BH 2017.10.318 Kábítószer-termesztés esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani a mennyiségi értékhatárt [Btk. 178. §, 461. § (2) bek.].

[1] A törvényszék a 2016. április 4-én meghozott és kihirdetett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki kábítószer birtoklása bűntettében [Btk. 178. § (1) bek., (2) bek. b) pont].

[2] Ezért őt 4 év 6 hónap szabadságvesztésre, és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben a terhelttel szemben 790 000 forint vagyonelkobzást rendelt el.

[3] A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. A házi őrizetben és előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Kimondta, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad része kiállását követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[4] Rendelkezett a büntetőeljárás során lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költség viseléséről.

[5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a terhelt terhére súlyosítás érdekében, míg a terhelt és védője a cselekmény minősítésének változtatása okán enyhítés és a vagyonelkobzás mellőzése céljából éltek fellebbezéssel.

[6] Az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2016. szeptember 7-én tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta: a terhelttel szemben elrendelt vagyonelkobzást mellőzte. A bűnjelekre vonatkozó rendelkezéseket pontosította, illetve pótolta. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[7] Az irányadó tényállás szerint a terhelt 2014. évben a tartózkodási helyéül szolgáló lakás szomszédságában lévő lakást is bérelte, amely ingatlanban 2014 januárjától kezdődően 2014. december 23. napjáig marihuána növényt termesztett. Ezen időszak alatt legalább két alkalommal a termést leszüretelte és abból származó kábítószert cigaretta formájában fogyasztotta.

[8] A 2014. december 23-át megelőző időszak utolsó - néhány héttel korábbi - aratásának tőszáma legalább 50 volt, míg 2014. december 23-án 75 tő volt az utolsó termesztési ciklus eredménye. A 75 tő közül 48 tő volt kifejlett növény.

[9] A terhelt által termesztett növények a marihuánára jellemző kannabinoid vegyületeket - köztük delta-9-THC-t - tartalmaznak, amely az 1965. évi 4. tvr.-rel kihirdetett Egységes Kábítószer Egyezmény I. Jegyzékére figyelemmel, a Btk. 459. § (1) bekezdésének 18. a) pontja értelmében kábítószernek minősül.

[10] A 2014. december 23-án lefoglalt 48 kifejlett marihuána növény totál-THC-tartalma mintegy 305 grammra becsülhető, amely meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 2,5-szerese, de nem éri el a különösen jelentős mennyiség alsó határát, annak mintegy 25%-a.

[11] A nyomozás során a házkutatás alkalmával önként 790 000 forintot adott elő a nyomozó hatóság részére a terhelt élettársa. A kérdéses összeg a terhelt élettársától került lefoglalásra, elsődlegesen birtokban hagyással, majd másodlagosan a tőle lefoglalt összeget letéti számlára a nyomozó hatóság befizette. Az így lefoglalt összeg nincs összefüggésben a terhelt által megvalósított bűncselekménnyel.

[12] Nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a terhelt a megtermelt kábítószert bárkinek is eladásra felkínálta vagy továbbadta volna.

[13] A terhelt maga is kábítószer-fogyasztó, használó személy, a vizeletében kimutatott hatóanyagok jelenléte kannabisz fogyasztására utal, amely kábítószernek minősül.

[14] A jogerős ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapított okból, mert a cselekmény minősítése törvénysértő, és így a bíróságok által alkalmazott büntetés kiszabása a Btk. 80. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt büntetéskiszabási elvekbe ütközik.

[15] A cselekmény törvénysértő minősítését sérelmezte, mely álláspontja szerint kettős indokon alapul. Egyrészt azon, hogy eseti szakértői véleményként fogadták el a bíróságok a botanikus írásbeli és szóbeli nyilatkozatait, míg a másik botanikus ugyanilyen módon tett nyilatkozatait szaktanácsadó, illetve tanú által előterjesztettnek tekintették; nem került sor igazságügyi botanikus szakértő kirendelésére, holott erre lett volna mód.

[16] Másrészt azért is törvénysértő a minősítés, mert a kábítószer-termesztés (birtoklás) esetén kizárólag a növényi egyedek száma alapján kell megállapítani, hogy csekély mennyiségűnek, jelentős mennyiségűnek, vagy különösen jelentős mennyiségűnek minősül-e a kannabisz, és figyelmen kívül kell hagyni az ugyanazon növények hatóanyag-tartalmát. Ebből következően kétséget kizáró bizonyossággal az állapítható meg, hogy a 2014. december 23-án a lakásban 48 tő kifejlett kannabisz indica növény került lefoglalásra, amelyekben lévő totál-THC becsült mennyisége 305 gramm, "ez pedig meghaladja a csekély mennyiség felső határát (120 gramm), de nem éri el el a különösen jelentős mennyiség alsó határát (1200 gramm)". Ugyanakkor a szemlejegyzőkönyv szerint 48 tő kifejlett kannabisz növény került lefoglalásra, valamint 27 tő palánta. Miután a palánták vonatkozásában nem történt reprezentatív minta vétele, és azokról a helyszíni szemlén - a kötelező előírás ellenére - szakértő nem nyilatkozott, így nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal, hogy a növények már önálló fejlődésnek indultak-e. Ugyanígy nem állapítható meg kétséget kizáró bizonyossággal az sem, hogy korábban volt-e, ha igen hány alkalommal, és alkalmanként hány egyedet érintően aratás, ezért ezek tőszáma nem is becsülhető meg. Ebből következően annyi bizonyított kétséget kizáróan, hogy a terhelt a csekély mennyiséget meghaladó tőszámú, de a jelentős mennyiséget bizonyítottan el nem érő kannabiszt termesztett.

[17] Mindezekre tekintettel az indítványozó elsősorban a bíróságok határozatainak megváltoztatását, a cselekmény termesztéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettének [Btk. 178. § (1) bek.] minősítését (tekintettel arra, hogy a termesztett növények tőszáma bizonyíthatóan meghaladta az 5 tövet, de nem volt több 100 tőnél), lényegesen enyhébb büntetés kiszabást; másodsorban az első- és másodfokú ítéletek hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta igazságügyi botanikus szakértő kirendelése mellett.

[18] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. Az átiratában foglaltak szerint az indítványnak azok a részei, amelyek a tényállás megalapozottságát, a bizonyítékok mikénti értékelését, erre alapozottan a cselekmény minősítését kifogásolják, törvényben kizártak. Ugyanakkor az alapügyben megállapított tényálláshoz képest a terhelt bűnösségének megállapítását, és cselekményének minősítését törvényesnek, ekként a minősítés támadását alaptalannak ítélte meg. Megjegyezte, hogy a terhelttel szemben kiszabott büntetés a védő által megállapítani indítványozott - egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett - minősítés mellett is törvényesen kiszabható, ezért a kiszabott büntetés azon minősítés esetén se lenne törvénysértő.

[19] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.