A Kúria Kfv.37333/2013/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 28. §, 29. §] Bírók: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi, Fekete Ildikó, Kárpáti Zoltán

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.333/2013/7.szám

A Kúria a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda ügyintéző ügyvéd: dr. Halmos Péter) által képviselt I. rendű, valamint II. rendű felpereseknek a dr. Livják-Rozoga Veronika jogtanácsos által képviselt Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala alperes elleni közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, mely perbe dr. Leposa Marianna ügyvéd által képviselt beavatkozó az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.039/2013/4. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.039/2013/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesi beavatkozónak 30.000 forint (Harmincezer forint) felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a Kúria a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak külön felhívása 70.000 forint (Hetvenezer forint) felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperesek Pécs Megyei Jogú Város Gyámhivatalától kérték nevű unokájukkal való kapcsolattartás szabályozását arra figyelemmel, hogy az unokájuk édesanyja, a felperesek lánya 2007. évben elhunyt, volt házastársával, unokái édesapjával pedig a kapcsolatuk megromlott. Kérelmükben a folyamatos kapcsolattartást kéthetente péntek délután 18 órától - vasárnap 18 óráig kérték szabályozni és kérelmet terjesztettek elő az időszakos kapcsolattartásra vonatkozóan is. A gyámhivatal megkísérelte a felek és az apa közötti egyezség létrehozását, amelyre azonban nem került sor, a megegyezés érdekében a felek mediációs eljárásban is részt vettek, melyre tekintettel az elsőfokú hatóság az eljárást felfüggesztette. Az eljárás felfüggesztése alatt az apai nagyszülők is terjesztettek elő kérelmet kapcsolattartás szabályozására oly módon, hogy páros hétvégéken szombaton 9 órától - 18 óráig láthassák a gyermeket, valamint az időszakos kapcsolattartás szabályozását is kérték. Az eljárás során az apai nagyszülők annyiban módosították kérelmüket, hogy a folyamatos kapcsolattartást páros hétvégéken vasárnap kérték szabályozni.

Az elsőfokú hatóság az ügyeket egyesítette, 13-13/1839-20/2012. számú határozatában az anyai nagyszülők unokájukkal való kapcsolattartását akként szabályozta, hogy folyamatos kapcsolattartás körében minden páros hétvégén szombaton 9 órától - szombat délután 18 óráig tart a kapcsolattartás és szabályozta az időszakos kapcsolattartást is. Az apai nagyszülők tekintetében a kapcsolattartást úgy szabályozta, hogy minden páros hétvégén vasárnap délelőtt 9 órától - vasárnap délután 18 óráig tartó időtartamban rendelkezett, továbbá rendezte az időszakos kapcsolattartást is.

A felperesek fellebbezése folytán a Baranya Megyei Kormányhivatal II-C-13/1351-2/2012. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A határozat ellen a felperesek terjesztettek elő kereseti kérelmet, melyben a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy az alperes nem vette figyelembe, hogy az apai nagyszülők kapcsolattartás iránti kérelmüket visszaélésszerűen igényelték. Eljárási szabálysértésként hivatkoztak arra, hogy a kérelem előterjesztéséről az elsőfokú határozat kézhezvételét megelőzően nem volt tudomásuk, arról értesítést nem kaptak, így a hatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1. § (2) bekezdésében, (3) bekezdésében, 5. §-ában, 22. § (3) bekezdésében foglaltakat. Megsértette továbbá az alperes a Ket. 50. § (1) bekezdését, a tényállást nem tárta fel. Amennyiben a tényállást feltárta volna, úgy figyelemmel kellett volna lennie arra, hogy az apai nagyszülők ténylegesen mennyi időt töltenek az unokájukkal, így indokolt különbséget tehetett volna a két nagyszülői oldal kérelmei között.

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek keresetét elutasította. Hivatkozott a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) számú Korm.rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 28. § (1), 29. § (1) bekezdésére, a Ket. 15. § (1) bekezdésére. Megállapította, hogy a felperesek a perbeli eljárásban ügyfélként szerepeltek. Ugyanakkor az apai nagyszülők is szintén ügyfélként kérhették a kapcsolattartás rendezését. Megállapította, hogy a felperesek az általuk indított eljárásban minősülnek kizárólag ügyfélnek, kereshetőségi joguk is kizárólag azzal kapcsolatban lehet, tehát a határozat azon részét vitathatják, amely a felperesek unokájukkal való kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az apai nagyszülők kapcsolattartásával összefüggésben kereshetőségi joguk a felpereseknek nincs, annak szűkítését nem kérhetik. A határozatban a két nagyszülőpár az ügyek egyesítése folytán szerepelt, a két nagyszülőpár kapcsolattartási joga egymástól független. A kapcsolattartást a Gyer. rendelkezései értelmében a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek és a felek személyes körülményei alapján kell rendezni. Az apai nagyszülők tudomásul vették a jogerős határozatot, így kizárólag a felpereseket érintő rendelkezéseit vizsgálta a bíróság. Hivatkozott arra, hogy a gyermek édesapját és nevelő anyját havi két teljes hétvége megilleti, ezért helytállóan rendelkezett az elsőfokú hatóság úgy, hogy kéthetente a hétvégéből egy napot kell biztosítani a felpereseknek és az apai nagyszülőknek. A felperesek kérelme nem volt teljesíthető, mert minden második hétvégén péntektől - vasárnapig terjedő kapcsolattartásra a kialakult gyakorlat szerint a különélő szülő lehet jogosult. Az apai nagyszülőkkel történő kapcsolattartás nem bővebb, mint a felpereseké. A gyermek bejelentett lakóhelyével kapcsolatban pedig megállapította, hogy a gyermek tényleges lakóhelye továbbra is az apa lakóhelye Pécs, a gyermek csak iskolába jár .

Megállapította, hogy az ügyek egyesítése folytán a gyámhatóságot tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. A felpereseknek nem volt jogi lehetőségük a másik nagyszülői kapcsolattartás kérdésében állást foglalni és bizonyítási indítványt tenni, abban az eljárásban ugyanis nem ők voltak az ellenérdekű felek, hanem a gyermeket nevelő beavatkozók, csak úgy mint a felperes által indított eljárásban.

A jogerős ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérték, hivatkozva a Pp. 206. § (1) bekezdésben foglaltak megsértésére.