A Fővárosi Törvényszék P.21723/2018/38. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 213. §, 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) 54. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:535. §, 6:537. §] Bíró: Farkas Antónia

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2018/38.

A Fővárosi Törvényszék

az Ikanov Ügyvédi Iroda (...ügyvéd címe eljáró ügyvéd: dr. Ikanov Gábor) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek, -

a dr. Parádi Viktor (ügyvéd cím.) ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen, -

kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

közbenső ítéletet:

A bíróság megállapítja az alperes kártérítési felelősségét a felperest dátum-án bekövetkezett balesetével okozati összefüggésben ért károkért.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető az Igazságügyi Hivatal területi jogi segítségnyújtó szolgálatánál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Indokolás

Néhai személy1 és a felperes jó ismerősi viszonyban voltak. Mindketten az alperes által üzemeltetett repülőteret vették igénybe repülésükkor.

A HA-VOK lajstromjelű Cessna FA 152 típusú repülőgép az alperes tulajdonát képezte.

személy1 szakszolgálati engedéllyel rendelkezett, amelyet 2015. október 29-én szerzett meg és amely egymotoros gépek önálló vezetésére jogosította fel. A típusjogosítás a hajószemélyzeti engedélyébe nem volt bejegyezve. A néhai a repülőgép vezetéshez szükséges gyakorlatát oktatás keretében - nagyrészt Cessna C172-S légijárművön - szerezte meg az alperes által üzemeltetett légijárművön és oktatója több alkalommal a felperes volt. A felperesen kívül még több oktató is képezte a néhait, köztük személy2 és személy3 is.

A néhai az alperes belső szabályzata alapján csak akkor repülhette volna a C 152-es típusú repülőgépet, amennyiben erre a típusra az átképzése sikeresen megtörtént volna. A két légijármű súlyban és teljesítményben tért el egymástól, a perbeli baleset a kisebbel történt. A néhai az elméleti vizsgát sikeresen teljesítette a balesettel érintett légijármű tekintetében is.

A felperes a szakszolgálati engedélyét 2012. március 8-án szerezte meg. Nagy tapasztalatokkal rendelkező pilóta volt, aki megbízási szerződéssel oktatóként tevékenykedett az alperesnél. Jogosult volt a gépek alperesnél történő foglalására, a online foglalás rendszert ő dolgozta ki.

A felperes a néhait kb. egy évvel a baleset előtt ismerte meg, személy1 kedvtelésből szeretett volna repülni megtanulni.

2016. február 27-én a néhai kérésére a felperes gépet foglalt a online foglalás rendszeren keresztül. A foglalásban személy1 neve szerepelt.

személy3 a települési Repülőtéren ügyeletesként teljesített aznap szolgálatot. A repülőgépet előkészítésre személy3tól személy1 kérte el a baleset napjának reggelén.

A felperes dátum-án oktatási feladatokat látott el reggel 08:00 órától az alperesi repülőtéren. Miután végzett az oktatással, beszállt személy1 mellé a gépjármű jobboldali ülésébe, és együtt indultak el repülni a C-géptipus-es HA-VOK lajstromjelű légijárművel, amelynek célja utólag már nem volt megállapítható.

A települési Repülőtéren a gép felszállása előtt személy3 repülőgép-oktató adta meg a "légcsavar szabad" jelzést a baloldali, parancsnoki ülésben helyet foglaló személy1 számára. Neki sem volt tudomása arról, hogy a repülés milyen célt szolgált. személy3 feltételezte, hogy a felperes is a repülőgépben ül, de erről nem győződött meg.

A néhai és a felperes dátum-án 10 óra 40 perckor szállt fel a település Repülőtérről a útvonal-település Repülőtér útvonalrepülésre.

A Repülési Terv alapján rögzítésre került a repülőgép légtérben való mozgása a cég. által. A légijármű parancsnokaként személy1 jelentkezett be.

A cég. által rögzítettek alapján megállapítható, hogy a repülőgép jelzése 11 óra 05 perc 13 másodperckor a képernyőről eltűnt és a kapcsolat megszakadt.

A repülés során baleset következett be. A légijármű a település2 területén lezuhant és az ott elhelyezkedő erdő lombkoronaszintjébe, majd egy fa törzsébe csapódott. személy 1 a baleset során életét vesztette, a felperes súlyos sérüléseket szenvedett el.

A felperes a balesetben agyrázkódást, a fej többszörös nyílt sérülését, a tüdő sérülését, az acetabulum törését, a has és medence zúzódását, a szeméremcsont törését, a sacroiliacalis és a scarococcygealis ízület ficamát, a csípő ficamát a lábszár többszörös törését, a lábszár többszörös nyílt sebét, valamint az ujjainak a törését szenvedte el.

A hatóság nyomozást indított az ügyben, majd 2016. november 25-i határozattal a nyomozást megszüntette a gyanúsított halála miatt. A nyomozás során beszereztek egy légiközlekedési igazságügyi szakértői véleményt is, amely szerint "személy1 gyakorlatlan, kis jártasságú pilóta volt, aki alig rendelkezett a privát pilótajogosítás (PPL) megszerzéséhez szükséges repülési óraszámnál többel. Fentiek miatt személy1 nem rendelkezett alkalmas személyi feltételekkel a balesethez vezető repülés légijármű-parancsnoki minőségben történő végrehajtására."

A légiközlekedési szakértői vélemény azt is tartalmazza, hogy a felperes fedélzeten tartózkodásának minősége az iratanyagban rendelkezésre álló információk alapján dokumentált formában nem állapítható meg. Szakvélemény utalt arra, hogy ennek ellenére alaposan feltételezhető, hogy a kiképzést végző oktatóként tartózkodott a repülőgép fedélzetén, ennek életszerűségét támasztja alá az a tény is, hogy a PPL-vizsgát megelőző időszakban személy1 oktatója a felperes volt.

A szakértő azt is megállapította, hogy "a becsapódás következtében roncsolódott légijármű fellelési állapota szintén nem tette lehetővé hitelt érdemlően annak megállapítását, hogy a becsapódást megelőző időszakban, illetve az ütközés pillanatában ki vezette a repülőgépet."

A szakértői vélemény szerint a katasztrófát eredményező baleset azért következett be, mert néhai személy1, mint a légijármű parancsnoka, nem a jogszabályi követelményeknek megfelelően tervezte meg, és hajtotta végre a balesethez vezető repülést.