A Fővárosi Törvényszék P.21433/2017/51. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 164. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 348. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §, 136. §, 244. §] Bíró: Bakos Enikő

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/51.

A Fővárosi Törvényszék Budapesti 384. számú Ügyvédi Iroda (cím.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe.) I. rendű, II.rendű felperes (II.r. felperes címe.) II. rendű és III.rendű felperes (II.r. felperes címe.) III. rendű felpereseknek a dr. Orosz V. Ügyvédi Iroda (fél címe 1 .) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alperesnek 100.000 (százezer forint) perköltséget.

A bíróság kötelezi a III. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kétszázezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 1.400.000 (egymillió-négyszázezer) forint illetéket és az állam által előlegezett 551.176 (ötszázötvenegyezer-százhetvenhat) forint szakértői költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, amelyet a Fővárosi Törvényszéknél lehet előterjeszteni elektronikus úton, illetve a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fél esetén papír alapon, 3 példányban.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető a kormányhivatalnál.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását. Ha a fellebbezés csak a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás

A III. rendű felperes szülei az I. és II. rendű felperesek. A 2007. augusztus 7. napján született III. rendű felperest 2010. január 24-én az alperes I. számú Gyermekklinikájának ambulanciájára vitték, mert belázasodott. A gyermeket megvizsgálták és laboratóriumi vizsgálatok történtek, majd otthonába bocsátották, és a következő napra visszarendelték. Másnap, 2010. január 25-én általános állapotának rosszabbodása miatt felvették a gyermeket az I. számú gyermekklinikára. Felvételekor rögzítették, hogy étvágytalan, bágyadt, nyűgös, horkolva veszi a levegőt, és hőemelkedése volt. Rögzítették továbbá, hogy a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodtak, a mandulák bővérűek, vastagon lepedékesek, majdnem összeérők. A gyermek kórházi tartózkodása során mononucleosis infectiosat és aphtás stomatitist állapítottak meg. A gyermek kiszáradt állapota miatt 2010. január 26-án és 27-én infúzióra szorult. A gyermek láza fokozatosan csökkent, január 8-án már csak hőemelkedése volt, január 29-én otthonába bocsátották. Az elbocsátást követő napon, 2010. január 30-án a gyermek bal keze felduzzadt, fájdalmassá vált, és ismét belázasodott, ezért a szülők az orvosi ügyeletre mentek a gyermekkel, majd az ott javasoltak szerint visszavitték az alperes kórházba, ahol 13 óra 2 perckor ismételten felvették a gyermeket. Az alperesnél laborvizsgálatokat, oxigén-telítettség mérést és lázcsillapítást végeztek, valamint megkezdték az antibiotikumos kezelést, majd sebészeti konzíliumot követően 17 óra 15 perckor a kórház Gyermekkórház sebészeti osztályára irányították, ahol még aznap műtétet végeztek a gyermeken: a bal kéz phlegmonéja miatt bemetszést és drainálást végeztek. 2010. február 4-én ismételt műtétet kellett végezni, az elhalt bőrt eltávolították, a bőnyét és a kéztőszalagot átmetszették, sebrevíziót végeztek, és antibiotikumos kezelést alkalmaztak. Az ismételt bakteriológiai tenyésztés során Staphylococcus aureus tenyészett ki. A leoltásnak megfelelően célzott antibiotikus és helyi kezelés hatására a lágy részek gyulladásos állapota javult, a gyermek láztalanná vált, és 2010. február 17-én otthonában bocsátották. A műtétek során eltávolított lágy részek kórszövettani vizsgálata alapján megállapították, hogy a bőr alatti zsírszövet gyulladása nagy valószínűséggel a branül körül kialakult gyulladás következtében jött létre. A 2010. április 4-i kontroll vizsgálatkor a gyermek sebe gyógyult volt, a bal csukló hajlítását a heg hozzávetőlegesen 40 fokos mozgás elmaradással korlátozta, egyéb mozgások megtartottak voltak. A keresetlevél benyújtásakor azt lehetett megállapítani, hogy a gyermek bal alkarján egy 13 cm hosszú, S alakú torzító heg van, a kézháton egy 4 cm hosszúságú halvány heg látható, bal kezének szorító ereje csökkent, egyéb eltérés nem észlelhető.

A felperesek kereseti kérelmükben kérték megállapítani, hogy az alperes a felpereseket személyhez fűződő jogaikban megsértette, és az I. és II. rendű felperes személyenként 2.500.000 forint, a III. rendű felperes 5.000.000 forint nem vagyoni kárigényt terjesztett elő. Arra hivatkoztak, hogy az alperes nem az elvárható gondossággal végezte a III. rendű felperes ellátását, emiatt a gyermek maradandó egészségkárosodást szenvedett, ez okból sérült az egészséghez fűződő joga. Előadták továbbá, hogy a szülők komoly pszichés megterhelésen mentek keresztül, mivel gyermekük életveszélybe került, és miután meggyógyult, azután is folyton vívódnak, hogy gyermekük nem élheti egészséges társai életét. Erre figyelemmel sérült a szülők teljes és egészséges családban éléshez fűződő joga, illetve a pszichés megterhelés okán az egészséghez fűződő joguk. A felperesek azt állították, hogy az infúziós kezelés során az alperes nem tartotta be a sterilitás szabályait, mellyel a gyermek bal kézhátán Staphylococcus aureus fertőzést okozott. Ezen túlmenően elmulasztották a gyermek kezének vizsgálatát, ezért nem ismerte fel az alperes a fertőzést, amely compartement syndromát okozott. A felperesek a tájékoztatási kötelezettség megsértésére is hivatkoztak. Ezzel kapcsolatban előadták, hogy egyidejűleg az elvárható gondosság hiánya és a tájékoztatási hiányosság nem sérülhet, hiszen ha valamilyen gyógykezelési eljárás az elvárható gondosság alapján elvárható lett volna, arról nem tájékoztatni kellett volna a felpereseket, hanem ezt az egészségügyi szolgáltatást kellett volna az alperesnek nyújtania. Kifejtették, hogy a tájékoztatási hiányosság abban az esetben áll fenn, ha az lenne megállapítható, hogy egy nem kizártan más gyógykezelés is nyújtható lett volna, oly módon, hogy annak hiánya nem ütközik az elvárható gondosság követelményével, és ebben az esetben a teljes körű tájékoztatás alapján ez a nem kizárt gyógykezelési eljárás a tájékoztatás kérdéskörébe tartozott volna. A tájékoztatási hiányosság tehát csak vagylagosan áll fenn, és annak ki kellett volna terjednie mindarra, amit a keresetben írtak alapján az elvárható gondosság mellett az alperesnek alkalmaznia kellett volna, azaz tájékoztatni kellett volna a felpereseket arról, hogy korábban kerülhetett volna sor lázcsillapításra és jegelésre, illetve műtéti feltárásra és ebben az esetben nagyobb esélye lett volna annak, hogy az egészségkárosodás ne alakuljon ki.