A Kúria Kfv.35381/2016/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 221. §, 275. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 27. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 92. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Nem minősül súlyos, az ügy érdemét érintő eljárási jogszabálysértésnek az adóhatóság részéről, ha a határozatot az ellenőrzési határidő után hozza meg, amennyiben ellenőrzési cselekményt nem végez.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kfv.VI.35.381/2016/5.szám

A tanács tagjai: dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke; dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró; dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: ... (felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd (fél címe 2)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálati kérelem sorszáma: 7.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. február 17-én kelt 14.K.34.312/2015/4. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.34.312/2015/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000.- (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 108.600.- (száznyolcezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi társasház közgyűlése 9/2007. számú határozatában arról döntött, hogy a társasház közös képviseletével kapcsolatos feladatokat 2007. május 1-től 2008. május 31-ig terjedő időszakban az intézőbizottság látja el. A határozatban foglaltak szerint az intézőbizottság elnökének ... (a továbbiakban: magánszemély), tagjainak ... és ..., mint a társasházban tulajdonjoggal rendelkező tulajdonostársakat választották meg. Díjazásuk 125.000.- Ft. + áfa/ hó összegben került megállapításra.

[2] A választást követően megállapodás született a felperes, mint megbízó és a magánszemély által képviselt ... Kft. (a továbbiakban: Kft.), ... és ..., mint intézőbizottsági tagok között arra vonatkozóan, hogy az intézőbizottsági elnöki teendőket a Kft. látja el.

[3] A közgyűlés az intézőbizottság megbízatását 17/2008. számú határozatával határozatlan időre meghosszabbította, mely határozatot a Fővárosi Bíróság ítéletével érvénytelenné nyilvánított. A közgyűlés a 2009. december 8-től ügyvivőként funkcióban lévő intézőbizottság megbízatását meghosszabbította, végül újabb határozatával a magánszemély ügyvezető igazgató által képviselt Kft.-t választotta meg közös képviselőnek. A felperes a Kft. részére az általa kibocsátott számlák alapján utalta át a közös képviseletért járó összegeket.

[4] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2008. december hónapra, valamint 2009-2010. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok, 2008. december hónapra, valamint 2009. évre vonatkozóan Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok, munkaadói járulék, munkavállalói járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás, illetve 2010. évre vonatkozóan egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék adónemekre kiterjedően bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

[5] Ennek eredményeként az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok adónemben 717.000.- Ft, az Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok adónemben 15.000.- Ft, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék adónemben 207.000.- Ft adókülönbözetet állapított meg, mely összegek teljes egészében adóhiánynak minősülnek. A felperes által magánszemély részére 2009-2010. években kifizetett jövedelem után levonni elmulasztott személyi jövedelem adó összegét 1.085.952.- Ft-ban határozta meg. Ezen összegek után 217.000.- Ft, 5.000.- Ft és 73.000.- Ft. késedelmi pótlékot, továbbá a személyi jövedelem adónemben a késedelmi pótlék alapot képező 603.000.- Ft. után 1.000.- Ft. késedelmi pótlékot írt elő. 2008. év december hónapra és 2009. év január-november hónapjaira - elévülésre tekintettel - megállapítást nem tett.

[6] Az ellenőrzés során feltárásra került, hogy a társasház közös képviseletét 2010. december 13. napjáig a társasház intézőbizottsága látta el, melynek elnöke - a 9/2007. számú közgyűlési határozat, az intézőbizottsági tagok nyilatkozatai, valamint a közgyűlési jegyzőkönyv-kivonatok és határozatok alapján - magánszemély volt. Az elsőfokú adóhatóság hivatkozott továbbá a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: Tht.) 27.§ (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint az intézőbizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk. Utalt továbbá a tárgybeli üggyel párhuzamosan indult büntetőeljárásban szerzett szakvéleményre is.

[7] A fellebbezés folytán eljárt alperes 2015. szeptember 14. napján kelt 3144735881. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hangsúlyozta, hogy bár az elsőfokú adóhatóság mind az ellenőrzésről és a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvet, mind az érdemi határozatot az ügyintézési határidőn túl kiadmányozta, ezen mulasztás nem eredményezett az ügy érdemét érintő jogsérelmet, figyelemmel arra, hogy az elsőfokú adóhatóság ellenőrzési cselekményt nem foganatosított határidőn túl. Magánszemély intézőbizottsági elnöki minőségének körében hivatkozott a 2010. május 26-án készült közgyűlési jegyzőkönyvre, melyben az szerepel, hogy nevezett az intézőbizottság díját a cégén keresztül számlázza le. A felperes, valamint a Kft. és az intézőbizottsági tagok között született megállapodás körében kiemelte, hogy a Kft. intézőbizottsági tagként történő feltüntetése nem áll összhangban a korábban hozott közgyűlési határozattal és a Tht. rendelkezéseivel.

A kereseti kérelem