88/2013/74., *Pécsi Ítélőtábla Bf.20/2014/8.*

***********

A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.20/2014/8. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2014. évi június hó 18. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az emberölés bűntette miatt vádlottellen indult büntetőügyben a Pécsi Törvényszék 12.B.88/2013/74. számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a szabadságvesztés-büntetést 10 (tíz) évre enyhíti.

A felmerült 1.194.160 (egymillió-százkilencvennégyezer-százhatvan) forint bűnügyi költségből a vádlott 653.013 (hatszázötvenháromezer-tizenhárom) forint bűnügyi költséget köteles megfizetni, 541.147 (ötszáznegyvenegyezer-száznegyvenhét) forint bűnügyi költség az állam terhén marad.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s

A Pécsi Törvényszék 12.B.88/2013/74. számú, 2014. február 28. napján kelt ítéletével vádlottat emberölés bűntette miatt 12 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította, rendelkezett a bűnjelekről, és kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

A törvényszék ítélete ellen a vádlott felmentés, védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlott másodfokú eljárásban meghatalmazott védője elsődlegesen a vádlott felmentésére tett indítványt, míg másodlagosan bizonyítási indítványt előterjesztve helyszíni szemle, illetve bizonyítási kísérlet elrendelését kérte.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a bűnösségi körülmények kisebb mértékű kiegészítése mellett az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság a vádlott védőjének büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését megalapozottnak találta, míg a vádlott és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezést nem.

A vádlott és védője által bejelentett jogorvoslati kérelmek alapján a fellebbviteli bíróság a Be.348.§ (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartása mellett folytatta le a bizonyítási eljárást, a fellelhető bizonyítékokat beszerezte és értékelte, indokolási kötelezettségének is eleget tett. A bizonyítási eljárás eredményeként megállapított tényállás alapvetően hiánytalan, és teljes, azonban annak kismértékű helyesbítése szükséges a másodfokú eljárásban.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontjára - az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint helyesbíti:

Az elsőfokú ítélet 4. oldalának 2. bekezdésében a törvényszék tévesen tüntette fel az ún. Balkán est időpontját, mert az - helyesen - 2012. augusztus 17. napján volt ..........ett, a "...t" elnevezésű szórakozóhelyen.

Teljes egészében mellőzi a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából a 13. oldal utolsó bekezdésétől a 15. oldal első bekezdéséig rögzítetteket. Ehelyütt ugyanis a törvényszék szakértő1 igazságügyi szakértő nyomozás során készített szakértői véleményének "Vélemény" részét szó szerint bemásolta a tényállásba nem észlelve azt, hogy annak ily módon történő bemásolása azon túlmenően, hogy felesleges, nem érthető és ellentétben áll az ítéletekkel szemben megfogalmazott közérthetőség követelményének is.

A tényállás a másodfokú bíróság által eszközölt helyesbítésekkel megalapozottá vált, az a Be.352.§ (2) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban is irányadó volt.

Az elsőfokú bíróság ténymegállapításainak kellő indokát adta, az ügyben lehetséges bizonyítékokat maradéktalanul értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett.

A törvényszék által megállapított és a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás részben a vádlott vallomásán, részben tanúvallomásokon, illetve szakértői véleményeken alapul.

A vádlott bűnössége kapcsán az eljárás különböző szakaszaiban eltérően nyilatkozott, azt azonban soha nem vitatta, hogy ő szúrta le a sértettet. Kezdetben elismerte büntetőjogi felelősségét, majd a bizonyítási eljárás előrehaladtával jogos védelmi helyzetre hivatkozott.

A törvényszék a bizonyítékok okszerű mérlegelése alapján helyesen járt el, amikor a vádlott által tett, egymásnak több ízben is ellentmondó vallomások közül azt fogadta el a tényállás megállapításakor, amelyeket az egyéb bizonyítékok is alátámasztottak.