A Kúria Kfv.38051/2018/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 115. §] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Az építtetőnek az építési engedély jogerőre emelkedésétől kezdve a felügyeleti eljárás megindításának közléséig jogszerűen tett tényleges kivitelezési cselekményei eredményezhetnek jóhiszeműen joggyakorlást, mert a felügyeleti eljárás megindításának tudomásra jutásától az ügyfélnek - különösen egy építéssel foglalkozó vállalkozás esetében - számítania kell arra, hogy az építési engedélye megváltoztatásra, vagy megsemmisítésre kerülhet, ekként ezt követően tett az építési jog gyakorlására irányuló tevékenységei fő szabály szerint rosszhiszeműnek minősülnek. Az építési engedély hivatalbóli megváltoztatásának (megsemmisítésének) tilalmához az építési jog jóhiszemű megszerzése mellett a jog jóhiszemű gyakorlása is szükséges, ami a kivitelezés megkezdését jelenti. A kivitelezés tényleges megkezdése is csak akkor számít az építési jog gyakorlásának, ha a kivitelezési tevékenység jogszerű. A kivitelezés, az Étv. által definiált tényleges és jogszerűen végzett építési munka jóhiszemű gyakorlása eredményezi csak az - egyébként nem eleve semmis - építési engedély határozat megváltoztathatóságának, vagy visszavonásának (megsemmisítésének) tilalmát. Az ügyféli jogok gyakorlásának a tisztességes eljárás sérelmét okozó korlátozása akkor is a határozat megsemmisítését eredményezi, ha e jogok biztosítása esetén is azonos döntés születhetett volna.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.38.051/2018/5.

A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

Dr. Fekete Ildikó bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: Dr. Lendvay Attila Ügyvédi Iroda

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: építésügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, 43. K.31.365/2018/10. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 43.K.31.365/2018/10. számú ítéletét az alperes BP/1003/00090-6/2018. számú határozatára kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a Kúria az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg felperesnek 100.000 (egyszázezer) forint együttes per- és felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Felperes, mint építtető 2017. június 8. napján építési engedély iránti kérelmet terjesztett elő Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a (...) hrsz-ú, természetben a Budapest (...) szám alatti, valamint a (...) hrsz-ú, természetben a Budapest (...) szám alatti, műemléki és világörökségi védelem alatt álló társasházi lakóingatlanokon tervezett - mindkét ingatlan esetében - a tetőszerkezet bontásával, és ezt követően a meglévő két emeleti szintre további három új emeleti szint ráépítésével, új tetőszerkezet felépítésével, személy felvonó berendezés létesítésével járó építési munkálatokra vonatkozóan.

[2] Az elsőfokú hatóság a 2017. október 3. napján kelt BP-05/107/02458-24/2017. számú határozatával megadta az építési engedélyt mindkét ingatlan tekintetében összesen hét teraszos lakás kialakítására, valamint személyfelvonó berendezés létesítésére. A határozat rögzítette, hogy a bővítés és átépítés során a meglévő épületek külső és belső homlokzatai, és az udvari, lépcsőházi burkolatok felújításra kerülnek, valamint a pinceszinteken az alapokat megerősítik.

[3] Az elsőfokú hatóság az eljárásba szakhatóságként bevonta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségét, mely szakhatósági állásfoglalásában az engedély kiadásához kikötéssel hozzájárult. Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Polgármestere műszaki biztonsági kikötések mellett szintén engedélyezésre ajánlotta a tervdokumentációban foglaltakat. Figyelemmel arra, hogy a kérelemmel érintett ingatlanok műemléki és világörökségi jelentőségű területen találhatóak, az elsőfokú hatóság az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatához az építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. számú melléklet III. számú táblázatának 15. és 17. pontjainak megfelelően 2017. június 21. napján az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata körében kikérte a kulturális örökség védelméért felelős miniszter véleményét, azonban a vélemény az elsőfokú eljárás tartama alatt nem került megküldésre.

[4] A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) felsorolt szempontok vizsgálata során az elsőfokú hatóság azt a megállapítást tette, hogy a tervezett építkezés védett örökségi elemeket nem semmisít meg, védett MJT terület jellege, egysége, összképe hátrányosan nem változik meg, az megfelel a védetté nyilvánítás céljának, ezért kikötéseket sem tett. Az építési engedélyt megadó elsőfokú határozat fellebbezés hiányában 2017. november 10. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

[5] A fellebbezési határidő lejártát követően a szomszédos ingatlan résztulajdonosa részéről érkezett fellebbezés, amelyet az elsőfokú hatóság 2017. december 21-én érdemi vizsgálat nélkül elutasított. Az elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezés és az ügy iratai 2018. január 31-én felterjesztésre kerültek az alpereshez. Az alperes a fellebbezést elutasító végzés felülvizsgálatával egyidejűleg felügyeleti jogkörben hivatalból vizsgálta az elsőfokú hatóság eljárását. A felügyeleti eljárást 2018. február 8-án indította meg, melynek tényéről, valamint a felügyeleti eljárásban gyakorolható ügyféli jogokról, továbbá a felügyeleti eljárás során foganatosított eljárási cselekményekről azonban a felperest az ÉTDR rendszeren keresztül csak 2018. február 15-én (14 óra 46 perckor) értesítette. A felügyeleti eljárás során a hatóság a Miniszterelnökséget megkereste a felmerült örökségvédelmi szakkérdésben vélemény adására, mely vélemény ugyanazon napi keltezéssel érkezett meg az alpereshez. Szintén e napon (11.00 és 11.15 óra között) az alperes távoli eléréssel ellenőrizte az e-építési naplókat, melyek egyébiránt a felperes által február 14-én és 15-én lettek készenlétbe helyezve, és mivel az alperes ebből megállapította, hogy az építési kivitelezési munka még nem kezdődött el, így ugyancsak e napon meghozta érdemi határozatát, amit 15.15 órakor fel is töltött az ÉTDR-be. A BP/1003/00090-6/2018. számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú határozatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 115. § (2) bekezdése alapján, és elutasította a felperes építési engedély iránti kérelmét.