A Miskolci Törvényszék P.21322/2013/98. számú határozata kártérítés tárgyában.

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék P.21322/2013/98.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20804/2017/6.

***********

A törvényszék az ügyvédi iroda által képviselt felperesnek - az ügyvédi iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - melybe alperes pernyertessége érdekében az ügyvéd által képviselt biztosító zrt. beavatkozott - meghozta az alábbi

k ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik felperes irányába mindazzal összefüggésben felperesnek okozott kárért, hogy az alperes jogelődje a felperesen 2007. június hó 26. napján elvégzett epehólyag eltávolító műtét során a felperes jobb- és bal oldali májvezetékét, valamint a közös epevezetékét átvágta.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ítélőtáblához címzett, de a törvényszéken írásban, öt egyező példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a fellebbező fél a fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezési ellenkérelmében, illetve csatlakozó fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti. A bíróság tájékoztatja a feleket arról is, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása is kérhető.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben e fél a jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) a bíróság hivatalból elutasítja. Tájékoztatja a bíróság a feleket arról is, hogy amennyiben jogi képviselő meghatalmazását a jövedelmi és vagyoni viszonyaik nem teszik lehetővé, pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelemmel fordulhatnak a lakóhelyük szerint illetékes igazságügyi hivatalhoz.

I n d o k o l á s:

A törvényszék felperes keresetlevele és mellékletei, alperes és alperesi beavatkozó ellenkérelme, a törvényszék iratai, felperes személyes előadása, felek perben tett nyilatkozatai, a tanúk vallomása, a szakértői intézet szakértőinek véleménye és szakértői véleményének kiegészítései, az orvosszakértők tárgyaláson tett szakértői nyilatkozatai, a becsatolt orvosi dokumentáció, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes epehólyag-kövesség diagnózisa miatt vett igénybe egészségügyi ellátást az alperes jogelődjénél. A felperesen 2007. év június hó 26. napján epekövesség miatt epehólyag-eltávolító műtétet terveztek végezni. Az epehólyag eltávolító műtét lényege az epehólyag kivétele és az epehólyagból kimenő vezetéknek a lekötése lett volna.

A műtétet megelőző kivizsgálás megtörtént, ultrahang-vizsgálatot is végeztek, és felperesnél olyan anatómiai rendellenesség, pl. epeúti szűkület vagy összenövés, amely a műtéttechnika megválasztása során az alperesi ellátókat korlátozta volna, nem került látótérbe. A műtét laparoszkópos technikával volt tervezve, ennek ellenjavallata a műtétet megelőzően nem merült fel.

A műtétet megelőzően (a műtét napján) a felperest az egészségügyi szolgáltató részéről eljáró orvos tájékoztatta a műtét lényegéről, és a szóba jöhető, leggyakoribb lehetséges szövődményekről, ideértve az epeutak sérülését is. A végül bekövetkezett többszöri epeút-átvágás nem szerepelt a feltüntetett kockázatok között.

A laparoszkópos műtét során az operáló orvos nem azonosította az egyes epeutakat, illetőleg nem került kipreparálásra az epeutak összessége, így anatómiailag nem sikerült elkülöníteni az egyes képleteket. Szakmai mulasztást követett el azzal, hogy a laparoszkópos műtéti eljárás során, amikor észlelte, hogy valamilyen probléma van, illetőleg hogy nem sikerült az anatómiai képleteket megfelelően elkülöníteni, akkor nem alkalmazott kontrasztanyagos feltöltést annak érdekében, hogy kiderítsék, hogy pontosan mely képletek hol helyezkednek el.

A laparoszkópos műtéti eljárás során az operatőr - feltehetően az epehólyagból kimenő vezeték lekötés érdekében eszközölt meghúzása közben, amikor a húzás eredményeként az egyes vezetékek közel kerültek egymáshoz - átvágta a felperes jobb- és bal oldali májvezetékét (még a közös májvezetékké egyesülést megelőzően), valamit a közös májvezeték után következő közös epevezetéket is.

Amikor az operatőr látta, hogy nem tudja uralni a helyzetet, akkor nyitott hasi műtétre tért át. A nyitott hasi műtétre áttérést követően végeztek kontrasztanyagos feltöltést, azonban az epe visszaáramlásáról ebből adat nem volt nyerhető, az orvosok megelégedtek azzal, hogy a varratsoron nem lépett ki az epe, és elfogadták azt a tényt, hogy nem ürül a bél felé. Ténylegesen visszaáramlás történt a máj irányába. A nyitott hasi műtét során a korábban kialakult helyzetből eredően alsó bélszakasz epevezetékbe történő beszájaztatására került sor, mely kényszermegoldás volt. Az ilyen típusú műtétek lehetséges szövődményeinek körébe nem tartozik a fent részletezett vezetékek átvágása, ez szakmai hibaként értékelhető.

Ezt követően nem szűnő panaszai miatt alperesi jogelődnél osztályon kezelték (2007. augusztus 3-18., epeút-tágulatot írtak le). A felperesen - a műtéti úton kényszerből végrehajtott szájaztatás szűkülete, valamint kialakult gyulladások, elzáródások miatt - a budapesti Semmelweis Egyetemi Klinikán mintegy fél év elteltével, 2008. január hó 7. napján, 2008. szeptember hó 28. napján, 2009. augusztus hó 2. napján és 2009. november hó 3. napján végeztek további, döntően korrekciós műtéteket. A műtétek célja minden esetben az epe elvezetésének megoldása volt, epeút becsövezéssel, utóbb külső elvezetéssel. E műtétek elvégzése a rendelkezésre álló peradatok alapján megállapíthatóan nem történt késedelmesen.

A fent részletezett kényszermegoldás az epeutak felülfertőződésének, illetve a nyomásviszonyok megváltozását eredményezi, és megteremti az epeutak kötőszövetes átalakulásának a lehetőségét. Ezzel összefüggésben úgynevezett biliális cirrhózis alakult ki a felperesnél, amely epeúti eredetű májzsugorodást jelent. Ezzel oksági összefüggésben a felperes jobb oldali májlebenyét, ami a máj állományának mintegy kétharmadát alkotja, 2016. év októberében el kellett távolítani. A megmaradó máj a normál napi funkció ellátására alkalmas, azonban ha bármilyen megterhelés éri, így például gyógyszerszedés huzamosabb ideig, azt már nem képes leküzdeni. A felperes jelenleg közvetett életveszélyes állapotban van, életkilátásai kimondottan rosszak, májtranszplantáció nélkül ez az állapot bizonyosan a halálához vezet. A folyamat visszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan.

A felperes keresetében az alperessel szemben kártérítési igényt támasztott, egyrészt 10.000.000.- forint nem vagyoni kártérítési igényt, valamint a keresetben részletezett vagyoni károk megtérítését is kérte az alperestől. Hivatkozott arra, hogy az alperes jogelődje szakmai szabályszegést követett el azzal, hogy átvágta a májvezetékeket, illetve az epevezetéket és ezzel oksági összefüggésben felperesnél jelentős egészségromlás következett be. Sérelmezte a tájékoztatási kötelezettség megsértését.