A Kúria Gfv.30359/2014/5. számú precedensképes határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (2) bek.] Bírók: Csőke Andrea, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére irányuló eljárásban nincs helye a Választottbíróság határozata érdemi felülvizsgálatának. 1994. LXXI. Tv. 55. § (1) e), 1994. LXXI. Tv. 55. § (2) b)

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.40648/2014/7., *Kúria Gfv.30359/2014/5.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.359/2014/5.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Tóth László ügyvéd által képviselt felperesnek, a Kállay és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 9.G.40.648/2014/7. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 8. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson kívül, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 254.000 (kettőszázötvennégyezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak felhívásra fizesse meg az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 800.000 (nyolcszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A peres felek között már hosszabb ideje folyamatos üzleti kapcsolat állt fenn, 2009. március 16-án "X. együttműködési keretszerződés", majd 2011. február 28-án márka-képviseleti szerződés jött létre közöttük. A szerviz-együttműködési keretszerződés 15. pontjában vita esetére kikötötték a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett választottbíróság eljárását. Rendelkeztek a választottbírók számáról és a választottbíróság szabályzatának alkalmazásáról.

Az alperes 2012. március 8-án a márka-képviseleti szerződést felmondta, majd április 19-én egyoldalúan megszüntette a szervíz-együttműködési keretszerződést. Ugyanezen a napon az alperes a felperes 35 szerződő partneréhez levelet intézett, melyben értesítette őket arról, hogy a felperessel kötött szervizszerződése megszűnt. Erre tekintettel, amennyiben felmondják a felperessel kötött szervízszerződéseket, akkor ugyanolyan feltételekkel megköti velük a szervízszolgáltatási szerződést, s tájékoztatta őket, hogy szerződött hivatalos partnere a Z. Kft. A partnerek a szervizszerződéseket túlnyomó részben felbontották, 35 ügyfélből csak 4 tartotta fenn a szerződését a felperessel.

A felmondási nyilatkozatok jogkövetkezményeiről a felek között jogvita alakult ki, ezért a felperes 2013. február 14-én keresetet nyújtott be a Választottbírósághoz, melyben 57.629.209 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. 4.118.727 Ft eljárási és regisztrációs díjat befizetett. Keresetének jogalapjaként a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 2. és 5. §-át, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §-át jelölte meg. Kérte az alperes kötelezését a perköltség megfizetésére is.

Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását.

A Választottbíróság a VB/13031 számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy az eljárás felperesének fizessen meg 8.000.000 Ft kártérítést és ennek 2013. február 4-től a megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az alperesnek 1.200.000 Ft perköltséget fizessen meg. A választottbíróság eljárásának díját 4.118.727 Ft-ban határozta meg, amelynek viselésére a felperest kötelezte.

Az ítélet indokolásában tényként állapította meg, hogy a szerviz-együttműködési keretszerződés felmondása a szerződés szerinti rendes felmondás szabályainak nem felelt meg, mert az nem a felmondás közlését követő 90. napon beálló hatállyal, hanem a közlés napjának hatályával szüntette meg a szerződést. Azt azonban nem találta megállapíthatónak, hogy az alperes megsértette volna a felperes üzleti jóhírnevét, s hogy tisztességtelen piaci magatartást tanúsított volna a partnerek részére küldött levéllel.

A Választottbíróság álláspontja szerint az alperes üzletpolitikai döntést hozott a felmondással, mely nem jogellenes, a szerződést azonban azzal sértette meg, hogy mellőzte a szerződés szerint a felmondási jog gyakorlására irányadó feltételeket. Megállapította, hogy a szerződésszegőnek, s jogellenesnek minősülő felmondás a felperesnél a szerviz bevételek azonnali és jelentős mértékű kiesését eredményezte. A bevételkiesést havi 800.000 Ft-ban határozta meg a felek egyező előadása alapján. Megalapozottnak látta a kár bekövetkezését, valamint az alperes által a partnereknek megküldött levél és a szerződések megszűnése miatti bevételkiesésből eredő kár közötti ok-okozati összefüggést.

Figyelembe vette a Választottbíróság az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény rendelkezéseit, valamint azt, hogy az alperes mindenképpen meg akarta szüntetni a felperessel létesített kötelmi jogviszonyt. A kártérítési igényt a felmondási nyilatkozat közlésétől a kereset benyújtásáig tartó időszakra ítélte meg.

A felperesnek a bizalmas adatok kezelésére vonatkozó szabályok megszegésével kapcsolatos kártérítési igényét (partneri szerződések megszűnése) megalapozatlannak találta, mert úgy ítélte meg, hogy az alperes nem adott ki szerződéssel védett üzleti titkot, viszont jogosult volt kiadni a márka-képviseleti és a szervizpartneri viszony megszűnéséről szóló tájékoztatást.

Az 57.629.209 Ft megfizetésére irányuló kereseti kérelemhez képest 8.000.000 Ft marasztálási összeg megítélésére tekintettel megállapította, hogy a felperes nagyobb részben pervesztes lett. Az ügyvédi munkadíj költséget mérlegeléssel állapította meg, részperköltségként. Tekintettel volt arra, hogy a 4.118.609 Ft előlegezett díjat teljes egészében a felperes köteles viselni.

A felperes keresetet nyújtott be a Választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránt. Kérte, hogy a bíróság a Választottbíróság ítéletét a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § (1) bekezdés e) pontja alapján - figyelemmel a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának (Díjszabályzatának) 6. § (1)-(2) bekezdéseire -, valamint a Vbt. 55. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenítse.