A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20221/2019/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §, 2:48. §] Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.23702/2015/4., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20534/2016/4., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20221/2019/7.*, 3348/2018. (XI. 12.) AB határozat

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.221/2019/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Lehner Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. Lehner Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Balsai Ügyvédi Iroda (fél címe, ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 12. napján kelt 40.P.23.702/2015/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - a Kúria .../2. számú végzése alapján megismételt fellebbezési eljárásban - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, míg - felhívásra - az állam javára 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes a ... elnevezésű elektronikus úton elérhető hírportál kiadója. Az alperesi online hírportálon 2015. február 1. napján ... címmel közölt cikket, amelyhez a felperes személyének bemutatására egy, a felperesről a ... napjain megtartott, az "..." néven ismertté vált büntetőügy folytatólagos tárgyalásán készült fényképfelvételt használt fel. A felvételen a felperes jól felismerhető, a vádlottak padján ül, mellette az aktatáskája is látható, mögötte sajtómunkatársak helyezkednek el.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a kép közlésével megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, a jogsértő fénykép eltávolítását a ... oldalról, továbbá az alperes megfelelő elégtétel adására kötelezését oly módon, hogy a felperesnek címzett magánlevélben kérjen elnézést a képmással való visszaélés és az emberi méltósága megsértése miatt. Ezen túlmenően az alperest 500.000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Állítása szerint az alperes a tiltása ellenére készítette és hozta nyilvánosságra képmását, ezzel megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát, továbbá azáltal, hogy a kép a felperest a vádlottak padján ábrázolja, az alperes a felperes emberi méltósághoz fűződő jogát is megsértette, különös figyelemmel arra, hogy a vele szemben lefolytatott és jogerősen befejezett büntetőeljárás a felperes felmentésével zárult. Álláspontja szerint a bírói gyakorlat egységes abban, hogy bűnügyi tudósítás illusztrációjaként még a közszereplést vállaló személy képmása sem hozható annak engedélye nélkül nyilvánosságra, a büntetőeljárásban gyakorolt magatartás ugyanis nem közszereplés.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az időközben hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:44. §-a alapján a felperes közszereplői múltjával összefüggésben íródott cikk és készült fénykép annak ellenére jogszerűen került felhasználásra, hogy jogerős ítélet rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) hatálya alatt elkészített és más által nyilvánosságra hozott kép jogellenességéről. Hangsúlyozta, hogy a cikk a felperes korábbi közszereplői tevékenységével foglalkozik, kifejezetten az illusztrációként elhelyezett fénykép keletkezési körülménye, vagyis a büntetőeljárás a cikk tárgya, amely miatt a már nem közszereplő felperes a közszereplőkre irányadó tágabb tűréshatár alapján köteles elviselni a képmása nyilvánosságra hozatalát.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest 30.000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Rendelkezett az alperes bírósági meghagyás elleni ellentmondása illetékének megfizetésére kötelezéséről is. Az új Ptk. 2:42. § (2) bekezdése, 2:43. § g) pontja és 2:44. §-a felhívásával úgy foglalt állást, hogy a jogszabály megváltozása folytán a régi Ptk. hatályban léte alatt jogsértő módon készített és nyilvánosságra hozott kép felhasználása nem jogsértő. Kifejtette: a felperes a vele szemben indított büntetőeljárás megindításakor közszereplőnek minősült, és az új Ptk. 2:44. §-a megengedhetőnek találja a közéleti szereplő személyiségi jogának megsértését, amennyiben az méltányolható közérdekből történik, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint ezért méltányolható közérdek szól a felperes időközben már befejeződött büntetőügyével összefüggő társadalmi kérdések nyilvánosság előtti megvitatásához, ahhoz, hogy az alperes egy fényképfelvétellel illusztrálja a perbeli cikket. Utalt arra is, hogy a felperes a felvételen semleges környezetben került ábrázolásra, a vádlottak padjának felismerése nem minden olvasó számára egyértelmű, az ábrázolás módja miatt a felperes bemutatása öncélúvá, gúnyossá, vagy bántóvá, megalázóvá nem vált.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, és annak megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Másodlagos kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére irányult. Kiemelte, hogy a közzétett - őt a vádlottak padján ülve ábrázoló - felvétel a ... bírósági tárgyaláson készült, ahol megtiltotta a felvételek készítését és közlését is. E fényképfelvétel korábbi közlései miatt már korábban is eljárást kezdeményezett, amelyben a képmáshoz fűződő személyiségi joga megsértését megállapították. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság sem rögzítette ítéletében azt, hogy a jogsértő módon készült felvétel, az új Ptk. hatályba lépésének eredményeként jogszerű felvétellé vált volna, a jogellenesen készült felvételt pedig nem lehet jogszerűen közzétenni. Érvelése szerint az új Ptk. sem teszi lehetővé a közéleti szereplők személyiségi jogának a megsértését, csupán annak szükséges és arányos mértékben történő korlátozhatóságát írja elő méltányolható közérdekből, az emberi méltóság sérelme nélkül. Amennyiben az alperes a büntetőeljárás befejezéséről szóló cikk mellé nem a perbeli felvételt teszi, hanem olyat, amely a felperest nem büntetőeljárás hatálya alatt, vagy nem a vádlottak padján ülve ábrázolja, akkor sem sérült volna a sajtószabadság, illetőleg a véleménynyilvánítás szabadsága. Utalt arra is, hogy a perbeli felvétel közlésének időpontjában a felperes már 5 éve nem volt közéleti szereplő. Álláspontja szerint téves az az elsőfokú ítéleti indokolás, miszerint az állampolgárok életviszonyait befolyásolhatja a büntetőeljárás, és ezért jogszerű a perbeli felvétel közzététele. A felperest ugyanis bűncselekmény hiányában jogerősen felmentették az ... vádjai alól, a cikk erről tudósított, ugyanakkor az átlagolvasó a felperest a vádlottak padján ülve láthatta. Hivatkozott alkotmánybírósági határozatokra, jogegységi határozatra, a Kúria ítéletére, az ítélőtábla ítéletére, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) döntésére, amelyekből ugyancsak az tűnik, hogy az új Ptk. 2:44. §-a sem enged korlátlan lehetőséget a sajtó számára a közéleti szereplőkre vonatkozó felvételek közlése tekintetében. Állítása szerint a büntetőeljárásban a felperes akkor sem minősült volna közszereplőnek, ha annak időtartama alatt még valamely közmegbízatást látott volna el.