A Fővárosi Ítélőtábla Bf.85/2011/8. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 371. §, 372. §] Bírók: Hildenbrand Róbert, Lassó Gábor, Révész Tamásné
Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság
2.Bf.85/2011/8. szám
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2012. év február hó 9. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő
ítéletet:
Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt I.r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 2011. év január hó 27. napján kihirdetett 8.B.959/2009/59 számú ítéletét I. r. vádlott tekintetében
megváltoztatja.
A vádlott testi épség elleni bűncselekményét testi sértés bűntettének (Btk. 170. § (1), (5) bekezdés I. fordulata) minősíti.
A vádlott bejelentett lakóhelyét pontosítja.
Egyebekben az elsőfokú ítéletet vele szemben helybenhagyja.
Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 7.620, azaz hétezer-hatszázhúsz forint bűnügyi költség megfizetésére.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s :
A Fővárosi Bíróság a 2011. január 27. napján kelt 8.B.959/2009/59. számú ítéletével I.r. vádlott bűnösségét testi sértés bűntettében (Btk.170.§ (1) bekezdés, (6) bekezdés I. fordulata), rablás bűntettében (Btk.321.§ (1) bekezdés) és lopás bűntettében mint társtettes (Btk.316.§ (1) bekezdés, a (2) bekezdés d./ pontjára figyelemmel (4) bekezdés b/1. pontja) állapította meg. Halmazati büntetésül 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.
II.r. vádlottat társtettesként elkövetett lopás bűntette (Btk.316.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés d./ pont és (4) bekezdés b/1. pont) miatt 2 évre próbára bocsátotta.
Az elsőfokú ítéletet az ügyész mindkét vádlott tekintetében tudomásul vette.
A fenti ítélet ellen I.r. vádlott indokolás nélkül fellebbezett, védője a testi sértés alóli felmentésért, egyebekben enyhítésért jelentett be perorvoslatot.
II.r. vádlott az ítéletet tudomásul vette, így az vele szemben kihirdetését követően jogerőre emelkedett.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.702/2009/9. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése útján megalapozott tényállást állapított meg és azt kellően megindokolta. Az I.r. vádlottnak felrótt bűncselekmények közül a testi épség elleni bűncselekmény pontosítására hívta fel a figyelmet. Az ítéletből kitűnően ugyanis a Fővárosi Bíróság az elkövetéskori anyagi jogi szabályokat alkalmazta, erre figyelemmel a testi sértés bűntettét a Btk.170.§ (1) bekezdés és (5) bekezdés I. fordulata és nem a (6) bekezdés I. fordulata szerint kell minősíteni. A büntetés mértékét a büntetési célok szerint megfelelőnek találta, annak enyhítésére nem látott indokot. Indítványozta az elsőfokú ítélet - minősítés pontosítása melletti - helybenhagyását. Bejelentette, hogy a nyilvános ülésen nem kíván részt venni.
A nyilvános ülésen a védő a részbeni felmentés iránti indítványát visszavonva a perorvoslatát módosította és azt csupán a büntetés enyhítése érdekében tartotta fenn.
A védő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Fővárosi Bíróság I.r. vádlott többször megváltoztatott vallomásait részletesen elemezte, a testi sértés bűncselekményének elkövetési módját meggyőzően megindokolta. Kiemelte, hogy védence a rablást mindig elismerte, önmagára terhelő előadást tett, hiszen a pofonütések is erőszaknak minősülnek. A lopás bűntette körében a vallomását tényfeltáró beismerésként kell értékelni. Mindezek nyomatékos enyhítő hatására és a jelentős időmúlásra hivatkozással a büntetés enyhítését kérte.
A vádlott bejelentette állandó lakóhelyét, az utolsó szó jogán nem kívánt szólni.
A védelmi fellebbezések nem alaposak.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!