A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.34312/2015/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §, 20. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 92. §] Bíró: Oláh Zsolt

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

14.K.34.312/2015/4.

A bíróság a dr. Polgár István (cím) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) , dr. Illés László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (alperes címe) alperes ellen, adóügyben hozott határozat (hiv. szám: 3144735881) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget.

A felperes viseli a 43.000 (negyven-háromezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes legfőbb döntéshozó szerve, a társasához közgyűlése a 2007. április 23-án 9/2007. számon hozott határozatában arról döntött, hogy 2007. május 1-től 2008. május 31-ig terjedő időszakban a társasház közös képviseletével kapcsolatos feladatokat az intézőbizottság látja el. Az intézőbizottság elnökének személy 1, tagjainak személy 2 és személy 3, mint a társasházban tulajdonjoggal rendelkező tulajdonostársakat választotta meg, a díjazásukat pedig 125.000,-Ft + áfa/hó összegben állapította meg. A választást követően 2007. augusztus 30-án megállapodás született a felperes, mint megbízó és a személy 1 által képviselt 1 kft, személy 2 és személy 3, mint intézőbizottsági tagok között arra vonatkozóan, hogy az intézőbizottsági elnöki teendőket a személy 1 a 1 kft látja el.

A közgyűlés a 2008. május 20-án meghozott 17/2008. számú határozatával az intézőbizottság megbízatását határozatlan időre meghosszabbította, a Fővárosi Bíróság azonban a határozatot a ... számú ítéletében érvénytelenné nyilvánította. Ezt követően a közgyűlés a 2009. december 17-én meghozott 18/2009. számú határozatával a 2009. december 8-tól ügyvivőként funkcióban lévő intézőbizottság megbízatását meghosszabbította. A 2010. december 13-án tartott megismételt közgyűlés a 16/2010. számú határozatával elfogadta az addigi intézőbizottság lemondását, ezt követően pedig a 17/2010. számú határozatával megválasztotta közös képviselőnek a személy 1 ügyvezető igazgató által képviselt 1 kft-t.

Mindezek alapján a felperes a 1 kft részére 2009. július 31. napjáig havi 228.000,-Ft, a 2009. augusztus 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszakra pedig havi 237.500,-Ft összeget utalt át az általa kibocsátott számlák alapján. A Kft. az általános forgalmi adót az adóhatóság felé bevallotta és befizette.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adóigazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Főosztály Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztálya 1. (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a ... számú megbízólevél alapján 2008. december hónapra, valamint 2009-2010. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok, 2008. december hónapra, valamint 2009. évre vonatkozóan Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok, munkaadói járulék, munkavállalói járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás, illetve 2010. évre vonatkozóan egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék adónemekre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél.

Ennek eredményeként a 2015. május 8-án kelt 3034993579 számú határozatában a felperes terhére a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok adónemben 717.000,-Ft, az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok adónemben 15.000,-Ft, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék adónemben 207.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg, mely összegek teljes egészében adóhiánynak minősülnek. A felperes által személy 1 részére 2009-2010. években kifizetett jövedelem után levonni elmulasztott személyi jövedelem adó összegét 1.085.952,-Ft-ban állapította meg. A fenti összegek után 217.000,-Ft, 5.000,-Ft, illetve 59.000,-Ft adóbírságot szabott ki, valamint 251.000,-Ft, 5.000,-Ft és 73.000,-Ft késedelmi pótlékot, továbbá a személyi jövedelem adónemben a késedelmi pótlék alapot képező 603.000,-Ft után 1.000,-Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A vizsgált adónemekben felperesre vonatkozóan 2008. év 12. hónapra és 2009. év 1-11. hónapokra - elévülésre tekintettel - nem tett megállapítást. Kötelezte a felperest a fent megállapított adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

Az elsőfokú adóhatóság a lefolytatott ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy a társasház képviseletét a 1 kft, mint közös képviselő 2010. december 13-án történt megválasztásáig a társasház intézőbizottsága látta el, melynek az elnöke személy 1 volt. E megállapítását elsősorban arra alapozta, hogy a 2007. április 23-án 9/2007. számon meghozott közgyűlési határozat nevezettet jelöli meg az intézőbizottság elnökeként, de e tényt támasztja alá a társasházról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. (a továbbiakban: Tht.) 27. § (3) bekezdésében foglalt szabályozás is, valamint az intézőbizottság tagjai, személy 3 és személy 2 adóhatósági eljárás során tett nyilatkozata. Az elsőfokú adóhatóság szerint ugyancsak ezt erősíti, hogy a 2009. december 17-én, a 2008. december 11-én és 2010. május 26-án készült közgyűlési jegyzőkönyv-kivonatokban és határozatokban is személy 1 lett intézőbizottsági elnökként feltüntetve. A tárgybeli üggyel párhuzamosan büntetőeljárás is indult. Az elsőfokú hatóság hivatkozott az ezen eljárás keretében beszerzett szakvéleményre, amely álláspontja szerint ugyancsak a fent kifejtetteket támasztja alá. Hangsúlyozta, hogy az ügyben tett megállapításait nem a szakértői véleményben foglaltakra alapozta.

Az elsőfokú hatóság a 2007. augusztus 30-án kelt megállapodással kapcsolatban egyfelől utalt arra, hogy a szóban forgó irat a polgári perrendtartásról szóló 1952 évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 196. § (1) bekezdéséből következően nem minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, másfelől arra, hogy az intéző bizottság tagjainak a megválasztására - a Tht. 28. §-ából következően - kizárólag a közgyűlés jogosult, így személy 1 hiába a 1 kft ügyvezetőjeként írta alá a megállapodást, ennek ellenére nem a társaság, hanem ő minősült az intézőbizottság elnökének.

Az elsőfokú adóhatóság hivatkozott az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 1. § (7), 26. § (1)-(2), 31. § (2) bekezdésére, a személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (a továbbiakban: Szja tv.) 16. § (1)-(3), 18. § (1), 29. § (1)-(3), 30. § (1)-(2) bekezdéseire, 31. §-ára, 46. § (1), 75. § (7) bekezdéseire, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. tv. (Tbj.) 5. § (2), 19. § (1)-(3), 20. § (1), 31. § (3) bekezdéseire és megállapította, hogy a felperes a közös képviselői tevékenység ellátásáért járó díjazást nem a 1 kft, hanem személy 1 tevékenysége után fizette meg, s hogy az intézőbizottsági feladatok teljesítésének ellenértékeként átutalt díjazás teljes egészében személy 1 bevételét képezte. Ezután nevezettnek személyi jövedelem adó fizetési, a felperesnek pedig jövedelem-előleg levonási és járulék fizetési kötelezettsége keletkezett. Mivel ennek a felperes nem tett eleget, ezért az elsőfokú adóhatóság a hivatkozott jogszabályhelyek alapján kötelezte az adókülönbözet és az azután megállapított késedelmi pótlék, valamint az Art. 170. § (1) és 171. § (1) bekezdése alapján kiszabott adóbírság megfizetésére. Ez utóbbi esetében az adózó javára szolgáló körülményként értékelte, hogy nevezett korábban bírságalapot keletkeztető jogszabálysértés miatt nem volt elmarasztalva, erre tekintettel az adóbírság mértékét az adóhiány 30 %-ában határozta meg.