A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20251/2015/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.251/2015/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kulisityné dr. Juhász Mária ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Vangyel Tibor ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2015. január 21. napján meghozott 25.P.20.789/2014/6. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperes illetékfizetési kötelezettségét mellőzi.

Az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 19.050 (Tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget, és térítsen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

2014. július 5. napján a hírlapban "cikk címe" című cikket az internetes oldal leközölte. A cikk egy balesetben részes család nehézségeit tárja az olvasók elé. A cikkhez számos komment kapcsolódott, alperes hozzászólásában az alábbiakat tette közzé: "Megnyugodhatsz, minden szó igaz. Eljárás folyik ellenük a Ü-n, sok embert becsaptak és nem érdekelte őket, hogy a kölcsönöket illenék visszafizetni. Ebben cinkosuk F.E. anyja, H.B.. Úgy van, ahogy előttem leírták. E.-ből menekültek az adósságok miatt S.-be és ott folytatják csaló tevékenységüket. Most meg a saját gyereküket használják fel."

2014. július 5. napján az internetes oldalon megjelent a "cikk címe" című cikk. Ebben az internetes portál az alábbiakat tette közzé: "KÁLVÁRIA/ Egy édesapa kereste meg lapunkat a minap: mindenüket elvesztették egy szörnyű baleset nyomán. Kommentelőink saját tapasztalataik alapján figyelmeztetnek: többüket megkárosították." Ezt követően a honlap összefoglalta a kommentek tartalmát, majd ismét leközölte a korábban megjelent írást, a cikkhez kapcsolódó kommenteket azonban törölte.

Felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy alperes a fenti valótlan tartalmú és sértő hozzászólásával megsértette a személyiségi jogait. Kérte arra kötelezni, hogy adjon nyilvánosan elégtételt, egyben a bíróság tiltsa el alperest a jogsértéstől, állítsa helyre a megelőző állapotot, alperest kötelezze, hogy engedje át a gazdagodást, és kötelezze 500.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Alperes érdemi ellenkérelmében azt kérte, hogy a bíróság a felperes keresetét utasítsa el. Előadta, hogy valótlanságot nem állított, jogsértést nem követett el, H.B. A. hozzátartozójának károsultja, így bocsánatkéréssel nem tartozik. Kérte a B. Osztályának megkeresését a S.P. és társa ellen folyamatban lévő büntetőügy megkeresése érdekében. Álláspontja szerint a felperes leánya és annak élettársa tevékenységében cinkos, mert a jó erkölcs is arra kötelezi a szülőt, hogy figyelmeztesse gyermekét az erkölcsileg megfelelő magatartásra.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 forintot. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt az internetes oldalakon tegye közzé az alábbi közleményt: "A bíróság megállapította, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát megsértette, ezért őt sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Az elkövetett személyiségi jog megsértéséért az alperes elnézést kér a felperestől." Kötelezte az alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 30.000 forint le nem rótt illetéket, valamint a felperesnek 15 nap alatt 25.000 forint perköltséget.

A keresetet a Ptk. 2:42. § (1) és (2) bekezdése, 2:43. §, 2:45. § (2) bekezdése, 2:51. § és 2:52. § alapján bírálta el. Rögzítette, hogy az alperes érdemi nyilatkozatot nem tett, a tárgyaláson nem jelent meg. Az első tárgyalás elmulasztása miatt is csupán igazolási kérelmet terjesztett elő, érdemben nem nyilatkozott. Alperes hozzászólásában olyan színben tüntette fel a felperest, mint aki részese a családja által felvett és vissza nem fizetett kölcsönökkel kapcsolatos tevékenységnek, ezzel őt hamis színben tüntette fel, ezzel a felperes a jóhírnevét megsértette. A sérelemdíj összegét 500.000 forintban határozta meg. Kötelezte egyúttal alperest a jogsértés megtörténtének közzétételére, a hozzászólásokat megjelenítő internetes oldalakon a bocsánatkérésre. A perköltségről pedig a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az elsőfokú ítélet ellen alperes terjesztett elő fellebbezést. Ebben azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az eljárást a Pp. 152. § (1) bekezdése alapján függessze fel, mert a büntetőügyben hozott ítéletnek a jelen ügy szempontjából jelentősége van. Előadta, hogy büntetőeljárás a felperes lánya és annak élettársa ellen van folyamatban. Erre tekintettel indítványozta, hogy a bíróság keresse meg az osztályt annak közlése érdekében, hogy S.P. és társa, F.E. ellen van-e folyamatban büntetőeljárás. Álláspontja szerint ezt követően kerül a bíróság abba a helyzetbe, hogy döntsön a per tárgyalásának felfüggesztéséről. Másodlagosan indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, felperes keresetét utasítsa el. Harmadsorban a kért sérelemdíj összegének leszállítását indítványozta. Előadta, hogy az alperes állítása igaz, mert valóban folyik eljárás S.P. és társa ellen. Sérelmezte, hogy az ellenkérelmében foglaltakat az elsőfokú bíróság nem értékelte. Előadta, hogy a járásbíróság áttételt elrendelő végzésével szemben előterjesztett fellebbezésben bizonyítékait, dokumentumait csatolta.

Felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a keresetnek helyt adó ítélet a jogszabályoknak megfelel. Alperes fellebbezésében olyan új tényt, hivatkozást nem hozott fel, amely alkalmas lenne az elsőfokú ítélet megváltoztatására, mert alperes a felperesre vonatkozóan sértő, valótlan tényt állított. Álláspontja szerint, a S.P. ellen folyamatban lévő büntetőeljárásnak a felperes ellen elkövetett személyiségi jogsértés megállapítása iránti perben relevanciája nincsen, ezért a per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelem is alaptalan.

A fellebbezés alaptalan.

Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a Fővárosi Ítélőtábla a megfelelő jogszabályok felhívását követően meghozott érdemi döntésével is egyetértett. Az elsőfokú eljárás során olyan lényeges eljárási szabálysértés sem történt, ami a Pp. 252. § (2) bekezdés szerint az ítélet hatályon kívül helyezését indokolná. A Kúria 1/2014. (VI.30.) PK véleményének 1. pontja szerint lényeges eljárási szabálysértésre alapított hatályon kívül helyezés akkor indokolt, ha az elsőfokú eljárás megismétlése elengedhetetlen. Ennek megállapítása során a feltárt konkrét szabálysértés jellegét, súlyát, valamint az érdemi döntésre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni.