A Szegedi Ítélőtábla Bf.446/2018/14. számú határozata kábítószer birtoklásának bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 168. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 11. §, 35. §, 80. §, 92. §, 178. §, 459. §, 461. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 10. §, 167. §, 184. §, 561. §, 590. §, 591. §, 592. §, 593. §, 594. §, 604. §, 605. §, 606. §, 615. §, 868. §, 870. §] Bírók: Hegedűs István, Joó Attila, Katona Dorottya

Szegedi Ítélőtábla

Bf.IV.446/2018/14.

A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden, 2018. október 30. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t:

A kábítószer birtoklásának bűntette miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék 2018. május 3. napján kihirdetett 2.B.345/2017/26. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A 2018. május 3. napja óta ismételten előzetes fogvatartásban lévő vádlott neve vádlott terhére megállapított bűncselekményt a Btk. 178. § (1) bekezdés 1. fordulat és (2) bekezdés b) pontja szerint minősíti.

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 6 (hat) év 6 (hat) hónapra enyhíti.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli a vádlott által 2018. május 3. napjától 2018. október 30. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt.

Megállapítja, hogy a vádlott tényleges tartózkodási helye: Büntetés-végrehajtási Intézet neve

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a 2016. július 26. napjától őrizetben, majd 2016. július 28. napjától 2017. január 23. napjáig előzetes letartóztatásban volt vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklásának bűntettében (Btk. 178. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pont) és ezért őt tíz év szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította a vádlott által 2016. július 26. napjától 2017. január 23. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kettőharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottat 1.164.560,- forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ítélet kihirdetését követően ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor:

Az ügyész a vádlott terhére, elsődlegesen a bűncselekmény kábítószer kereskedelem bűntettének kísérleteként történő minősítése, másodlagosan a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében.

A vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése érdekében.

Az ügyész írásban indokolt fellebbezésében a bejelentett fellebbezés irányát megváltoztatta, azt a vádlott javára tartotta fenn, enyhébb, a Btk. 178. § (1) bekezdés 1. fordulatában meghatározott és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklás bűntetteként történő minősítés és a szabadságvesztés büntetés tartamának enyhítése érdekében.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a vádlott javára bejelentett ügyészi fellebbezést változatlanul fenntartotta. Átiratában kifejtette azon álláspontját, mely szerint az elsőfokú bíróság helytállóan a vádlott cselekményét kábítószer birtoklásként értékelte, tévedett azonban, amikor arra a következtetésre jutott, hogy az élő növény egyedek becsült THC tartalmát, összesíteni kell a szárított növény THC tartalmával és így kell meghatározni, hogy a vádlott milyen mennyiségű kábítószerre követte el a bűncselekményt. Hivatkozott e körben a BH2017. 318. számú eseti döntésre, mely szerint kábítószer termesztés esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt, azaz csak a növényi tövek száma alapján lehet minősíteni a vádlott cselekményét. Ebből adódóan álláspontja szerint a vádlott a Btk. 178. § (1) bekezdés 1. fordulatában meghatározott és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettét valósította meg. Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszék ítéletét változtassa meg akként, hogy a vádlott cselekményét a fentiek szerint minősítse, a kiszabott szabadságvesztés tartamát enyhítse, egyebekben azt hagyja helyben.

A vádlott védője írásban előterjesztett fellebbezésében és a fellebbezési nyilvános ülésen tartott perbeszédében fellebbezését fenntartotta, de az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozatlanságára történő hivatkozással indítványozta az ügyben tárgyalás tartását, ott bizonyítás felvételét, a vádlott ismételt kihallgatását, vallomása alapján az ítélet tényállásának kiegészítését és helyesbítését akként, hogy a vádlott nem vett részt a magok beszerzésében, ültetésében, a növény termesztését nem a vádlott kezdte el, csupán bekapcsolódott a más által már folytatott tevékenységbe, a növénytermesztéshez szükséges anyagokat nem a vádlott szerezte be, a szüretelésben nem vett részt, csak a növény tisztításában és szárításában. Álláspontja szerint továbbá téves az az ítéleti megállapítás, hogy a magról kelt növényeket a vádlott gondozta, majd kiültette, mert ezen növények magját azonnal a későbbi növekedési helyre kell kihelyezni. Indítványozta még további enyhítő körülmények értékelését és összességében a bűncselekmény ügyészi álláspont szerinti minősítése mellett, a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának jelentős enyhítését, továbbá a vádlott megromlott egészségi állapotára tekintettel eggyel enyhébb végrehajtási fokozat, börtön alkalmazását.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség nyilvános ülésen kifejtett álláspontja szerint az ítélet tényállása a fő kérdések tekintetében megalapozott, a vádlott vallomása nem új bizonyíték, ezért a védelem által előterjesztett bizonyítási indítvány elutasítását tartotta indokoltnak.

A bűncselekmény enyhébb minősítése és a kiszabott büntetés tartamának enyhítése érdekében bejelentett fellebbezések alaposak, a főügyészi átiratban foglaltak helytállóak.

A Szegedi Ítélőtábla a 2018. július 1. napjától hatályos, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 868. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a másodfokú felülbírálatkor hatályban lévő törvény szerint járt el.

A hivatkozott törvényi rendelkezés szerint a Be. 868-876. §-ában meghatározott eltérésekkel a hatálybalépéskor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell a Be. rendelkezéseit. A Be. 870. § (1) bekezdése alapján az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt e törvény másként szabályozza.

Jelen ügyben - a 2018. július 1. napját megelőzően bejelentett - fellebbezések bejelentésére a vádlott javára, a bűncselekmény enyhébb minősítése és a kiszabott büntetés enyhítés érdekében került sor, ezért a Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt, a Be. 590. § (1) és (2) bekezdései alapján teljes terjedelmében felülbírálta.