A Veszprémi Törvényszék Pf.21183/2016/5. számú határozata szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 23. §, (1) bek. k) pont, 78. §, 123. §, 155/A. §, 155/B. §, 164. §, 195. §, 235. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 242. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §] Bírók: Kovácsfi László, Sepsi Erika, Vargáné dr. Keresztes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Járásbíróság P.22124/2015/10., *Veszprémi Törvényszék Pf.21183/2016/5.*, Kúria Pfv.20386/2017/8.

***********

Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Pf.21.183/2016/5.

A Veszprémi Törvényszék dr. Birk Csaba ügyvéd (fél1 címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - dr. Bede Péter ügyvéd (fél2 címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe) I. r., II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. r., dr. Dancs Gergely ügyvéd (fél3 címe) által képviselt III.rendű alperes neve (III. r. alperes címe) III. r., IV.rendű alperes neve (lev. cím: IV. r. alperes címe) IV. r. alperesek ellen szerződés létre nem jöttének és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Veszprémi Járásbíróság 16.P.22.124/2015/10/I. számú ítélete ellen a felperes 11., I-II. r. alperesek 13. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg I-II. r. alperes részére 15 napon belül 70.000,- (hetvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-II. r. alpereseknek 17.500 Ft perköltséget, míg a feljegyzett 21.000 Ft eljárási illetékről akként rendelkezett, hogy az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint zálogkötelezett, a IV. r. alperes mint adós, a II. r. alperes mint hitelező és jelzálogjog jogosult város1en, 2008. május 8-án közjegyzői közokiratba foglalt "jelzálogjoggal biztosított, devizában nyilvántartott lakáshitel kölcsönszerződés" elnevezésű szerződés kötöttek. A kölcsön célja a jelzálogjoggal érintett község-i hrsz1.-ú ingatlan felújításának finanszírozása volt, a kölcsön összege 3.500.000 Ft-ban nyert meghatározást azzal, hogy a kölcsön összegének devizában történő megállapítása a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon történik. Irányadó devizanemnek a szerződésben a CHF-et tekintették, és adós tudomásul vette, hogy a kölcsönt, annak kamatait, kezelési költségét, illetve késedelmi kamatot és egyéb költségeket a folyósítást követően devizában tartják nyilván. A szerződésben a THM 6,33%-ban, az ügyleti kamat 3,95%-ban, a kezelési költség évi 2,04%-ban nyert megállapítást. A szerződés futamidejét 25 évben, lejárati dátumát 2033. május 31. napjában jelölték meg, a törlesztő részletek száma 300, a törlesztő részlet összege a szerződéskötés napján alkalmazott deviza eladási árfolyamon 155,72 CHF-nek megfelelő forint, azaz 24.330 Ft volt.

A közokirat V.4. pontja záró rendelkezései között szerepel az alperes részéről az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás, és zálogkötelezett, továbbá adós azon nyilatkozata, hogy tudomásuk van arról, hogy a forint árfolyamának gyengülése esetén jelentős mértékben is emelkedhet a törlesztő részlet forintban megfizetendő ellenértéke. A kötelezetti oldalon szerződő felek tájékoztatást kaptak arról is, hogy az árfolyamkockázat vagyoni kihatásait teljes mértékben az adós köteles viseli. Ugyanezen záró rendelkezések között szerepel azon kitétel is, hogy a szerződés részét képezi a hitelező általános üzletszabályzata, valamint a lakáscélú és jelzálogtípusú hitelekről szóló üzletszabályzat, a hirdetmény, továbbá, hogy az ebben foglaltakat adós és kötelezett megismerte, megértette, és magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az adós nagy összegű hátralékos tartozása miatt a hitelező 2010. január 21-én közokiratban felmondta a kölcsönszerződést, de miután adós a tartozását rendezte, a hitelező ugyancsak közokiratba foglaltan a felmondást tartalmazó nyilatkozatát a felmondás időpontjára visszamenőleges hatállyal visszavonta. Erre figyelemmel állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felek közötti hitelszerződés nem szűnt meg, az változatlanul fennáll.

A III. r. alperes a II. r. alperes jogutódja.

A felperes három, egymással eshetőleges, azaz vagylagosság viszonylatában álló kereseti kérelmet terjesztett elő.

Elsődleges kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy a felperes, valamint a II. és IV. r. alperes közötti szerződés nem jött létre, mivel az adós szerződési akarata kölcsönnel vegyes hitelszerződés megkötésére irányult, ezzel szemben a II. r. alperes vele kölcsönszerződéssel vegyes befektetési szerződést, azaz atipikus hibrid szerződést kötött, mely utóbbi jogviszonyelem létrehozására az adósnak nem volt szerződéskötési akarata, arról nem is tudott. A II. r. alperes mint pénzintézet forint forrásból hozott létre egy, az adós tulajdonát képező devizatőke nyilvántartási számlát, ezzel "swappolt", és különböző befektetéseket hajtott végre.

Másodlagosan a felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy amennyiben a szerződés létrejöttét a bíróság megállapítaná, akkor az a fenti banki manőverekre figyelemmel tisztességtelen, jó erkölcsbe ütköző, ebből eredően pedig semmis.

Harmadlagos kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy a szerződésnek nem vált részévé az ÁSZF, és a típusszerződésre vonatkozó ÁSZF.

Az I-II-III. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, míg IV. r. alperes a felperesi kereset teljesítésével egyetértett.

I-II-III. r. alperesek a felperes elsődleges kereseti kérelmével összefüggésben kifejezetten vitatták, hogy a közokirattól eltérő, más szerződés jött volna létre a felek között. A felperes elméleti fejtegetését, amely a devizaalapú forinthitel forrását érintette, a felperesi álláspont kifejtéseként tudták értelmezni.

A másodlagos érvénytelenségi keresettel összefüggésben hivatkoztak a Kúria 6/2013. számú Jogegységi Határozatában írtakra, melyben foglaltak szerint a perbeli forint alapú devizahitel érvényesnek minősül, de amennyiben a felperes az érvénytelenség megállapítását kéri, úgy a DH törvények alapján az érvénytelenség jogkövetkezményének levonását is egyidejűleg kérnie kell, ennek hiányában a bíróság érdemben nem foglalkozhat az érvénytelenségi keresettel.

A harmadlagos felperesi kereset vonatkozásában pedig arra utaltak, hogy a közjegyzői okiratban foglalt kölcsönszerződés V.4. pontja értelmében az ÁSZF és az Üzletszabályzat a szerződés részét képezi, adós és jelzálog kötelezett közokiratban ismerték el, hogy annak tartalmát megismerték, és magukra nézve kötelező jelleggel elfogadták.

I. r. alperes hivatkozott még arra is, hogy a hitelszerződés II. r. alperes képviselőjeként írta alá, így nem szerződő fél.

Felperes a kereseti kérelmén túlmenően indítványt terjesztett elő az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárása és az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontroll kezdeményezésére. Az elsőfokú bíróság nem fellebbezhető végzésével elutasította a felperes ezen kérelmét.