A Budapest Környéki Törvényszék P.20507/2015/99. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 229. §] Bíró: Németh Renáta

A Budapest Környéki Törvényszék a Dr. Luczai Miklós ügyvéd (cím3) által képviselt felperes1 (cím1) felperesnek - a Dr. Nagy Tamás Ügyvédi Iroda (cím4.; eljáró ügyvéd: dr. Nagy Tamás) által képviselt alperes1 (cím2) I. r. és az Erdey Péter Ügyvédi Iroda (cím5; eljáró ügyvéd: dr. Erdey Péter) által képviselt alperes2 (cím6) XIII. r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r. alperesnek 508.000 (ötszáznyolcezer) Ft, a XIII. r. alperesnek 317.500 (háromszáztizenhétezer-ötszáz) Ft perköltséget.

Az 1.500.0000 (egymillió-ötszázezer) Ft eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de a Budapest Környéki Törvényszéken kell elektronikusan benyújtani.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező. Amennyiben a fellebbezést előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Amennyiben a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a teljesítési határidőre vagy az Állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik illetőleg, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek előadása, a perben csatolt iratok, a meghallgatott tanúk vallomása, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság ügyszám1. (előzményi irat: ügyszám2) és a ügyszám3. (előzményi iratok: ügyszám4., ügyszám5.) sz. iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes 2000. március 24. óta 1/1 arányú tulajdonosa a helység1 ker. helyrajzi szám1 hrsz. alatt fekvő, természetben a cím2 szám alatti társasház V. emelet 6. ajtószámú lakásának. Az XIII. r. alperes a szomszédos telken zárt sorú beépítésű irodaház építését kezdte meg 2006-ban a hatóság1 egyéb1. számú építési engedélye alapján. A határozattal szemben felperes fellebbezést terjesztett elő, ezt a hatóság2 egyéb2 számú határozatával elutasította és az elsőfokú építési engedélyt helybenhagyta.

Az I. r. alperes a cím2 szám alatti társasház, amelyben felperes lakása az egyik albetét, egyúttal a XIII. r. alperes által épített irodaház közvetlen szomszédja.

A XIII. r. alperes az általa folytatott építkezés során 2007. június 18-án megrongálta az I. r. alperesi társasház tűzfalán elhelyezkedő, de ténylegesen az cím6. szám alatti telek légterébe lógó 13 db szerelt kéményt. A felperes lakásához kapcsolódó és a rongálással érintett egyik szerelt kémény a felperes hátsó szobájában lévő márka jelzés1 gázégővel ellátott cserépkályha égéstermékét vezette el.

A hatóság1ja 2007. augusztus 8-án kelt egyéb3. számú határozatában kötelezte a XIII. r. alperest az I r. alperesi társasház tűzfalán lévő kémények helyreállítására vagy áthelyezésre a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak megfelelően. A kötelezettség elvégzéséig a tüzelőberendezések használatát megtiltotta. A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyet az hatóság3 elutasított, és helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Indokolásában megállapította, hogy bár közvetlen életveszély nem állt fenn, a közelgő fűtési időszak miatt indokolt 15 napos határidővel kötelezni a károkozó XIII. r. alperest a szerelt kémények helyreállításra vagy áthelyezésére. Kifejtette, hogy a tűzfal az építkezés folytán takarásba kerül, ezért az a továbbiakban nem minősül homlokzatnak, így az - eleve engedély nélkül épített - szerelt kémények bontáshoz engedély nem szükséges, egyebekben a hatóság a jogvesztő határidő letelte miatt bontási engedélyt sem tud vagy tudott volna kiadni. Az áthelyezés során ugyanakkor - engedélyezési eljárás híján is - figyelembe kell venni az építésügyi előírásokat, így a légaknák keresztmetszetét, ez azonban az elsőfokú építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó kérdéskör.

Felperes a szerelt kémény eredeti állapotba - a tűzfalon - történő helyreállítását maga kezdeményezte, saját költségén ipari alpinistákat bízott meg. A helyreállított kémény engedélyezésre nem került, mert a tisztításhoz való hozzáférést nem tudták volna biztosítani, hiszen a kémény helyére a zártsorú beépítés folytán építmény volt tervezve. A helyreállított, de be nem üzemelt kéményt a XIII. r. alperes eltávolította a tűzfalról.

A felperes lakásán kívül a többi társasházban érintett lakás kéményét áthelyezték, az égéstermék kivezetését a lichthofon vagy az épített kémények bélelése után azokon keresztül oldották meg.

A helyreállítás illetőleg áthelyezés érdekében a XIII. r. alperes 2008. október 20-án kelt levelében három módszert javasolt a felperes számára. Épített kémény kibélelése, furánozási (furán-flexes) technológia, vagy amennyiben a távolság megengedi, elhúzásos módszer a "lichthófba". A felek között erre vonatkozóan megállapodás nem jött létre.

Felperes peres eljárást kezdeményezett a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt ügyszám4. szám alatt a XIII. r. alperessel szemben birtokháborítás megszüntetése iránt. Az eljárásban a felperes a szerelt kémény birtokláshoz való jogosultságának megállapítását és azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a szerelt kémény eredeti állapotba történő helyreállítására. E per a felperes elállása folytán utóbb megszüntetésre kerül, melynek hátterében a XIII. r. alperessel 2010. november 5-én megkötött megállapodás állt.

A felperes továbbá pert indított a XIII. r. alperes ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságon ügyszám2 számon szolgalmi jog alapítása iránt. A perbe az I. r. felperes 2010. március 25-én kelt 4/2010.03.25. sz. közgyűlési határozata értelmében beavatkozni nem kívánt. Az iratokhoz becsatolásra került az I. r. alperes társasházi alapító okirata, amelynek II. fejezete szerint a kémények közös tulajdonba tartoznak. Ezt a felperes a per során vitatta, álláspontja szerint a szerelt kémény a külön tulajdonát képezte. A bíróság a pert a felperes elállása folytán megszüntette, mely elállás oka szintén a XIII. rendű alperessel kötött megállapodás volt.

Az építkezés folyamatban léte alatt újabb káresemény történt. Az újonnan épülő ház tűzfali zsaluzata 2008. december 12-én rádőlt az I. r. alperes épületére és ezzel megrongált a tetőn több épített kéményt úgy, hogy beton ömlött néhány kürtőbe, ezzel dugulást okozott. A egyéb érdekelt1 alkalmazottja, egyéb4 bejelentette az hatóság4.-nek a kéményledőlés tényét, és intézkedésüket kérte. A felperes a helyszínen megjelent és közölte a kéményseprőkkel, valamint közös képviselő1 közös képviselővel, hogy az ő lakása a betonbeömléssel nem érintett, majd távozott.

A gázművek és a kéményseprő vállalat munkatársai végig járták a lakásokat. A gázművek munkatársai a gázkészülékek kizárását kezdeményezték a kéménybedőléssel érintett fszt. 6., első emelet 6., harmadik emelet 5. és ötödik emelet 6. sz. alatti lakásokban, amelyről a 17419 tömbszámú munkalap került kiállításra, megjelölve az ott megjelent szerelők - tanú1, tanú2 egyéb5 - nevét is. Felperes a betonbeömlés napján a szakembereket a lakásába nem engedte be, holott a helyszínen tartózkodott. A szakemberek a felperes lakásába nem tudtak bejutni, ezért a következő műszakban, még aznap este a gázművek más munkatársai érkeztek - tanú3 és tanú4k -, akik szintén nem tudtak bemenni a lakásba. Ellenőrzés híján nem győződhettek meg a hiba okáról, fennálltáról, ezért a vagyonbiztonság védelme érdekében a felszálló vezetéket a hálózatról levágták. A gázvezeték levágásáról szóló 16144 sorszámú, az esti műszakban készült munkalapot közös képviselő1 közös képviselő írta alá.