A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27039/2013/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KAPCSOLATTARTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 78. §, 82. §, 83. §, 206. §, 339. §, 340. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 3. §, 5. §, 15. §, 22. §, 50. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 28. §] Bíró: Sipos Balázs

A bíróság a dr. Halmos Ügyvédi Iroda (fél címe 1 szám; ügyintéző: dr. Halmos Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe. szám alatti lakos) I.r., valamint a I.rendű felperes neve (... szám alatti lakos) II.r. felpereseknek - a dr. Leposa Marianna ügyvéd (fél címe 3. szám) által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 2. szám alatti lakos) beavatkozó által támogatott, a dr. Livják-Rozoga Veronika jogtanácsos által képviselt ... (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen - kapcsolattartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek és a beavatkozónak 10.000,- (tízezer) - 10.000,- (tízezer) forint perköltséget.

Egyetemlegesen kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak az illetékes adóhatóság külön felhívására a felhívásban közölt módon és számlára 30.000,- (harmincezer) forint feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek ... Megyei Jogú Város Gyámhivatalától kérték ... nevű unokájukkal való kapcsolattartás szabályozását arra figyelemmel, hogy az unokájuk édesanyja, a felperesek leánya, 2007. évben elhunyt, volt házastársával, unokái édesapjával pedig a kapcsolatuk megromlott.

A gyámhivatal a felperesek és az apa között megkísérelte egyezség létrehozását, egyezség azonban nem jött létre. A megegyezés érdekében a felek részt vettek mediációs eljárásban, melyre figyelemmel az eljárást az elsőfokú hatóság négy hónap időtartamra felfüggesztette.

Az eljárás felfüggesztése alatt az apai nagyszülők is kérelmet terjesztettek elő, melyben az unokájukkal történő kapcsolattartás szabályozását kérték oly módon, hogy páros hétvégeken szombaton 9.00 órától - 18.00 óráig, a kettős ünnepek másnapján, valamint nyaranta kétszer egy hetet tölthessenek együtt. A felperesek ezzel szemben kéthetente péntek délután 18.00 órától - vasárnap 18.00 óráig történő időtartamban kérték a folyamatos kapcsolattartást, míg az időszakos kapcsolattartást a kettős ünnepek másnapján, iskolai szünetek fele idejében kérték megállapítani.

Az eljárás során az apai nagyszülők annyiban módosították a kérelmüket, hogy páros hétvégeken vasárnap szeretnék a kislánnyal a kapcsolatot tartani, figyelemmel arra, hogy az apa a szombatot ajánlotta az anyai nagyszülőknek azzal, hogy a kétnapos ünnepek esetében úgy változtatták meg a kérelmüket még, hogy azt éves váltásban megosztanák az anyai nagyszülőkkel.

Az elsőfokú hatóság az apai nagyszülők és a felperesek által indított gyámhatósági ügyek egyesítése mellett 2012.07.31. napján meghozta a .... számú határozatát, amelyben a felperesek, mint anyai nagyszülők unokájukkal való kapcsolattartását akként szabályozta, hogy a folyamatos kapcsolattartás minden páros hétvégén szombat délelőtt 9.00 órától - szombat délután 18.00 óráig tart, míg az időszakos kapcsolattartás páros évben húsvét és karácsony másnapján reggel 9.00 órától - délután 18.00 óráig, páratlan évben, pünkösd másnapján reggel 9.00 órától délután 18.00 óráig tart. Páros évben az óvodai, majd iskolai tavaszi, őszi és téli szünet második fele, a kezdőnap 9.00 órától - a zárónap 18.00 óráig. Páratlan évben a tavaszi szünet első fele, az őszi és a téli szünet második fele a kezdőnap reggel 9.00 órától - a zárónap 18.00 óráig. A nyári szünidőben az anyai nagyszülői kapcsolattartás kétszer egy hét, amelyben a felek minden évben legkésőbb május 31. napjáig megegyeznek. Megegyezés hiányában a nyári kapcsolattartás július 20. napján reggel 9.00 órától - július 27. napján délután 18.00 óráig, augusztus 20. napján reggel 9.00 órától - augusztus 27. napján délután 18.00 óráig tart. A gyermek át-, és visszaadásának helyét is megjelölte a határozat, amellett, hogy rendelkezett a kapcsolattartás pótlásáról is, valamint az egyesített ügyekben az apai nagyszülők kapcsolattartását is szabályozta minden páros hétvégén vasárnap délelőtt 9.00 órától - vasárnap délután 18.00 óráig tartó időszakban, míg az időszakos kapcsolattartásról is akként rendelkezett, hogy páros évben pünkösd másnapján reggel 9.00 órától - délután 18.00 óráig, páratlan évben húsvét és karácsony másnapján reggel 9.00 órától - délután 18.00 óráig tart.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes 2012.08.21. napján meghozott .... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperesek keresetükben a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát indítványozták. Álláspontjuk szerint a jogerős határozatot hozó alperes nem vette figyelembe, hogy az apai nagyszülők kapcsolattartás iránti kérelmüket visszaélésszerűen igényelték, mivel kizárólag azért terjesztettek elő ilyen kérelmet, hogy korlátozzák a felperesek, mint anyai nagyszülők kapcsolattartási lehetőségét. A határozat nem vette figyelembe azt, hogy az unoka kettő éves volt, amikor a felperesek gyermeke, az édesanya meghalt, így az édesanyjuk hiányát a felperesek tudnák pótolni, az emlékét ők lennének képesek a gyermekben megőrizni, ápolni. Álláspontjuk szerint mivel a gyermek ...ben jár iskolába, állandó bejelentett lakcíme is ...ben van, ahol az apai nagyszülők is laknak, arra a címre van a gyermek bejelentve, ezért az apai nagyszülők kapcsolattartása, az az iránti kérelem előterjesztése kizárólag a felperesek jogának a csorbítása, a kapcsolattartás lehetőségének a szűkítése miatt került előterjesztésre, mely megvalósította a joggal való visszaélést.

Eljárási szabálysértésként hivatkoztak arra, hogy az apai nagyszülői kapcsolattartás szabályozása iránt indult eljárásról az elsőfokú határozat kézhezvételét megelőzően nem volt tudomásuk, arról értesítést nem kaptak, arra nyilatkozatot nem tehettek, így az elsőfokú hatóság megsértette a Ket. 1. § (2) bekezdésében előírt együttműködési, valamint a (3) bekezdésben, valamint az 5. §-ban és a 22. § (3) bekezdésben foglaltakat. Az eljárások egyesítésének és tovább folytatásának elrendelésével az elsőfokú hatóság a felperesek álláspontja szerint megsértette a Ket. 1. § (2) bekezdését, miután tájékoztatnia kellett volna a felpereseket, mint anyai nagyszülőket arról, hogy az apai nagyszülők is kapcsolattartás szabályozását kívánják, mivel erre bizonyítási indítványt tehettek volna, illetve nyilatkozatot, erre azonban nem volt lehetőségük. Álláspontjuk szerint azzal, hogy a felperesek az apai nagyszülők által benyújtott kérelemről nem értesültek, jelentős hátrány érte őket.

A felperesek álláspontja szerint az alperes megsértette a Ket. 3. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés b) pontját, valamint 50. § (1) bekezdését, a tényállást nem tárta fel. Amennyiben pedig feltárta volna a tényállást, úgy figyelemmel kellett volna lenniük arra, hogy az apai nagyszülők ténylegesen mennyi időt töltenek az unokájukkal, s ebből kifolyólag indokoltan különbséget tehettek volna a két nagyszülői oldal kérelmei között.