A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20487/2022/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 252. § (2) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 240. § (3) bek., 321. § (1) bek., 339. § (1) bek.] Bírók: Csóka István, Istenes Attila, Lente Sándor

A határozat elvi tartalma:

1. Ha a felperes a keresetváltoztatásában olyan személlyel szemben terjeszt elő keresetet, aki a perben alperesként nem perelhető, az elsőfokú bíróság részéről az idézés mellőzése nem minősül lényeges, a tárgyalás megismétlését szükségessé tevő eljárási szabálysértésnek, így az ítélet fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül történő hatályon kívül helyezését ez a körülmény nem alapozza meg.

2. A társasház nem tartozik a tulajdonosnak kártérítési felelősséggel amiatt, mert a közüzemi szolgáltatóval szemben nem intézkedik a fogyasztó részére a gázszolgáltatás helyreállítása érdekében.

3. A károkozás kártérítési jogviszonyt hoz létre a károsult és a kárért felelős személy között, amelyben a jogszabály által meghatározott szolgáltatásként a károk megtérítése követelhető. Nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviszonyukat egyezségi megállapodással módosítsák és a módosítással rendezzék a köztük lévő vitás kérdéseket. Egyezség esetén a kártérítési jogviszony módosul, és az egyezségben meghatározott fizetési kötelezettségen felül kártérítés iránti igény már nem érvényesíthető.

4. A kártérítés iránti igényt magába foglaló egyezségi megállapodás felmondással nem szüntethető meg.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.487/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Luczai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Luczai Miklós ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe, tartózkodási hely: felperes tartózkodási címe) felperesnek, a Dr. Nagy Tamás Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Nagy Tamás ügyvéd) által képviselt I.r. alperes (I.r. alperes címe) I. rendű és az Erdey Péter Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Erdey Péter ügyvéd) által képviselt XIII.r. alperes (cím1) XIII. rendű alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2022. március 18. napján meghozott 16.P.20.507/2015/99. számú ítélete ellen a felperes részéről 102. és 104. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 243.840 (kétszáznegyvenháromezer-nyolcszáznegyven) forint, a XIII. rendű alperesnek 127.000 (százhuszonhétezer) forint másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a cím2 szám alatti társasház V. emelet 6. ajtó alatti lakásának tulajdonosa 2000. március 24. óta. Az I. rendű alperes az a társasház, amelyben a felepresnek a fenti lakása van.

[2] 2006-ban a XIII. rendű alperes zárt sorú irodaház építését kezdte meg a társasházzal szomszédos, cím1 szám alatti ingatlanon. A felperes lakásához kapcsolódott egy tűzfalra szerelt kémény, amely az cím6. szám alatti ingatlan légterébe lógott, és a felperes hálószobájában lévő gázégő neve gázégővel ellátott cserépkályha égéstermékét vezette el.

[3] 2007. június 18-án a XIII. rendű alperes az általa folytatott építkezés során megrongálta az I. rendű alperesi társasház tűzfalán elhelyezkedő 13 db szerelt kéményt, közte azt is, amely a felperes lakásához tartozott. 2007. augusztus 8-án a Hivatal1 Építésügyi Hatósági Csoportja kötelezte a XIII. rendű alperest az I. rendű alperesi társasház tűzfalán lévő kémények helyreállítására vagy áthelyezésére a vonatkozó szabványoknak és előírásoknak megfelelően. A XIII. rendű alperes a 2008. október 20-án kelt levelében három módszert javasolt a felperes számára a helyreállítás, illetőleg az áthelyezés érdekében (épített kémény kibélelése, furán-flexes technológia, lichthofba áthelyezés elhúzással), azonban a felek között megállapodás nem jött létre. A felperes peres eljárást kezdeményezett a XIII. rendű alperessel szemben birtokháborítás megszüntetése iránt. Az eljárásban a felperes a szerelt kémény birtoklásához való jogosultságának megállapítását és azt kérte, hogy a bíróság kötelezze a XIII. rendű alperest a szerelt kémény eredeti állapotba történő helyreállítására.

[4] Az építkezés alatt, 2008. december 12-én újabb káresemény történt, melynek során az újonnan épülő ház tűzfali zsaluzata rádőlt az I. rendű alperes épületére, és ezzel megrongált a tetőn több épített kéményt úgy, hogy beton ömlött néhány kürtőbe, ezzel dugulást okozott. A egyéb érdekelt1 alkalmazottja bejelentette a kéményledőlés tényét az hatóság4.-nek, és az intézkedésüket kérte. A felperes a helyszínen megjelent, és közölte a kéményseprőkkel, valamint a közös képviselővel, hogy az ő lakása a betonbeömléssel nem érintett, majd távozott. A gázművek munkatársai a gázkészülékek kizárását kezdeményezték a kéménybedőléssel érintett földszint 6., az I. emelet 6., a III. emelet 5. és V. emelet 6. számú lakásokban, amelyről a szám1 tömbszámú munkalapot állították ki. A szakemberek a felperes lakásába nem tudtak bejutni, ezért a következő műszakban még aznap este a gázművek más munkatársai érkeztek, akik szintén nem jutottak be a lakásba, ellenőrzés hiányában ezért a vagyonbiztonság védelme érdekében a felszálló vezetéket a hálózatról levágták. A gázvezeték levágásáról szóló szám2 sorszámú, az esti műszakban készült munkalapot az I. rendű alperes közös képviselője írta alá. A társasházban érintett többi lakásba a gázszolgáltató munkatársai bejutottak, ott ellenőrzést tartottak, és megtiltották a gázkészülékek használatát ezekben a lakásokban. Az ezt követő időszakban a kéményeket kitakarították, majd a szükséges vésési és falazási munkák után a kéményseprő vállalat engedélyezte a gázkészülékek használatát, így a fűtés a felperes lakását kivéve, a társasház többi lakásában helyreállt.

[5] A felperes pert indított a XIII. rendű alperes ellen szolgalmi jog megállapítása iránt. Ebbe a perbe az I. rendű alperes 2010. március 25-én kelt közgyűlési határozata értelmében nem kívánt beavatkozni.

[6] A felperes és a XIII. rendű alperes 2010. november 5-én "közös engedményekkel" megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) kötöttek a további költségek és károsodások elkerülése, valamint a közöttük lévő polgári és közigazgatási peres eljárások lezárása végett. A felek megegyeztek abban, hogy a köztük folyamatban lévő, a megállapodásban felsorolt eljárásokat lezárják, a felperes a keresetétől eláll, a felek kezdeményezik a perek megszüntetését, a felsorolt perekben nem terjesztenek elő perköltségigényt egymással szemben. Kijelentették, hogy a perek alapjául szolgáló jogviszonyokban egymással szemben követelésük nincs, és igényt a jövőben sem támasztanak. A megállapodásban hivatkozott perekkel kapcsolatban, amennyiben valamely egyéb peres félnek van perköltségigénye, azt a XIII. rendű alperes vállalta megfizetni, a visszajáró illetékekre a felperes volt jogosult. A XIII. rendű alperes vállalta továbbá, hogy általános kártérítés címén megfizet a felperesnek 4.000.000 forintot . A megállapodás értelmében az összeg célja, hogy a hivatkozott perek alapjául szolgáló közigazgatási határozatokban rögzített műszaki problémát megoldják. A megfelelő műszaki kiváltást a felperes vállalta, illetve átvállalta.