A Budapest Környéki Törvényszék K.26572/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 134. §, 143. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Laudon Beáta

A PEST MEGYEI BÍRÓSÁG

1.K.26.572/2009/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság dr. Friedrich Katalin ügyvéd (2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 96. I/106.) által képviselt ... felperesnek, Erdélyiné dr. Tóth Szilvia jogtanácsos által képviselt APEH Központi Hivatal Hatósági Főosztály (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) alperes ellen,

adómérséklés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A megyei bíróság az alperes 2008. december 23. napján kelt 4007170043 iktatószámú (ügyszám: 9437906897) határozatát az elsőfokú, 2008. október 13. napján kelt 8556958233 iktatószámú (ügyszám: 4288289919) határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

A megyei bíróság költség megállapítását mellőzi.

Az eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A megyei bíróság a felperes keresete, az alperesi ellenkérelem, és iratok, valamint a felperesi ügyvezető személyes meghallgatása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes az elsőfokú adóhatósághoz intézett beadványával 7.561.950,-Ft késedelmi pótlék tartozás elengedését kérte, egyidejűleg részletfizetési kedvezmény engedélyezésére is irányult a kérelme.

Az elsőfokú adóhatóság hivatkozott számú határozatával a kérelmet elutasította.

Az alperes a rendelkező részben hivatkozott számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.tv. 134.§ (3) bekezdésére, mely szerint az adóhatóság a pótlék tartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti, elengedheti, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A határozatában alperes részletezi a 2005-2008-as évre megállapítható árbevételeket és a mérleg szerinti eredményt, illetve veszteséget. A részletezett adatokból azt a következtetést vonja le, hogy a társaság gazdálkodási tevékenysége számviteli gazdasági szempontból ellehetetlenültnek minősül, a tartozás mérséklése csökkentené ugyan a társaság kötelezettségeit, de a gazdálkodás színvonalának minőségén, a társaság vagyoni helyzetének megítélhetőségén nem változtatna. Arra is utal a határozat, hogy az adatok és adófolyószámla összevetése alapján az is megállapítható, hogy a társaság tevékenységét a vizsgált 3-4 évben gyakorlatilag az adóhatóság finanszírozta, figyelemmel a késedelmi pótlék tartozás egy részének időközbeni elévülésére. Utalt határozatában az alperesi hatóság arra is, hogy a felperesi ügyvezető a tartozás megfizetésének biztosítékaként egy üzemcsarnokot - 18.790.000,-Ft 2001-es becsértéken -, valamint hozzávetőlegesen 10.000.000,-Ft értékben gépeket ajánlott fel. Megállapítja tényként, hogy ez az eszközállomány valóban éppen fedezetet nyújt a tartozásra, a fedezet megléte azonban csak az adózó véleménye szerinti forgalmi értéken igaz. A 2008.március 31-i összes eszközérték csupán 20.378.000,-Ft. Az alperes maga is akként foglal állást, hogy a késedelmi pótlék mérséklése a nyereséges gazdálkodás feltételeit önmagában nem teremtené meg. A fizetési nehézség tartós, a tevékenység eredményeként és a társaság vagyonából a részletek megfizetése sem valószínűsíthető, ezért egyik kérelem sem teljesíthető.

Felperesi képviselő a határozat felülvizsgálatát kérte, a jogerős alperesi határozat álláspontja szerint jogszabálysértő. Felhívja maga is a határozatban megjelölt Art. 134.§ (3) bekezdését és utal emellett a Pp. 339/B.§-ra, mely szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha a tényállás kellő mértékben fel lett tárva, az eljárási jogszabályok betartva, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is kitűnik.

Felperesi kereset álláspontja szerint a közigazgatási szerv a mérlegelés jogkörében nem járt el jogszerűen, ebből pedig az következik, hogy határozata jogszabálysértő. Felperes a helyi rendkívül rossz munkakörülményekkel küzdő városban sok embernek ad munkát és fizetést, a folyó adófizetési kötelezettségeinek is eleget tesz, várhatóan nagy megrendelésekre számíthat, ezen terheket továbbra is képes vállalni és az alperesi hatóság által sem vitatottan egy mérsékelt összegű felhalmozódott adótartozást is rendezni tudna.

Felperesi képviselő költség megállapítását nem kérte.

Alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartotta határozatában, nyilatkozatában kifejtett álláspontját. Utal arra, hogy a határozata mérséklés tárgyában is intézkedést tartalmaz, e vonatkozásban azonban a kereseti kérelem elbírálására a bíróságnak nincs hatásköre. Hivatkozik az ellenkérelem arra is, hogy a felperes elengedés iránti kérelmét az Art. 134.§ (3) bekezdés alapján kellett megvizsgálni. Ennek a kérelemnek az elbírálása a felperes gazdálkodásának vizsgálata alapján volt lehetséges. Megismétli a határozatában már elfogadott azon álláspontját, hogy a felperes gazdálkodási tevékenysége már ellehetetlenültnek minősül. Vitatja azt a felperesi kereseti állítást, hogy a tényállást ne tárta volna fel kellően, több éves időszak vonatkozásában a mérleg adatok alapján vizsgálta a felperes gazdálkodását. Levont következtetéseit e vizsgálat eredményére alapította. A munkalehetőség biztosításával kapcsolatban alperesi álláspont az, hogy ezt nem tudja felperes javára értékelni, miután egyrészt más módon nem is tudná a tevékenységét ellátni, minthogy munkalehetőséget biztosítson, illetve munkavállalókat foglalkoztasson, másrészt pedig a meg nem fizetett adókötelezettség összegével tulajdonképpen felperes tevékenységét az állam finanszírozza. Ez pedig nem eleme az állam adópolitikájának. A maga részéről nem lehet a felperesi előadást a jogkövető magatartás vonatkozásában sem elfogadni, hiszen éppen hogy nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, de e körülményt, mint utal erre alperesi ellenkérelem, adó mérséklési eljárásban az adózó hátrányára nem lehet értékelni, és erre nem is került sor.