A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20622/2015/3. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 81. §, 206. §, 221. §, 239. §, 253. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 2. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.622/2015/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, a dr. Dudás Gábor Ügyvéri Iroda (...., ügyintéző: dr. Dudás Gábor ügyvéd) által képviselt Országgyűlés Hivatala (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. április 23. napján kelt, 22.P..../2015/6. számú ítélete ellen az alperes 7. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a kiadási kötelezettséggel érintett időtartamot 2014. január 1-től 2015. január 8. napjáig terjedően állapítja meg és a szakértői belépők által belépésre jogosított személyek nevének és a belépő kiállítását kérelmező személy nevének kiadására irányuló keresetet elutasítja. Az elsőfokú perköltségről akként rendelkezik, hogy azt a felek maguk viselik, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A felek a felmerült másodfokú költségüket maguk viselik.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus formában az e...@444.hu levélcímre táblázatos formában küldje meg a 2014. január 1. napját vagy azt követően a 9/2013. számú Házelnöki Rendelkezés 3. § (6) bekezdés a) pontja alapján kiállított szakértői belépőkre vonatkozó alábbi adatokat: a belépő által belépésre jogosított személy neve, a belépő kiállításának időpontja, érvényességi ideje, a belépő kiállítását kérelmező személye, a belépő kiállítását kérelmező szervezet neve.

Kötelezte az alperest továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjat.

Az ítélet tényállása szerint a felperes újságíró, aki a parlamenti munkáról szóló cikkéhez 2015. január 8-án kelt kérelmében közérdekű adatok kiadására kérte az alperest kötelezni elektronikus úton az e...@444.hu címre az alábbiak szerint: egy listát kért azon személyekről, akik 2014. január 1-jén vagy azóta állandó belépésre jogosító okmánnyal rendelkeznek az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, és az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekbe, kivéve az Országgyűlés Hivatalának állandó munkatársai, országgyűlési képviselők, minisztériumok és más központi államigazgatási szervek dolgozóit. Példaként egy táblázatos formátumot jelölt meg a kiadás módja vonatkozásában, amelyben a belépő által belépésre jogosított személy nevére, a belépő kiállításának időpontjára, érvényességi idejére, a belépő kiállítását kérelmező személyére, a belépő kiállítását kérelmező szervezet nevére, a kérelem indokára és jogcímére kért közlést.

Az alperes 2015. január 13-án tájékoztatta a felperest arról, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. §-ának (2) bekezdése alapján csak azon személyek nevét áll módjában közölni, akik közfeladatot látnak el, illetve ilyennek tekinthetők (köztisztviselők).

A felperes a 2015. február 11-én érkezett keresetében a kérelem szerinti adatok közlésére kérte az alperest kötelezni. Keresetét a későbbiek folyamán az alperesi védekezésben foglaltak következtében pontosította és a 9/2013. számú Házelnöki Rendelkezés 3. §-ának (6) bekezdésében felsorolt szakértői belépők tekintetében tartotta fenn, kivéve az érintettek köréből az Országgyűlés Hivatalának állandó munkatársait, az országgyűlési képviselőket, a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek dolgozóit, míg a kiállítás indokai és jogcíme tekintetében a keresetét leszállította.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy olyan gyűjteményes lista, amely a felperes által igényelt adatokat tartalmazná nem áll az alperes rendelkezésére, ilyen összeállítására nem köteles, de az nem is állna módjában. Előadta, hogy a 9/2013. számú Házelnöki Rendelkezés 4. §-ának (17) bekezdése rendelkezik arról, hogy a belépők tekintetében mi az alperes teendője, amelynek eleget tett.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta. Határozatát az Infotv. 2. §-ának (1) bekezdésére, 3. § 3. a) pontjára, 5. és 6. pontára, 26. § (1) és (2) bekezdésére, 28. § (3) bekezdésére, 30. § (1) és (2) bekezdésére és 31. § (2) bekezdésére alapította.

Rögzítette, hogy az alperes a perben nem vitatta, hogy adatkezelő és a kért adatok a belépő birtokosának neve kivételével közérdekű adatok. Megállapította, hogy a kért adatok az adatkezelő rendelkezésére állnak, az alperes ugyanis nem vitatta, hogy a kérelemben meghatározott adatok közül nyilvántartja a szakértői belépő kiállításának időpontját, az érvényesség helyét, időszakát és időtartamát, az igénylő szervezeti egységet és az igazolvány tulajdonosának a nevét.

Az elsőfokú bíróság utalt az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott tartózkodás részletes szabályait rendező 9/2013. számú Házelnöki Rendelkezés (a továbbiakban: HR) 2. §-ára, 3. § (6) bekezdés a) és b) pontjára, 4. § (6) bekezdésére, (17) bekezdésére és kifejtette, hogy a felperes által igényelt adatok mindegyikét kell az alperes által vezetett elektronikus nyilvántartásnak tartalmaznia, kivéve az igénylő személyét. A beléptető rendszer elektronikus üzemeltetésről rendelkezik, így nyilvánvaló, hogy az igénylőlapon szereplő adatok elektronikus úton is rendelkezésre kell, hogy álljanak. Ezekből a rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy az alperes a kért adatokat nyilvántartja, és azokat egyszerű technikai eszközzel, akár elektronikus úton is le tudja válogatni a felperesi kérelemben foglaltak szerint. Nem fogadta el azon alperesi védekezést sem, mely szerint a belépők kiállítását kérelmező személyét pusztán az aláírás alapján kellene azonosítania, utalva a HR 4. §-ának (6) bekezdésére, amelynek értelmében a kezdeményező csak személyesen beazonosítható tisztségviselő lehet. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta a szakértői belépőknek a keresetmódosításban meghatározott körét illetően, azaz a belépők kiállításának időpontja, érvényességi ideje, a belépő kiállítását kérelmező személye, és a belépő kiállítását kérelmező szervezet neve tekintetében, mert azok álláspontja szerint az alperes kezelésében lévő közérdekű adatok.

A belépő tulajdonosának személyét illetően kifejtette, hogy a módosított keresetben igényelt szakértői belépők jogosultjai az országgyűlési képviselők, Európa Parlamenti képviselők, az Országgyűlés Bizottságai, a képviselőcsoportok, illetve az Országgyűlés alelnökei feladatkörében eljáró személyek, még ha csak egy bizonyos különleges szakértelmet igénylő feladat megoldása érdekében járnak is el. A képviselők a munkahelyükön tisztségüknél fogva közfeladatot látnak el, mely közfeladat ellátáshoz vesznek igénybe speciális tudással rendelkező személyeket. Ezt támasztja alá az Országgyűlés hivatalos honlapján található tájékoztatás is. A közhatalmi tevékenység átlátható működése alapvető érdeke minden demokratikus jogállamnak, ehhez hozzátartozik, hogy az ezen tevékenységet segítő egyes döntések meghozatalát esetleg alapvetően befolyásoló személyek megismerhetőek legyenek a közvélemény számára, ezzel is elősegítve azt, hogy a döntések meghozatalának rendszere, módszere az állampolgárok számára megismerhető és követhető legyen. Ráadásul az olyan szakértő, aki akár a teljes országgyűlési ciklus időtartamára belépővel rendelkezik a perbeli épületekbe, valamilyen jogviszonyban nyilvánvalóan áll az őt igénybe vevő közfeladatot ellátó személlyel, ebből pedig az következik, hogy a szakértői belépővel rendelkező személy személyes adatai az alperes nyilvántartásában a HR 3. § (6) bekezdés a) pontja alapján megtalálható, és az az Infotv. 26. §-ának (2) bekezdése szerint minősülő közérdekből nyilvános adat. Abból, hogy a belépők kiadását kezdeményező személy milyen pártállású, a szakértői belépővel rendelkező személy pártállására és politikai véleményére az elsőfokú bíróság álláspontja szerint egyenes következtetés nem vonható le, szakértő ugyanis alapvetően szakmai ismeretei miatt vehető igénybe. Emellett több esetben előfordul, hogy más-más párt képviselői bizonyos szakmai kérdésekben ugyanazt a személyt kérik fel állásfoglalásra, mert ő rendelkezik az adott kérdésben megfelelő speciális szaktudással. Az alperes mindössze arra köteles a HR szerint, hogy azt ellenőrizze, hogy a szakértői belépő kiállítását megfelelő rendben és formaságok mellett az arra jogosult igényelte, illetve kezdeményezte-e. A HR 4. §-ának (6) bekezdése egyértelműen szétválasztja a szakértői belépőt igényelni jogosult és a belépő kiállítását kezdeményező személyét. A belépő birtokosa a HR 4. § (6) bekezdés e) pontja alapján felhatalmazza az alperest a belépő kiállításával összefüggésben személyes adatainak nyilvántartására, így e körben az alperes, mint adatkezelő a közérdekből nyilvános adat kiadására köteles.