A Fővárosi Ítélőtábla Bf.283/2014/7. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 351. §, 360. §, 371. §, 372. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 164. §] Bírók: Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet, Zólyominé dr. Törő Erzsébet
Kapcsolódó határozatok:
Budapest Környéki Törvényszék B.132/2013/7., *Fővárosi Ítélőtábla Bf.283/2014/7.*
***********
Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
5.Bf.283/2014/7. szám
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2014. év szeptember hó 19. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő
Í T É L E T E T:
Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 20.B.132/2013/7. számú ítéletét megváltoztatja.
A vádlott cselekményét a 2012. évi C. törvény 164.§ (1) és (8) bekezdés I. fordulata szerinti testi sértés bűntettének minősíti.
A vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap feltételes szabadságra bocsátható.
Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
I N D O K O L Á S:
A Budapest Környéki Törvényszék a 2014. június 18. napján kelt 20.B.132/2013/7. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében (1978. évi IV. törvény 170.§ (1) és (8) bekezdés I. fordulata).
Ezért őt 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 50.170 Ft bűnügyi költség megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott javára jelentett be fellebbezést a 2012. évi C. törvény 164.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (8) bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megállapítása érdekében.
A vádlott az ítéletet tudomásul vette, védője azzal a megjegyzéssel, hogy alapvetően tudomásul venné az ítéletet, de téves minősítés miatt fellebbezést jelentett be.
Az ügyész fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy a Pesti Megyei Főügyészség az NF.7005/2013/5-I. számú vádiratában az elbíráláskor hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 164.§ (1) bekezdésében meghatározott és a (8) bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolta a vádlottat, majd a vádbeszédben ezt a minősítést tartotta fenn. Ezen törvényi tényállás alapján a vádlottal szemben két évtől nyolc évig tartó szabadságvesztés büntetést lehet kiszabni, és ugyanezen törvény 38.§ (2) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.
Az elkövetéskor, azaz 2013. június 15. napján hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 170.§ (6) bekezdése alapján a vádlott vádbeli cselekménye ugyancsak két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ezen törvény 43.§ a) pontja alapján börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztés büntetést, ha bűntett miatt szabták ki. A 47.§ (2) bekezdés alapján feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt a börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét kitöltötte.
A 2012. évi C. törvény 2.§ (1) bekezdése alapján a bűncselekményt -a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az elkövetés idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. A 2.§ (2) bekezdése alapján, ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Összevetve a cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályban volt büntető törvényeket, megállapítható, hogy a vádbeli cselekmény kapcsán mindkettő ugyanazon büntetési tételt alkalmazza, azonban az új törvény (2012. évi C. törvény) feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó szabályai kedvezőbb elbírálást tesznek lehetővé, ezért jelen ügyben az új büntető törvény alkalmazása indokolt.
Ezért indítványozta a 2012. évi C. törvény alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.685/2014/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta és a védelmi fellebbezést alaposnak tartotta. Az ügyész fellebbezése indokolásában írtakkal egyező álláspontját fejtette ki azzal a kiegészítéssel, hogy az ítélet rendelkező része és az indokolás 4. oldal közepén kiemelt szövegrész nincs összhangban, a rendelkező rész nyilvánvaló elírást tartalmaz.
Indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a vádlott cselekményének a 2012. évi C. törvény 164.§ (1) és (8) bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettének értékelését és annak megállapítását, hogy a vádlott a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetén büntetése kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.
Álláspontja szerint az ügy tanácsülésen elbírálható és bejelentette, hogy nyilvános ülés kitűzése esetén azon nem kíván részt venni.
A vádlott védője az ítélőtábla tájékoztatására bejelentette, hogy a nyilvános ülés tartását nem kéri, fellebbezését továbbra is fenntartja és mivel az ügyészi fellebbezés indokolása és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség átirata megfelel a védői fellebbezés irányának és tartalmának, csatlakozott az ügyészi indokoláshoz.
A bejelentett fellebbezések alaposak.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!