A Fővárosi Törvényszék G.40648/2014/7. számú határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 54. §, 55. §, 58. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Juhász Csaba

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.40648/2014/7.*, Kúria Gfv.30359/2014/5.

***********

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma

Budapest II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf.: 887.

9.G.40.648/2014/7.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Tóth László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Kállay és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sándor Rita ügyvéd és dr. Szakács Rita ügyvéd - címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy az alperesnek tizenöt napon belül fizessen meg 1.270.000,- (Egymillió-kétszázhetvenezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A peres felek között 2009. március 16-án jött létre úgy "... együttműködési keret- szerződés", ahogy szabályozták azokat a követelményeket, eljárásokat és körülményeket, amelyek szerint a ... márkájú berendezések telepítését, szervizelését és karbantartását végezni kellett. Az érvénytelenítési per felperese 2011. február 28-án kötött márka-képviseleti szerződést a másik féllel. Az értékesítésre és szerviztevékenységre vonatkozó kapcsolat már ezt megelőzően is fennállt, a szerződéseket folyamatosan újították meg. Az érvénytelenítési per alperese 2012. március 8-án a márka-képviseleti szerződést felmondta. Ezt követően a 2012. április 19-i nyilatkozattal a szerviz-együttműködési keretszerződést is megszüntette egyoldalúan.

Az együttműködési keretszerződéssel a felek olyan tartalmú választottbírósági szerződést kötöttek, amely szerint a szerződéses jogviszonyukból származó jogviták elbírálására jogosultként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságot (továbbiakban: választott-bíróság) jelölték ki. Rendelkeztek a választottbírák számáról és az állandó választottbíróság eljárási szabályzatának alkalmazásáról.

Miután a kiadott felmondási nyilatkozatok jogkövetkezményeivel összefüggésben a felek között jogvita alakult ki, a 2013. február 14-én benyújtott keresetlevéllel indította meg azt a polgári eljárást az érvénytelenítési per felperese, amely szerint a kártérítés követelésével lépett fel. A károsodás kiküszöbölésének követelését jelentő jogát érvényesítve hivatkozott arra, hogy a felmondásnak alapja és indoka nem lehetett, ugyanakkor az érvénytelenítési per alperese olyan magatartást tanúsított, amelynek eredményeként 2012. áprilistól harmincöt ügyfélből négy ügyfele tartotta csak fenn szerződéses kapcsolatát vele. Az érvénytelenítési per felperese a 2012. évre kalkulált bevételét 24.258.758,- forinttal, ráfordítását 14.224.811,- forinttal, várható adózás előtti bevételét 10.033.947,- forinttal jelölte meg nettó összegével. Három évre szólóan elmaradt bevételét 29.877.330,- forint összegre számolta nettó összegével. Érvényesített joga alapjául szolgáló tényként hivatkozott arra, hogy az ellenérdekű fél a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával szemben állóan járt el, ezért a kárának megtérítésére köteles.

Az érvénytelenítési per alperese a választottbíróság előtt benyújtott írásbeli védekezésével vitatta, hogy kártérítési felelősséggel tartozna a másik fél felé. Felidézte a szerződéssel biztosított jogát, amely lehetőséget adott az egyoldalú megszüntetésre. Vitatta, hogy megszüntetéssel kapcsolatban tisztességtelen piaci magatartást tanúsított volna. Az okiratok tartalmán túl az érvénytelenítési per alperese tanú vallomását is felhasználta volna bizonyítási eszközként.

A választottbírói tanács megalakulását követően a választottbíróság a 2013. június 27-i határnapon a tárgyalást megnyitotta. A feleknek a választottbíróság hatáskörével és a tanács összetételével szemben kifogásuk nem volt. A felek nyilatkoztak egyrészt az érvényesített jog, másrészt a védekezés alapjául szolgáló tényekre és bizonyítékaikra azzal összhangban, ahogy előzetesen beadványaikban ezekre utaltak. A felek eljárási nyilatkozatainak megtételét követően a választottbíróság a kihirdetett végzésével a tárgyalást elhalasztotta. A feleket felhívta azoknak az okiratoknak csatolására, amelyeknek tartalmát bizonyítékként kívánták felhasználni. Emellett egyeztetésre is felszólította a feleket.

A választottbírósági eljárás felperese benyújtotta ezt követően azokat az okiratokat, amelyeknek tartalmára bizonyítékként hivatkozott. Tényállításainak megismétlésével és kiegészítésével hivatkozott arra, hogy a szerződés egyoldalú megszüntetésének joga a választottbírósági eljárás alperesét nem illette meg. Kérte az eljárás felpereseként annak megállapítását, hogy a kiadott felmondások érvénytelenek. Ebből eredően kérte kártérítésre kötelezni a választottbírósági eljárás alperesét a már előadott kérelme szerint. Kártérítési felelősséget meghatározóan hivatkozott arra, hogy a választottbírósági eljárás alperese kiadott és levélbe foglalt nyilatkozatok megküldésével titoktartási kötelezettséget is sértett. Ez ugyanúgy a kártérítési kötelezettségéhez vezet. A választottbírósági eljárás felperese három hónapra "kimaradt kár" címén károsodást azonosított kerekítetten 2.490.000,- forint összegben, emellett az eredeti kereseti kérelmét tartotta azonban fenn.

A választottbírósági eljárás alperese hasonlóképpen benyújtotta azokat az okiratokat, amelyeknek tartalmára bizonyítékként hivatkozott. Megismételte a védekezését azzal, hogy a felmondási nyilatkozat a felmondási idő elteltével a hatályát kiválthatta, azaz a szerződés megszűnt. Vitatta, hogy szerződéses jog gyakorlása mellett kártérítési felelősséggel tartozna. Vitatta, hogy üzleti titkot sértett volna az ügyfeleknek kiadott tájékoztatásokkal. Bejelentette, hogy az ellenérdekű félnek áll fenn úgy pénztartozása vele szemben, ahogy megilletné őt 4.802.522,- forint és késedelmi kamatának követelése. Feltételtől függő hatállyal beszámítási nyilatkozatot adott ki így arra az esetre, ha a felperes a követelését igazolhatta volna az eljárásban. Állította, hogy fizetési kötelezettségét a 4.802.522,- forint és késedelmi kamata erejéig megszüntethette volna. Más személy megjelölésével fenntartotta tanú kihallgatására indítványát.

A választottbíróság a tárgyalást a 2013. szeptember 16-i határnapon folytatta, ahol a felek az eljárási nyilatkozataikat megismételhették és kiegészíthették. A választottbíróság a kihirdetett végzésével a tárgyalást elhalasztotta, felhívva az eljárásának alperesét arra, hogy a beszámítási kifogása után a választottbírósági díjat fizesse meg. Figyelmeztette e kötelezettség elmulasztásának következményére is. Felhívta a feleket arra a nyilatkozattételre, hogy kiadják-e a hozzájárulásukat ahhoz, hogy a döntését méltányosság alapján hozza meg a választottbírói tanács. Közölte egyúttal kihirdetett végzésével a választottbíróság, hogy a tanúbizonyítást mellőzi, mert "az irányadó tényállás a benyújtott iratok alapján megnyugtatóan megállapítható". Mellőzte a perben szakértő kirendelését is, mert a felek a kártérítés egyhavi összegére egyező előadást tettek. A választott-bíróság a kihirdetett végzése szerint a felek nyilatkozatait követően külön végzéssel határozhatott a folytatólagos tárgyalás határnapjának kitűzése vagy a bizonyítási eljárás berekesztése kérdésében.