A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31365/2018/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. §, 43. §, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 14. §] Bíró: Gondos-Szojka Annamária Bernadett

Fővárosi Közigazgatás i és Munkaügyi Bíróság

43.K.31.365/2018/10.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Jámbor Attila (cím) ügyvéd által képviselt felperes (cím) felperesnek dr. Vanicsek Dorottya kamarai jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (cím) alperes ellen, építéshatósági ügyben indult közigazgatási jogvita elbírálása (hivatkozási szám: BP/1003/00090-6/2018.) iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állam javára - az állami adóhatóság külön felhívására - fizessen meg 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Felperes mint építtető 2017. június 8. napján építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 28991 helyrajzi számú, természetben a ... szám alatti, valamint a ... helyrajzi számú, természetben a ... szám alatti, műemléki és világörökségi védelem alatt álló társasházi lakóingatlanokon tervezett - mindkét ingatlan esetében - a tetőszerkezet bontásával, és ezt követően a meglévő két emeleti szintre további három új emeleti szint ráépítésével, új tetőszerkezet felépítésével, személy felvonó berendezés létesítésével járó építési munkálatokra vonatkozóan.

Az elsőfokú hatóság a 2017. október 3. napján kelt, BP-05/107/02458-24/2017. számú határozatával megadta az építési engedélyt mindkét ingatlan tekintetében a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanon a meglévő pince, földszint, I. emelet, II. emelet szintszámú társasházi lakóépület tetőszerkezet elbontása után létesítendő III. emelet, IV. emelet, V. emeleti szint és tetőszerkezet építésére, összesen hét teraszos lakás kialakítására, valamint az udvarban új felvonó akna építésére, és egy darab villamos üzemű személyfelvonó berendezés létesítésére. A határozat rögzíti, hogy a bővítés és átépítés során a meglévő épületek külső és belső homlokzatai, és az udvari, lépcsőházi burkolatok felújításra kerülnek, valamint a pinceszinteken az alapokat megerősítik. Az elsőfokú hatóság az eljárásba szakhatóságként bevonta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségét, mely szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához kikötéssel hozzájárult. Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Polgármestere műszaki biztonsági kikötések mellett szintén engedélyezésre ajánlotta a tervdokumentációban foglaltakat. Figyelemmel arra, hogy a kérelemmel érintett ingatlanok műemléki és világörökségi jelentőségű területen találhatóak, az elsőfokú hatóság az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatához az építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. számú melléklet III. számú táblázatának 15. és 17. pontjainak megfelelően 2017. június 21. napján az örökség védelmi szakkérdés vizsgálata körében kikérte a kulturális örökség védelméért felelős miniszter véleményét, azonban a vélemény az elsőfokú eljárás tartama alatt nem került megküldésre. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) felsorolt szempontok vizsgálata során azt a megállapítást tette, hogy a tervezett építkezés védett örökségi elemeket nem semmisít meg, a védett MJT terület jellege, egysége, összképe hátrányosan nem változik meg, az megfelel a védetté nyilvánítás céljának, ezért kikötéseket sem tett. Az építési engedélyt megadó elsőfokú határozat fellebbezés hiányában 2017. november 10. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

A fellebbezési határidő lejártát követően a szomszédos ingatlan résztulajdonosa részéről érkezett fellebbezés, amelyet az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Ezen végzés ellen benyújtott fellebbezés és az ügy iratai felterjesztésre kerültek az alpereshez.

Az alperes az fellebbezést elutasító végzés felülvizsgálatával egyidejűleg felügyeleti jogkörben hivatalból vizsgálta az elsőfokú hatóság eljárását. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú hatóság jogsértően folytatta le az engedélyezési eljárást, amikor külön-külön helyrajzi számon nyilvántartott, szomszédos, de tűzfalasan egymáshoz csatlakozó, egymás melletti telkeken álló lakóépületek bővítésére adott egy határozatban építési engedélyt, valamint a bevont szakhatóságok a két ingatlan vonatkozásában egy szakhatósági állásfoglalásban rendelkeztek. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §

21. pontjának fogalommeghatározására utalással kifejtette, hogy a két telket érintő építkezés külön-külön építési engedélyezési eljárás tárgyát képezheti, valamint az eljárás során valamennyi irat, szakhatósági állásfoglalás egy telekre vonatkozhat. Az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata iránti megkeresésére a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkára KÖKFF/220/2/2018. számú véleményében akként nyilatkozott, hogy a Kötv. 39. § (1) bekezdésével összhangban a védett műemléki értéket fizikai valójában kell megőrizni, és előnyben kell részesíteni az eredeti forma megőrzését biztosító, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat. Erre tekintettel a főhomlokzaton tervezett loggiasor rendszerének alkalmazása nem támogatható, mivel az megváltoztatja a műemléki jelentőségű területként védett településrészen álló épület utcaképet, és ez ellentétes a KÖHÁT/KÖF/768/5 (2017) ikt. számú minisztériumi állásfoglalással is. A fentieken túlmenően kiemelte, hogy az engedélyezési eljárás ugyan csak két házat érint, azonban a teljes beruházói koncepció hat házra vonatkozik, amely már súlyosan veszélyeztetheti a védett érték hitelességét és épségét - a világörökségi címet - megalapozó településképi arculatot. A fentiek alapján a miniszteri vélemény a tárgyi ingatlan építését világörökségi szempontból aggályosnak tartotta. Kitért arra is, hogy az új beépítés az örökségvédelmi szempontokra tekintettel csak az eredeti tetőforma és -sík megtartása esetén lehetséges, a jelenlegi formában tervezett beépítés nem megengedhető. Az alperes eljárással érintett ingatlanok elektronikus építési naplóit ellenőrizve megállapította, hogy az építési naplót mindkét ingatlan vonatkozásában készenlétbe helyezték, de az építési, kivitelezési munkálatokat nem kezdték meg, így a felügyeleti hatáskörben hozott döntése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A fentiekre tekintettel a 2018. február 15. napján kelt, BP/1003/00090-6/2018. számú határozatával megváltoztatta elsőfokú határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 115. § (2) bekezdése alapján, és elutasította a felperes építési engedély iránti kérelmét.