A Fővárosi Törvényszék P.23702/2015/4. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bíró: Schöck Beatrix
Fővárosi Törvényszék
...P..../2015/4.
A Fővárosi Törvényszék
a Dr. Lehner Katalin ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt
felperes neve (felperes címe.) felperesnek
a Dr. Balsai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: ifj. Dr. Balsai István ügyvéd) által képviselt
alperes neve (alperes címe) alperes ellen
személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő
í t é l e t e t
A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Főigazgatósága külön felhívására 30.000,- (harmincezer) forint feljegyzett eljárási illetéket.
A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Főigazgatósága külön felhívására fizessen meg 15.000,- (tizenötezer) forint feljegyzett bírósági meghagyás elleni ellentmondási illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.
Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.
A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.
Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.
I N D O K O L Á S
Az alperes a portál elnevezésű elektronikus úton elérhető hírportál kiadója. Az alperesi online hírportálon 2015. február 1. napján "cikk címe!" címmel cikket közölt, amelyet egy felperesről készült fényképfelvétel illusztrál.
A cikk a korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a felperessel és más személyekkel szemben a sajtóban "ügy neve" néven ismertté vált bírósági eljárás 2011. április 12-13. napjain megtartott folytatólagos tárgyalásokról készült fényképfelvételt használt fel a felperes személyének bemutatására. A felvételen a felperes jól felismerhető, a bírósági tárgyalóterem padján ül, mellette az aktatáskája is látható. A felperes mögött sajtómunkatársak helyezkednek el.
A felperes korábban ugyanezen fényképfelvétel közlése miatt peres eljárást kezdeményezett az azt készítő cég neve Zrt.-vel szemben. A peres eljárás a Fővárosi Törvényszék előtt ...P.../2013. ügyszám alatt volt folyamatban. A bíróság az ügyben 7. sorszám alatt hozott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez és emberi méltóságához fűződő személyiségi jogát. Kötelezte a bíróság az alperest, hogy 5 napon belül távolítsa el a képet a portáljáról és fizessen meg a felperesnek 300.000,- forint nemvagyoni kártérítést. Ezen kívül jogkövetkezményként magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte az alperest.
A 7. sorszám alatti ítélet időközben jogerőre emelkedett.
Az alperes a fentiek szerint jogsértően készített és bemutatott képmást használta fel a 2015. február 1-jén megjelent cikk illusztrálására. Az írás kifejezetten és kizárólagosan a felperes korábbi büntető ügyével foglalkozik. A felperes hetilapnak adott interjúját járja körbe.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát és kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze az alperest a jogsértő fénykép eltávolítására a portál hírportálról, továbbá megfelelő elégtétel adásra is kérte az alperest kötelezni oly módon, hogy a felperesnek címzett magánlevélben kérjen elnézést a felperestől a képmással való visszaélés és az emberi méltósága megsértése miatt. Kérte ezenkívül, hogy a bíróság kötelezze 500.000,- forint sérelemdíj megfizetésére az alperest, annak 2005. február 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetése mellett. Kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perköltség megfizetésére.
Keresete jogcímeként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:51 §-ának (1) bekezdése a) és b), továbbá c) pontját, ezen kívül 2:52 §-át és 6:48 §-át jelölte meg.
Előadta, hogy az alperes a mindenkire nézve kötelező bírósági ítélet rendelkezéseit nem tartotta tiszteletben. A jogsértően készített és nyilvánosságra hozott felperesi képmást a felperes tiltása ellenére nyilvánosságra hozta, ezzel megsértve a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát.
Azáltal, hogy a jogsértő kép egyúttal a felperest a vádlottak padján ábrázolja, az alperes a közléssel a felperes emberi méltósághoz fűződő jogát is megsértette - különös figyelemmel arra, hogy a felperessel szemben lefolyt és jogerősen befejezett büntető eljárás a felperes felmentésével zárult. Az volt az álláspontja, hogy a bírói gyakorlat egységes abban, hogy bűnügyi tudósítás illusztrációjaként még a közszereplést vállaló személy képmása sem hozható annak engedélye nélkül nyilvánosságra, mivel a büntető eljáráslásban gyakorolt magatartás nem közszereplés. Minthogy a felperes kifejezetten megtiltotta a kép készítését és nyilvánosságra hozatalát a bírósági tárgyaláson, a más által készített kép jogellenes, annak alperesi felhasználása ugyancsak jogellenes.
A kereset tárgyánál fogva illetékfeljegyzési joggal érintett.
Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!